Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-15 / 161. szám

www.ujszo.com | 2021. július 15. HASZNOSTANÁCS |19 A15 évesek is dolgozhatnak A kiskorúak naponta maximum 8 órát dolgozhatnak (Shutterstock-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ A gyerekmunka törvényelle­nes, de ez nem azt jelenti, hogy a gyerekeket nem lehet foglal­koztatni. Könnyebb feladato­kat elvégezhetnek, és sok fia­tal nyáron örömmel próbál ki valamilyen alkalmi munkát, mert így értékes tapasztalato­kat és némi zsebpénzt sze­rezhet. A gyerekek 15 éves korig, illetve 15 év felett a tankötelesség befejeződé­séig nem végezhetnek nehéz fizikai munkát. Csak olyan könnyű munkát vállalhatnak, amely nem veszélyez­teti az egészségüket, a biztonságukat, a fejlődésüket és az iskolalátogatást. Legális gyerekmunka A gyerekek jelenleg például úgy dolgozhatnak, hogy kulturális és művészi rendezvényeken szerepel­nek vagy segédkeznek, sportrendez­vényeken látnak el kisebb-nagyobb feladatokat, reklámozhatnak valamit, illetve reklámügynökség megbízásá­ból teljesíthetnek megbízásokat. A munka törvénykönyve márciustól azt is lehetővé teszi, hogy a 15 évnél idő­sebbek még a kötelező iskolalátoga­tás befejeződése előtt egyéb könnyű munkát is vállalhatnak, miközben a munkaügyi felügyelőség hatásköré­be tartozik eldönteni, hogy a rájuk bí­zott feladat könnyű munkának minősül-e. Vagyis, ha egy cég vagy vállalkozó valamilyen alkalmi mun­ka elvégzésével 15 éveseket is meg akar bízni, előbb engedélyt kell kér­nie a munkaügyi felügyelőségtől. Végzősök idénymunkája A tavasztól hatályos törvénymó­dosítás nemcsak a 15 évesek foglal-Lelkes Viktória pszichológust Vannak gyerekek, akik szeret­nék kipróbálni az alkalmi mun­kát, mert így zsebpénzre tehet­nek szert, és vannak, akiknek megmozdulni sincs kedvük. A szülők között is akadnak ag­gódok, akik nem engedik dol­gozni csemetéiket, és vannak, akik szerint ez jót tenne nekik. Mi alapján döntsünk a gyerekek esetleges munkavállalásáról? Az, hogy a serdülő korosztálynak is van lehetősége nyári munkát vál­lalni, több szempontból is jó lehe­tőség a számukra. A zsebpénz­kiegészítés ennek egy fontos része, hiszen a serdülőknek már lehetnek olyan igényeik, amelyeket a szülők nem tudnak, vagy nem akarnak fi­nanszírozni, gondolok itt a közös ebédre, kisebb kirándulásra a ba­rátokkal, új technikai eszközökre, illetve olyan hobbikra, amelyekre pénzt kell költeniük. Ez a sor persze végtelen lehet. Fontos együtt át­gondolni a serdülővel, hogy mi az a munka, amelyet végezni szeretne, bírni fogja-e, hogy oldja meg az eljutást oda, segítsünk neki eldön­teni, hogy a feltételek (anyagi és egyéb), amelyeket a munkaadó biztosít, reálisak-e. Ha minderről közösen beszélgetünk, sok dolgot koztatását tette lehetővé, hanem egy gyakorlati problémára is reagált. A márciusig hatályos szabályok szerint a végzős középiskolások és főisko­lások a tanulmányaik befejezése után — munkavállalási szempontból — megszűntek diáknak lenni, és a cégek már nem köthettek velük idénymun­káról szóló szerződést. A márciustól hatályos új norma azonban lehetővé teszi, hogy ezek a fiatalok a záróvizs­gát követő nyári szünetben még di­ákként vállalhassanak alkalmi mun­kát, ezentúl a diákstátuszuk csak ok­tóber 31 -ei dátummal szűnik meg. A diákmunka előnyei A cégek szívesen foglalkoztatják az olcsó munkaerőnek számító fia­talokat, hiszen utánuk kevesebb já­rulékot kell elvezetniük. A diákok általában idénymunkáról szóló megállapodást szoktak kötni, ennek előnye, hogy aki havonta nem keres többet 200 eurónál, nem kell járulé­megtanulhatnak, amire későbbi felnőtt életük során is szükségük lesz. Megismerkednek a munka­­szerződésekkel, az adózás világá­val, megtanulnak felelősséget vál­lalni. Lehetőséget kaphatnak, hogy megtanulják megbecsülni a pénzt, megtanulják beosztani - önállóan gazdálkodni. Mindezt olyan kör­nyezetben és feltételekkel tehetik meg, amelyeken még nem a megél­hetésük múlik. Önismereti szempontból is