Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-16 / 162. szám
www.ujszo.com I 2021. július 16. KÖZÉLET 3 Komoly ellentétek a pártok között Berényi József, az MKP alelnöke szerint nem kellene ultimátumokat adni egymásnak CZÍMER GÁBOR Hol tartanak az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülési tárgyalásai? Lesz-e helye a közös pártban Gyimesi Györgynek, az OlLaNO parlamenti képviselőjének? És Bugár Bálának? Többek közt ezekről is kérdeztük Berényi Jézsefet, az MKP ás Nagyszombat megye alelnökét. A három párt egyesülési folyamata lényegében egy éve tart már. Miért van szükség ennyi időre? Nagyon komoly ellentétek alakultak ki. Én részese voltam az 1998-as egyesülési tárgyalásoknak is. Akkor sokkal több kérdésben volt nézetazonosság, de akkor is majd' egy évig húzódtak a tárgyalások. Akkor mindhárom szereplő magyar pártként fogalmazta meg magát, mindenkinek voltak helyi járási és országos struktúrái. Teljesen világos volt a szlovák pártok felé való kötődés, hiszen Vladimír Meciart kellett legyőzni és a szlovák ellenzékkel együtt kellett működni, valamint Orbán Viktor mindenki számára elfogadható partner és szövetséges volt. Ma mind a négy kérdésben más és más a három párt véleménye. Melyek azok a konkrét pontok, amelyekben a három szereplő nem tudott még megállapodni? A dolgok tartalmi részét, az ideológiai, programbéli irányultságot tekintve az MKP és az Összefogás áll egymáshoz közelebb. A szerkezeti, müködésbeli kérdések esetében viszont a Híd és az MKP van közelebb egymáshoz, hiszen az Összefogás egy új párt, nincsenek helyi és regionális struktúrái. Ugyanakkor az Összefogás és az MKP is magyar pártként, míg a Híd vegyes pártként fogalmazza meg magát. A közös politikai szubjektum tárgyalási nyelvének, a területi önkormányzatiságnak és a Benesdekrétumoknak, vagyis a kollektív bűnösségnek, illetve a Szövetség alelnöki hatásköreinek a kérdésében még nincs egyezség a tárgyalófelek között. Ha lesz egyezség, azt a felek országos tanácsainak és a közgyűléseknek is el kell fogadnia. A közös párt lógójában a múlt héten megegyeztünk. Úgy tudjuk, hogy a regionális struktúrák kérdése is az egyik olyan téma, amelyben még nincs teljes körű megállapodás. Miben különbözik a három párt álláspontja ebben a kérdésben? Komoly vitát nyilván a helyhatósági és a megyei választásra való jelöltállítás váltott ki. Ebben a kérdésben azonban már megegyeztünk, megszületett a kompromisszum, amely során az MKP komoly engedményeket tett: személyi kérdésekben sehol sem érvényesül a pártunk 50 százalékos befolyása. Annak ellenére, hogy a Szövetségen belül, az egyes struktúrákban, így a helyi szervezetekben, a járási és kerületi, valamint országos elnökségekben is 50 százaléka lenne az MKP-nak, a személyi kérdésekben sehol nem érvényesül ez az 50 százalék. A jelölések rendszerébe ugyanis fékek és fellebbezési lehetőségek vannak beépítve. Visszatérve a tárgyalás folyamatára, az MKP Országos Tanácsa több olyan feltételhez kötötte az egyesülést, amelyekben az egy éve tárgyaló delegációk nem állapodtak meg, és valószínűleg nehezen is fogadnák el. Elég csak itt a területi önkormányzatiságot, vagy a magyar tárgyalási nyelvet említeni, amelyek a Híd számára problémásak, ha nem elfogadhatatlanok lehetnek. Mit mondana azoknak, akik azt gondolhatják, hogy ezzel az MKP gyakorlatilag hátba szúrta a tárgyalópartnereit? Nem szúrtuk hátba a tárgyalópartnereinket, mert a tárgyalási nyelv és a program kérdése még nyitva volt. Az MKP a közös párt nevének tekintetében visszalépett, hiszen nem Magyar Szövetségről, hanem Szövetségről beszélünk. Ugyanakkor a formáció magyar attribútumainak meg kell maradniuk, ebbe pedig a tárgyalási nyelv is beletartozik. Az más kérdés, hogy amennyiben leszneka pártnak nem magyarul beszélő tagjai, akkor adjuk meg a lehetőséget, hogy azt a nyelvet használják, ami a legkézenfekvőbb az adott helyzetben. Erre több megoldás lehet, például hogy az illetékes szervek szavaznak a magyaron kívül egy másik nyelv használatáról is, illetve a magyamyelvhasználat mellett közmegegyezéssel más nyelv is használható a Szövetség