Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-16 / 162. szám
www.ujszo.com | 2021. július 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A régi köpeny Öltözködés terén nem versenghettek egymással a diákok LAMPL ZSUZSANNA T izennyolc év után új ablakokat kapott a házunk. Utána festés, takarítás. Rég elfelejtett, rejtett kincsek kerülnek elő. Köztük az iskolai köpenyem. Gimnazista koromban tették kötelezővé a köpenyviselést. Abban a korban, amikor az ember épp az egyénisége alakításával van elfoglalva, nem igazán díjazza az ilyen ötletet, hiszen az öltözködés az önkifejezés egyik eszköze, s ezt az eszközt fedjük be, semlegesítsük valamiféle „egyenruhával”? A köpenyt mindenkinek magának kellett beszerezni. Munkaruhaként árulták, munkaruha pedig csak néhány üzletben volt, s mindegyikben ugyanolyan. Zománcozott kannára emlékeztető kék színe volt, ami a kannán tetszett, de a köpenyen nem, arról nem is beszélve, hogy ez a szin egyáltalán nem állt jól. Dederonnak hívott műanyagból készült. Akkoriban nagy divat volt, lehetett kapni dederon inget és blúzt is. Az ember még fel sem vette, és már büdös volt. Felpróbáltam a méretemnek megfelelő köpenyt. Úgy állt rajtam, mintha pléhből szabták volna, egyrészt a dederon miatt, ami aztán minden volt, csak nem lágy esésű anyag, másrészt pedig azért, mert ennek a „kis méretű” köpenynek a mérete univerzális volt, nálamnál húsz kilóval nehezebb illető is nyugodtan belefért volna. Az „illető” szó nem véletlen, ugyanis uniszex köpeny volt. Egyszóval rettenet. De nem volt más, hát megvettük. Némelyeknek azért sikerült szebb köpenyt beszerezniük. Varratták, vagy Magyarországról hozták. Ott már hosszabb ideje szokás volt az iskolai köpeny viselése, ezért a választék is nagyobb volt. Nem mintha ezek a szépségről szóltak volna, de legalább karcsúsítottak voltak. Hogy egyéniséget csempésszek ronda köpenyembe, egy virágot hímeztem a zsebére. De ezzel együtt hacsak lehetett, nem hordtam. Tanáraink egy ideig szorgalmasan figyelmeztettek, hogy köpenyt fel, aztán ez is elmaradt (gondolom, nekik sem volt kellemes a látvány). S aztán ahogy jött, úgy ki is kopott ez a köpenyviseleti dolog. Igen, tudom, a világ számtalan tanintézményében iskolai egyenruhát hordanak a diákok. Sokféle okot szokás említeni: ezzel is kifejezik, hogy egy közösséghez tartoznak, a nagy hírű tanodák egyenruhájának viselete ráadásul társadalmi presztízst jelent, a diákok öltözködés terén nem versengenek egymással, így a szegényebb diákok nem érzik magukat kényelmetlenül, reggel nem kell gondolkodni, hogy mit vegyenek fel. Ezzel együtt én ma sem vagyok az iskolai egyenöltözék híve. A közeli brit iskola tanulóit látva annyit mondhatok, hogy a fehér ing és fekete nadrág mindegyik kisfiúnak jól áll, szép is, tehát elvileg rendben lenne. De a kislányok fekete rakott szoknyája bizony sokuk számára nem előnyös. S biztos, hogy ezt ők is érzékelik. Nap mint nap. így nőnek fel. Pedig másfajta ruhában, ami a termetükre passzolna, ők ugyanolyan csinosak lehetnének, mint cémavékony társnőik. Aki egyszer van oltva, az egyszei van oltva SZABÓ LACI A Alkotmánybíróság nem arról döntött, hogy a beoltatlanok ugyanolyan jogokat élveznek, mint a beoltot/-A J tak. Épp ellenkezőleg! Aki csak egyszer van beoltva, X m M á arra nem vonatkozhat olyan kivétel, mint aki kétszer. Újra változik a határellenőrzés és a szlovákiai állampolgárok hazatérésének szabályai, az