Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-17 / 163. szám
www.ujszo.com | 2021. július 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Demokratikus klíma Amikor legalább megvan az elszámoltatás esélye A hogy Európán kívülre tekint az ember, rádöbben: a világ sok országában még feudális viszonyok uralkodnak. A Perzsa-öböl térségének arab monarchiái, az iráni teokrácia vezetői és tanácsosai, az orosz elnök (akinek kedvéért alkotmányt is módosítottak, hogy maradhasson), a brunei szultán, azok az afrikai dinasztiák, amelyek most éppen választásszerű „eseményeken” őrzik meg hatalmukat, és ezzel nincs vége a felsorolásnak. Ha mindezt figyelembe vesszük, egyértelmű, hogy nem jött el a demokráciák hajnala. Volt olyan időszak, amikor éppen több ország kísérletezett ezzel a kormányzási formával, de nem tudott tartósan fennmaradni. Demokráciában a vezetők lecserélhetőek, az elit tagjai között legalább létezik körforgás. Hatalomtechnikai szempontból nézve pedig ez elszámoltathatóságot biztosít a népesség nagyobb részének. A többi helyen az uralkodók vagy az életszínvonal fenntartásával, vagy erőszakkal őrzik hatalmukat. Előbbi eset az olajexportáló államoké, ahol a polgárok rengeteg juttatást kapnak, hogy cserébe hallgassanak. Hozzá kell tenni azt is, hogy ezekben az országokban a lakosság nagyobb részének nincs is állampolgársága, hanem vendégmunkások, vagy olyan vallási kisebbség tagja, akik gyakorlatilag másodosztályú állampolgárnak számítanak. Ezzel együtt áll fel az ottani fenntarthatósága a gazdaságnak, fogyasztásnak, exportnak... Az erőszakra épülő rezsimek - Eszak-Korea lenne persze ebben az első példa - egyértelműen ignorálják az állampolgáraik érdekeit, csak az elit hatalmon maradását szolgálja a nép munkája, élete és gyakran halála. E kormányzati formák között az átmenet nem azon múlik, hogy mi van papírra vetve - alkotmány, hűségbirtok adományozása, egyebek. Az átmenet sokrétű, több állomással, és tipikusan nagy kommunikációs narratívák árnyékában zajlik. Ezeket nézik az elemzők, amikor egy-egy korrupciós botrány megingatja egy monarchia családjának megítélését, vagy olyan szintű emberjogi visszaélésekre derül fény, amely már az exportpiacokat is befolyásolja (Kitől veszünk olajat? Miért veszünk gyerekmunkával készült cipőt?). Nagy értékvita létezik arról, hogy a demokrácia a többi kormány forma közül vajon tényleg a legkedvezőbb-e a nagyobb tömegek számára. Történelmi összehasonlításokban nehéz a dolgunk, mivel a demokráciák jó része - hasonlóan a királyságokhoz - csak a saját polgárait tekinti jogosultnak, és kifelé simán elnyomóként tud viselkedni. De kezdjük otthon, országon belül. Az nem vitás, hogy egy nem demokratikus ország kifelé is elitérdekeket közvetít és ezért hazai csoportérdekeket is feláldoz. Demokráciában legalább van esély vitázni egyes dolgokról. Mint a vietnámi háború elleni tüntetések, vagy a berlini fal ledöntése után kialakult lendület. Mi lesz a következő, ami körül hasonló egységes társadalmi hangulat alakul ki? Talán a klímaváltozás?! (Kotrha) A Föld vírusa NYERGES CSABA M ost éppen Németország, Belgium és Hollandia egy részét öntötte el a víz. Tízezreket evakuálnak, sokan meghaltak és eltűntek. Ma már szinte nincs olyan nap, amikor ne számolnának be a híradók a világ valamelyik részéből minden eddigi rekordot megdöntő, emberéleteket kioltó és óriási anyagi károkkal járó természeti csapásokról. Az esőzés a hét elején kezdődött Németországban. Hirtelen áradtak meg a folyók, nem lehetett felkészülni rá. Járhatatlan utak, elöntött települések mindenütt. Több ezer ház rongálódott meg vagy omlott össze. És a vihar tovább tombol, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban is áradásokhoz vezettek a felhőszakadások. Együttérzünk a katasztrófa elszenvedőivel, és tudjuk azt, hogy mi is sorra kerülhetünk. Pár napja még a kánikula és a hosszan tartó aszály miatt szenvedett az ország. Az év nagy részében mutatóban van csak víz a folyómedrekben, esőért fohászkodik a mezőgazdaság, amikor pedig megkapjuk az égi áldást, rendszerint pusztító széllel, öklömnyi jéggel, felhőszakadásokkal jön, és órák alatt lehull félévnyi csapadék. A tudósok nagy része az emberi tevékenység keltette klímaváltozás számlájára úja mindezt. Hogy így lehet, jól mutatják az elmúlt másfél év történései is. Világméretű, halálos vírusjárványnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy egyszerre ne sok-sok ezer, kerozinzabáló repülőgép szelje keresztül-kasul a Föld légterét, hogy kevesebbet üljünk autóba, hogy kevesebb soha le nem bomló szintetikus anyagot gyártsunk, hogy kevesebb füst ömöljön a gyárkéményekből és kevesebb szemetet termeljünk. Kissé tisztult a levegő és hosszú évtizedek óta először kezdett némileg mérséklődni a karbonkibocsátás. Átmenetileg. Mert