fejlő­désre ad lehetőséget, ha a kamasz munkát vállal. Megismeri saját hozzáállását a felelősséghez, a vezetőkkel - munkatársakkal való kommunikációt, autoritáshoz való viszonyulásait, kitartását, monotóniatűrését, munkabírását. Ha szülőként segítjük, ezekből a helyzetekből sokat tanulhatnak. A kamaszkor a saját identitás ki­alakulásának az időszaka, ezért fontos, hogy a serdülő több hely­zetben is—lehetőleg tét nélkül — kipróbálhassa magát, kísérletez­hessen. Ez segíti majd őt a to­vábbtanulásban, szakmaválasz­tásban, elhelyezkedésben. Ha a kamasz szeretné, hagyjuk, hogy kipróbálja magát! Ha viszont még nem érett meg benne az elhatáro­zás, ne kényszerítsük, hogy munkát vállaljon! Az visszafelé is elsülhet. Beszélgessünk a témáról, de a döntést hagyjuk meg nekik! kot fizetnie a Szociális Biztosítóba, csak a munkaadó térít bizonyos szá­zalékpontnyi baleset- és garancia­­biztosítást. Ha a havi jövedelem túl­lépi a 200 eurót, a diák már 7 száza­lékpontnyi társadalombiztosítást fi­zet, ebből 4% az öregségi, 3% a rok­kantsági járulék. Előny számukra, hogy nem kell beteg- és egészség­­biztosítást fizetniük, így a munka­­vállalónak 6,4, a munkaadónak pe­dig 12,6 százalékponttal alacso­nyabb járulékot kell elvezetnie. Te­hát 200 eurós jövedelem fölött a munkaadónak ugyan már ki kell fi­zetnie a 21,75%-os öregségi- és rokkantságinyugdíj-biztosítást is, de mivel a diákok többsége beéri vi­szonylag alacsony fizetéssel, megéri diákokat alkalmazni. Ha egy cég csak pár diákot foglalkoztat, mindössze néhány eurót takarít meg. Az a vál­lalat, amelyik sok fiatalnak ad mun­kát, például megbízási szerződésre, több ezer eurót spórolhat meg. Az alkalmi munkát vállaló di­ákok bórából ugyanúgy le­vonják az adót, mint a rendes munkaszerződéssel dolgozó­kéból. A lényeg, hogy a lehető legkevesebb adót kelljen fizetni. Ha a diák a munkaadójánál aláír egy nyilatkozatot a bevétel megadózásá­ról, akkor a munkaadó 375,95 euró­­nyi adómentes részt érvényesíthet számára, így a legtöbb esetben a be­vételből nem is kell adót fizetni, mert az alkalmi munkáért kapott jutalom rendszerint ennél kevesebb. A mun­káltatójövő év elején elvégezheti he­lyette az éves adóelszámolást is. Aki nem ír alá ilyen nyilatkozatot, annak a béréből a munkaadó 19%-os adót vezet el - amit az adóbevallás elké­szítése után, jövő tavasszal utólag visszakaphat. Aki 2021-ben nyáron, illetve év közben a különböző idény­munkákkal 2255,72 eurónál nagyobb bevételre tesz szert, annak jövőre adóbevallást kell készítenie. Az elő­ző évhez képest ennek az összegnek a határa 48,62 euróval nőtt. A munka­­viszonyból, vállalkozásból vagy az egyéb önálló kereső tevékenységből származó bevétel esetében az adó­alapból 4511,44 euró adómentes rész érvényesíthető. Ez az összeg teljes mértékben levonható a jövedelem adóalapjából, ha az adóalap 2021 -ben Nyilatkozatot kell tenni A járulékfizetési kedvezményt csak egy munkaadónál érvényesíthe­tik, úgy, hogy nyilatkozatot tesznek, mely szerint az adott munkáltatóval kötött szerződésre kérik a felmentést a járulékfizetés alól. Az ehhez szük­séges nyomtatvány megtalálható a Szociális Biztositó internetes olda­lán. Az űrlapot nem kell minden hó­napban kitölteni, elég egyszer az alatt az időszak alatt, amíg a munkavi­szony tart. Aki munkaközvetítő ügy­nökségen keresztül talál munkát, a nyomtatványt az ügynökségben adja le. Akinek egyszerre több mun­kaadóval több megállapodása van, a kedvezményt érdemes a legmaga­sabb bevételből érvényesítenie. Munkaidő A diákok átlag legtöbb 20 órát dolgozhatnak hetente - a heti átlagot úgy számolják ki, hogy figyelembe veszik az egész naptári évben ledol­gozott időszakot, amelyik alatt ér­vényes volt a szerződés. A fiatalokra ugyanúgy vonatkoznak a munka törvénykönyve bizonyos bekezdé­sei, mint a rendes munkaviszonyban lévőkre. Például a munkaidővel kapcsolatos rész kimondja, hogy az alkalmazottnak jogában áll 30 per­ces szünetet tartani pihenésre és ét­kezésre, ha a műszak 6 