Alkotmánybíróság szerdai határozata ugyanis a további döntésig felfüggesztette ajelenleg érvényben lévő rendszert, miszerint nem az a mérvadó, hogy honnan érkezünk, hanem az, hogy be vagyunk-e oltva. A beoltatlan Robert Fico győzelemnek nevezte a határozatot - a rendeletet a pártja támadta meg a kassai testületnél -, ám az öröme korai. Az Alkotmánybíróság ugyanis azzal indokolta a friss, múlt héten életebe lépett belépési rendszer felfüggesztését, hogy abban olyan kivétel is szerepel, amely sértheti az egészséghez való alapvető emberi jogot. Miről is van szó? A rendszer hagyott egy kiskaput azoknak, akik már megkapták az első oltást, így augusztus 9-ig ők is teljesen beoltottaknak számítottak a határon, mintha már megkapták volna a második oltást is. Azaz ők is mentesültek a karanténkötelezettség alól, ahogyan az összes olyan hazatérő, aki már teljesen védett (a második beoltástól eltelt legalább két hét, az egydózisú vakcina esetében pedig három hét). Eredetileg a szakemberek - a járványügyi szempontokat az első helyre sorolva - az egyszer beoltottakra vonatkozó kivételt nem is javasolták. Csak később, politikai kármentésként került a szabályok és kivételek közé. Tehát politikusok ötlötték ki. Amit az Alkotmánybíróság most kimondott, az gyakorlatilag az, hogy az egészség nem képezheti kompromisszum tárgyát - aki egyszer van beoltva, az csak egyszer van beoltva, nem kétszer. Amint megjelenik a törvénytárban a kassai testület határozata, onnantól elvileg ismét a zöld, piros és fekete országokat tartalmazó utazási szemafor szerint utazunk (ez a célország besorolása szerint állapítja meg a kockázatokat, nem az ember beoltottsága alapján). A kormány ilyen helyzetben két dolgot tehet, a kérdés csak az, hogy a sok populistával színesített kabinet mennyire lesz bátor. Az egyik lehetőség megvárni az Alkotmánybíróság határozatát (ez több hétig is eltarthat, ami járványhelyzetben nagyon hosszú idő), addig pedig visszaállítja a régi rendszert, és újra utazhat boldog-boldogtalan, oltottoltatlan, legalábbis a zöld országokba - és onnan némi trükközéssel gyakorlatilag az egész világba (illetve ahova beengedik). Hiszen az utazási jelzőlámpának éppen az voít az egyik legnagyobb gyengéje, hogy nagyon egyszerűen kijátszható, elég volt szomszédos országból indulni, majd hazatérve azt hazudni, hogy csak bevásárolni voltunk Bécsben, Budapesten, és máris megúsztuk a karantént. A másik lehetőség új rendszer bevezetése, ami majdnem olyan, mint amit most felfüggesztett az Alkotmánybíróság, azzal a különbséggel, hogy immár figyelembe veszik a testület érvelését és egyszerűen kiveszik azokat a kivételeket, amelyek problémásak. Vagyis utána csak azok térhetnek haza karantén nélkül, akik már teljesen védettek. Az országot bárki elhagyhatja, a mozgás (utazás) szabadsága nem sérül, de hazatéréskor karanténba kell menniük azoknak, akik még nincsenek kétszer beoltva. Volt már példa számos populista megoldásra, és tudjuk, mi lett a vége. Ha azonban most felelősen dönt a kormány, akkor a másik utat választja, a delta variáns és a harmadik hullám veszélye ugyanis per pillanat nem engedi meg, hogy a politikusok a szokásos népszerűséghajhászásra használják ki a mostani helyzetet is: a szabadságot kínálják a biztonság és az egészség helyett. Ellenkező esetben cunamiként érkezik a harmadik hullám, újabb lezárásokkal, korlátozásokkal, halottakkal, ami az akkor kialakuló közhangulat