egyes fórumain. Ez szerintem az MKP számára elfogadható, de ragaszkodni fogunk a magyamyelvhasználathoz. A Híd tárgyalódelegációja a nyelvhasználat kérdésében mindig a potenciális ruszin párttagokkal érvel. Ugyanakkor a ruszinok lakta Eperjesi kerületben a Híd összesen 2700 szavazatot kapott, amiből nem lehet tudni, mennyi a ruszin és mennyi a szlovák. Ez azt is jelenti, hogy a Szövetségnek elhanyagolható támogatottsága lesz a ruszin oldalról. Mi nem a ruszin támogatók miatt tudunk majd bejutni a parlamentbe, ez csak egy színfolt lesz. Azért juthatunk majd be, mert egy magyar listát tudunk a választók elé tenni, nem lesz egymással szembeni kampányolás. A területi önkormányzatiság is szerepel azon feltételek között, amelyekhez az MKP ragaszkodik, a Híd számára azonban valószínűleg problémát jelent. A külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ez a feltétel arra való, hogy kényszerhelyzet elé állítsa a Hidat. Ez nem így van. A területi önkormányzatiság nem öncélú dolog, hanem a megmaradásunknak az alapja. Ma nincs olyan szlovák politikai erő, amely támogatná a területi önkormányzatiság gondolatát. De nekünk nem a szlovák elvárások alapján kell politizálni, hanem a megmaradásunk mentén. Romániában az RMDSZ sem tudja átültetni a területi önkormányzatiságot, de mégsem veszik ki a programjukból. Esetünkben is ezzel kell kezdeni a szlovák partnerekkel való tárgyalásokat. Ezt ugyanakkor nem ultimátumként fogalmazzuk meg, hanem a megmaradásunk zálogaként. A 2012-ben a Kerékasztal, az MKP és a Híd által aláírt Kisebbségi Minimumban is megtalálható a területi önkormányzatiságnak egyfajta lazább megfogalmazása. Ha ezen egy kicsit tudunk erősíteni, akkor ebben a kérdésben is megtalálhatjuk a kompromisszumot. Azon vagyunk, hogy találjuk meg azt a megfogalmazást, ami elfogadható a Híd számára is. Mi értelme van annak, hogy az MKP nevében egy bizottság egyeztet a másik két partnerrel, ha az ezen delegáció által kitárgyalt feltételrendszert ilyen könnyen felrúgja az Országos Tanács? Hiszen ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a tárgyalódelegáció csak egy komolytalan színjátékot játszott. Ez nem így van, hiszen az OT a tárgyalási nyelv, a lógó, a területi önkormányzatiság, a kollektív bűnösség eltörlése témáiban megerősítette a tárgyalódelegációt, és ezekről nem volt egyezség a hárompárti tárgyalások során. A Szövetség szakmai alelnökére vonatkozóan ugyanakkor már volt hárompárti megállapodás, az MKP OT viszont felülírta azt. Mi egy demokratikus párt vagyunk, korábban is történt már ilyen, az OT és a közgyűlés felülbírálhatja az elnökség döntését. De most is csak ezen egy kérdés esetében történt ez meg, a Szövetség alelnökének hatásköreiről van szó. Korábban már bejelentésre került, hogy ez egy szakmai pozició lesz, az OT döntése azonban arról szól, hogy ez egy általános jogkörökkel rendelkező tisztség legyen. Nem rombolja a tárgyalópartnereik bizalmát, ha valamiben megállapodnak és végül az mégsem érvényes? Nem kevésbé rombolja a bizalmat, mint az, hogy tavaly karácsony előtt a kétpárti sajtótájékoztatóra hívatlanul odajött a harmadik és csinált egy nagy cirkuszt. Az elmúlt egy évben történt néhány ilyen meglepetés, ezzel meg kell tanulni együtt élni. Ön hol látja a saját helyét az esetlegesen megalakuló közös pártban? Szeretne elnök lenni? Elnök nem, de elnökségi tag szeretnék lenni. Van-e ambíciója a közös pártot képviselni az EP- vagy a megyei választáson? Megyei szinten mindenképpen szeretném folytami a munkát, hiszen Nagyszombat megyében van 14 képviselőnk a 40-ből. A megyei után lesz egy parlamenti választás, ami majd megmutatja, hogy mennyire vagyunk sikeresek. Néhányszor már elindultam az EP-választáson, így ezt a jövőben sem zárom ki. A hárompárti tárgyaláson terítékre került, hogy ki legyen az EP- lista vezetője? Sajnos igen. A tárgyalások korábbi fázisában az volt az egyezség, hogy a Hid adná az EP-lista-vezetőt. Később azonban ez változott arra, hogy amennyiben a listavezetőről nincs konszenzus a platformok között, akkor előválasztással döntünk a személyéről. Ön szerint szerepet kell-e