óránál, kis­korúaknak pedig 4,5 óránál hosszabb ideig tart. Joguk van a két műszak között legalább 12 óráig tartó napi pihenésre, kiskorúaknak ez 14 óra. Ezenkívül biztosítani kell hetente legalább kettő, egymást követő munkaszüneti napot, ünnepnapokon pedig tilos munkát elrendelni. A megbízási szerződésre dolgozók na­ponta legfeljebb 12 órát, a kiskorúak csak 8 órát tölthetnek munkavégzés­sel, nem kötelezhetik őket túlórára, ügyeletet sem vállalhatnak. (sza) nem lépi túl a 19 936,22 eurót. Ha a diákok bevétele kizárólag Szlová­kiából származik, és nem haladja meg a 4511,44 eurót, a béréből levont ha­vi adót utólag visszakapja. Ha valaki külföldön dolgozik, rendszerint Szlovákiában már nem fizet adót, azokból a bevételekből már külföldön elvezet bizonyos összeget. Az adóbevallás elkészítésekor a kül­földi bevételeket külön meg kell je­lölni - a kettős adózás megakadályo­zása végett érvényesíteni kell az ún. kiemelés módszerét, ami azt jelenti, hogy ebből a jövedelemből nem adó­zik még egyszer. Adótúlfizetés ese­tén az összeg visszafizetését minden­kinek annak az országnak az adóhi­vatalától kell igényelnie, amelyikben dolgozott.* (sza) TUDNIVALÓK Ki számít diáknak? Diáknak minősül minden gyerek a tankötelezettség befejeződésé­ig, vagyis annak a tanévnek a végéig, augusztus 31-éig, ame­lyikben betölti 16. életévét, s már 10. éve jár iskolába. Diáknak minősül 26 éves koráig minden olyan fiatal is, aki ezután is fo­lyamatosan készül a jövőbeli foglalkozására, vagyis valami­lyen közép- vagy felsőfokú ok­tatási intézményt látogat. Akik már befejezték a középiskolát, s nem szándékoznak továbbta­nulni, vagy még nem tudják, hogy felvették-e őket a kiszemelt főiskolára, a nyári szünet végéig diáknak számítanak, s élvezhetik az ebből adódó előnyöket, diák­ként vállalhatnak munkát. Szerződéstípusok A rendes munkaviszony mellett többféle megállapodás van: szerződés bizonyos munka el­végzéséről vagy munkatevé­kenységről, illetve a megbízási szerződések közé tartoznak a diákok brigádmunkájáról szóló megállapodások is. Utóbbit csak olyan személy köthet, aki közép- vagy főiskolán diákstá­tusszal rendelkezik. Az egyetemisták gyakran állan­dó munkaviszonyt létesítenek, mely nem csak a nyári hóna­pokra szól. A középiskolások körében a brigádmunkáról szóló megállapodás a legelterjedtebb. írásos megállapodás Olykor előfordul, hogy - főleg a tapasztalatlan tinédzserek - csak szóban állapodnak meg a mun­kaadóval bizonyos konkrét fel­adat elvégzéséről, s utólag kel­lemetlen meglepetés éri őket, amikor nem a megígért jutalmat kapják, vagy nem megfelelő körülmények között kell dol­gozniuk. Alapszabály: a kizá­rólag szóban kötött megállapo­dás érvénytelen, a munkavég­zésről minden esetben írásos szerződést kell készíteni. A do­kumentumnak tartalmaznia kell az elvégzendő munka vagy fel­adat pontos leírását, a meg­egyezett jutalmat, a munkaidőt, valamint az időszakot, amíg a szerződés érvényben van. A munkaadó köteles a szerződés­ről másolatot adni. A diákokkal a cégek rendszerint meghatározott időre szóló szerződést létesítenek, a mun­kaidő lehet rugalmas, megha­tározatlan, teljesítményorien­tált. A szerződő felek előre le­szögezhetik, hogy a megálla­podást milyen feltételek mellett lehet felbontani. Amennyiben ezt mégsem fektetik le előre, akkor a hatályos törvény értel­mében a szerződés a felek kö­zös megállapodása alapján is felbontható, ilyen esetben 15 napos felmondási idő van, mely azzal a nappal kezdődik, ami­kor az alkalmazottal közölték, hogy elbocsátják. A szerződés elválaszthatatlan része egy igazolás arról, hogy az alkal­mazott diák. Erre csak akkor nincs szükség, ha egy középis­kolás az érettségi vizsga után vagy egy egyetemi hallgató a nyári szemeszter befejezése után legfeljebb októberig szóló megállapodást köt. (sza) MEGKÉRDEZTÜK A diákok is adóznak KÖVETKEZŐ TÉMA: UTASBIZTOSÍTÁS ■ MIT FEDEZ A KÜLFÖLDI UTASBIZTOSÍTÁS, BIZTOSÍTHATJUK-E MAGUNKAT K0R0NAVÍRUS-FERTÖZÉS ELLEN

Next

/
Thumbnails
Contents