miatt az egész kormányt magával ránthatja. A helyzet megoldásához az Alkotmánybíróság sorvezetője segít, hiszen az kimondja: az egészséghez való jog nem lehet kompromisszum (és populista manőverezés) tárgya. Űrtechnológia őslakosoknak FIGYELŐ Műholdas technológia segít az erdőirtás megfékezésében az amazonasi őslakosoknak. Az őserdő perui részén természetvédő csoportok látták el az őslakosokat okostelefonokkal és műholdas adatokkal. A technológiának köszönhetően a projekt első évében felére sikerült csökkenteni a kiirtott fák mennyiségét. A közösségek vezetői a hatóságokkal együttműködve kutatnak az illegális fakitermelések után a saját területükön. A bányászat, a fakitermelés és illegális növénytermesztés miatt évtizedek óta folyik az erdőirtás, ezért létrehoztak egy nagy felbontású erdőirtás-riasztási rendszert. A kiválasztott falvakban három embert képeztek ki a technológia használatára, és megmutatták a közösségeknek, hogyanjárőrözzenek az erdőirtások felkutatására. Amikor a műholdas információk azt jelezték, hogy egy területen erdőirtás folyik, a fényképeket és a GPS-koordinátákat USB-meghajtókra töltötték, és futárokkal szállították az Amazonason. Az információkat letöltötték okostelefonokra, és a közösség járőreit a gyanús helyszínekre irányították. Amikor aj árőrök megerősítették az engedély nélküli erdőirtást, jelentést tettek a közösségi gyűlésnek, hogy eldöntsék, mit tegyenek. Ha az erdőirtásban drogkereskedők is részt vettek, értesítették a hatóságokat. Ha nem volt nagy a kockázat, maguk avatkoztak be, és kitessékelték a földjükre betolakodókat. Az új módszerrel a kutatás szerint az első évben 52 százalékkal kisebb volt a kiirtott erdőterület nagysága, a második évben 21 százalékkal. A tanulmány szerzője, Jacob Kopás szerint ez jelentős eredmény. A programban részt vevő falvak területén jelentősen visszaszorult az erdőirtás a kontrolifalvakhoz képest. Ezeknek a közösségeknek az első évben átlagosan 8,8 hektár erdőt sikerült megmenteni, éppen a legveszélyeztetettebb falvak területén. Jorge Perez Rubio, a Loreto regionális őslakos szervezet elnöke kiemelte: bebizonyosodott, hogy a korszerű technológia segít az őslakosoknak visszaszorítani az erdőirtást. (MTI) Nem lesz több „feketeutas" A brüsszeli tömegközlekedési vállalat bejelentette, hogy törli szóhasználatából a „feketeutas”, illetve a „feketén utazni” kifejezéseket azokra az utasokra, akik feketén utaznak - írta a The BrusselsTimes hírportál. A vállalat szerint negatív megkülönböztetésnek tűnhet, ha a bliccelőket a holland nyelvben használatos zwartrijders, azaz feketén utazó szóval jelölik. A Flandria országrészbe ékelődött belga fővárosi régió kétnyelvű, tehát a francia és a holland nyelv használata egyenjogú. A cég szóvivője elmondta a sajtónak: eddig nem gondoltak „diszkriminatív értelemben” erre a kifejezésre, és más megfogalmazást szeretnének találni. Egy ideje a belga vasúttársaság sem használja a kifejezést, de a flamand kormány felügyelete alá tartozó De Lijn tömegközlekedései vállalat igen, „mivel utasaitól soha nem kapott negatív visszajelzést ezzel kapcsolatban”. Németország három legnagyobb városában, Berlinben, Hamburgban és Münchenben a busz- és vonattársaságok a múlt hétvégén megszüntették a Schwarzfahren szó használatát, mivel egyre többen tartották úgy, hogy negatív felhangja van a fekete bőrűekre nézve. (MTI) Egy hét múlva kezdődik az olimpia (Kotrha)