a közös pártban kapnia Gyimesi Györgynek, az OEaNO magyar nemzetiségű parlamenti képviselőjének? Már korábban is elmondtam, hogy én örülnék, ha a Szövetség listáján lennének azok a személyek, akik meghatározóak a közéletünkben. Hiszen az ötszázalékos parlamenti küszöböt nem lesz egyszerű elérni. Gyimesi György az utóbbi időben eléggé egyértelműen kifejezte a magyarság érdekében folytatott politikáj át, így az ő integrálását tudnám támogatni. Ebbe azonban magának Gyimesinek és legalább egy platformnak is bele kell egyeznie. Az egyik partner, a Híd elnöke. Sólymos László azonban a lapunknak adott interjúban kijelentette, a pártja politikusai nem lesznek olyan jelöltlistán, ahol Gyimesi is szerepel. Innentől kezdve választani kell: vagy a Híd, vagy Gyimesi. A kettő egyszerre kizárt. Ön melyiküket választja? Én azt választom, hogy ne adjunk egymásnak ultimátumokat. Ha egyesek azt mondták, hogy az MKP OT által megfogalmazott feltételek ultimátumot jelentenek, akkor a Gyimesi személyére vonatkozó kitétel micsoda? Amennyiben tehát a közös pártban valamelyik platform azt mondja, hogy a jelöltjeként Gyimesit a listán szeremé látni, akkor a másik két platformnak nincs módja arra, hogy ezt ne fogadja el. Egyezség van arról, hogy minden platform önállóan dönt a jelöltjeit illetően. Persze, a Híd dönthet úgy is, hogy kiszáll a közös pártból, de ennek nagy értelmét nem látom. Meg kell tartanunk azt, hogy a platformok önállóan döntik el, kik a jelöltjeik. Amennyiben akár az MKP, akár az Összefogás javasolni fogja Gyimesi Györgyöt, akkor a másik két platformnak ebbe nincs beleszólása. Ez nem ugyanolyan szigorú feltétel, mint mikor a Híd elnöke azt mondja, hogy Gyimesivel nem fognak egy listán szerepelni? Megegyeztünk abban, hogy a platformok jelöltjeit kölcsönösen elfogadjuk. Ha elkezdünk káderezni, akkor ez a része az egyezségnek nem érvényes. Ez azt jelenti, hogy az MKP-nak elfogadható lenne, hogy a közös listán mondjuk Bugár Béla is szerepeljen? Nincs beleszólásunk abba, hogy a Hid platformja kit fog jelölni. A felvidéki magyar politikának van azonban egyfajta fejlődési íve, amibe nem hiszem, hogy beleférne az, hogy Bugár Béla a Szövetség listáján rajta legyen. Hiszen ő maga is elmondta, már visszavonul és nem kíván aktívan politizálni. Az, hogy „nem hiszi, hogy Bugár Bélának a Szövetség listáján való indulása belefér”, nem káderezés? Azt mondtam, hogy van egy bizonyos fejlődése a szlovákiai magyar politikának. Amennyiben a Híd úgy fog dönteni, hogy Bugár Béla rajta lesz a listán, akkor ezt a helyzetet majd akkor fogjuk értékelni. Én nem érzem úgy, hogy ez jelen pillanatban téma lenne a Hídban. Visszatérve a közös párt létrehozására, kudarcnak tekinthető-e, ha az önkormányzati és megyei választásra nem tud koordináltan indulni? Azt teljesen kizárom, hogy a megyei és a helyhatósági választás során nem koordináltan fog fellépni ez a három párt. Szerintem addigra meg is alakul a Szövetség, de ha nem, akkor is koordinált indulás lesz. Kudarcnak azt tekinteném, ha a 2024-es parlamenti választás után nem lenne egy magyar párt a parlamentben. Ha a következő parlamenti választás előtt az MKP, a Híd és az Összefogás nem tud közös listát állítani, el tudja-e képzelni, hogy az MKP, esetleg az Összefogással közösen, az OLaNO listáján mérettetné meg magát? Nem tudom elképzelni ezt a lehetőséget. Az utolsó parlamenti választás előtt számomra még nyitott kérdés volt, hogy az MKP koalícióban induljon-e az OEaNO-val. Ma már nekem ez nem kérdés, önállóan kell bejutnunk a parlamentbe. A 2020-as választás előtt még volt egy Híd, ami önállóan indult és volt egy MKP. így teljesen világos volt, hogy nagy valószínűség szerint nem lesz parlamenti képviselet, ezért merült fel lehetőségként, hogy az OEaNO-val koalícióban induljunk. Ez ma már így nem érvényes, mert ma egy egységes magyar jelöltlista összeállítása a cél. De ha ez nem sikerül, ki tudja zárni, hogy az MKP az OEaNO listáján induljon? Mivel meggyőződésem, hogy lesz egy egységes magyar lista, ezért ki tudom zárni, hogy az OEaNO-val együtt induljunk. Berényi József (Fotó: Somogyi Tibor)