mihelyt úgy érezte az emberiség, hogy felülkerekedett a víruson, újabb, még magasabb természetpusztító fokozatba kapcsolt. Ha felül tudunk emelkedni a szűk látókörű, anyagiak által vezérelt hétköznapokon, és úgy tekintünk a Földre, mint élőlényre, ki kell mondanunk, hogy a Föld vírusa sajnos maga az ember. A Kék Bolygóból mindez láthatóan egyre hevesebb immunreakciókat vált ki, próbál védekezni az emberi tevékenység pusztító hatásai ellen. Minek kell még történni ahhoz, hogy végre felismerjük ezt? Rájönnünk arra, hogy ezzel az eszelős víruslétformával nemcsak a Földet veszélyeztetjük, hanem önmagunkat is pusztulásba hajtjuk, hiszen nem lesz hová mennünk. Nincs a közelben másik Föld, másik lakható bolygó, ahová átköltözhetünk. A Mars ilyen szempontból csak a fogyasztói társadalom néhány legnagyobb haszonélvezőjének hóbortja. Választhatnánk persze a víruslétforma helyett a szimbiózist is, a mindenkinek előnyös együttélést a Földdel, de attól tartok, hogy az emberiség erre sajnos képtelen. A növekedésen alapuló fogyasztói társadalomból nem tudjuk a hajunknál fogva kirángatni magunkat. Ezért akik majd egyszer az új Noé bárkáján megkapják az esélyt arra, hogy újrakezdjék, okuljanak abból, ami velünk történik. FIGYELŐ halálos áldozatok száma ennél lassabban fog emelkedni az oltásoknak köszönhetően. A legsúlyosabb helyzetben lévő országokban a fertőzöttek számának emelkedése és a súlyosabb lefolyás a 15-24 éves korosztályt érinti. Spanyolország és Portugália lesz a legrosszabb helyzetben, „fokozott aggodalomra okot adó” kategóriában, Hollandia, Luxemburg, Málta és Ciprus eggyel enyhébb kategóriában. A többi országban is romlani fog a helyzet. Már a július 5-től 11 -ig tartó héten is 60 százalékkal nőtt az EU-ban az új fertőzöttek száma, immár az egymást követő második héten. (MTI) Két hót múlva ötször több fertőzött lesz Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) előrejelzése szerint megugrik a koronavírus-fertőzöttek száma: augusztus 1-ig ötször több új fertőzött lesz a delta variáns teijedése és a lazítások miatt. Az EU-ban naponta több mint 420 új fertőzött jut majd 100 ezer lakosra az augusztus 1 -ével végződő héten, szemben a múlt heti 90-nel. A rá következő hét végén pedig 100 ezer lakosra már több mint 620 új fertőzött jut. A kórházi ápolásra szorulók és a Évente 5 millió áldozata van a szélsőséges hőmérsékletnek A másfél éve tartó koronavírus-jérvénynak eddig több mint 4 millió áldozata van világszerte, a szélsőséges hőmérséklet miatt 5 millió ember hal meg évente. És itt nem a természeti csapásokról van szó, az további kategória. Az elmúlt években többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, de a klímaváltozással fokozatosan kiegyenlítődik az arány. Egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya szerint a halálesetek 9,4 százaléka köthető hőséghez vagy szélsőséges hideghez - úja a The Guardian. A tudósok 2000 és 2019 között 43 ország 750 helyszínén az időjárási és a halálozási adatokat elemezték. Ezeken a helyszíneken a napi átlaghőmérséklet évtizedenként 0,26 Celsius-fokkal emelkedett. Többen haltak meg a hideg, mint a meleg miatt, de a hőséghez köthető halálesetek száma folyamatosan nő, a hideg okozta haláleseteké csökken. Múlt héten az Egyesült Államok északnyugati partján lesújtó hőhullámban csaknem kétszázan vesztették életüket. Mindez felhívja a figyelmet az otthonok jobb hőszigetelésének fontosságára és a napenergiával, tehát áramkimaradáskor is működő légkondicionálás j elentőségére. A Lancet Planetary Health című tudományos lapban megjelent tanulmány figyelembe vette az egyes régiókban élő emberek számára eltérő optimális hőmérsékletet is. A hőség okozta idő előtti halálozások arányaNyugat-Európában, míg a hideg miatti halálozási arány Afrika Szaharától délre fekvő területein volt a legmagasabb. Mind a szélsőségesen magas, mind a szélsőségesen alacsony hőmérséklet növeli a szívroham, a szívmegállás és a stroke kockázatát. Elsősorban azoknál nagyobb a rizikó, akik már eleve szív- vagy tüdőproblémával élnek. A Globális Klíma- és Egészségügyi Szövetség (Global Climate and Health Alliance) 66 országot vizsgált meg, hogy mennyire építi be klímavédelmi kötelezettségeibe az emberek egészségére vonatkozó aggályokat. Azt is vizsgálta, mit tesznek az egyes országok egészségügyi rendszereik erősítésért a klímaválság okozta terhek elviseléséhez, mennyi plusztámogatást kapnak ezek az intézkedések, és hogy milyen mértékben ismerik fel az országok, hogy a nettó zéró kibocsátás mekkora előnyökkel jár az emberek egészségére. Itt az Európai Unió is gyengén teljesített, mindössze egy pontot kapott az értékelésben, míg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia 6, illetve 7 pontot. A legmagasabb, 13 pontot Costa Rica kapta. (MTI)
