Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-15 / 161. szám
www.ujszo.com I 2021. július 15. KÖZÉLET I 3 Az egyetemisták fele fontolgatja, hogy elhagyja Szlovákiát Főleg a keleti régiókban élő egyetemisták állítják, hogy a tanulmányaik után elmennek az országból (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. Az egyetemi hallgatók 50 százaléka nem zárta ki, hogy a tanulmányai elvégzése után külföldön telepszik le - derült ki az IVÓ társadalomkutató intézet friss tanulmányából. A fiatalokat főként a jobb életszínvonal és a karrier csábítja a nyugati országokba. Az IVÓ és a Focus ügynökség reprezentatív felmérésben 512 fiatalt kérdeztek meg arról, hogyan képzelik el a jövőjüket a tanulmányaik után (a megkérdezettek fele végzős diák volt). A válaszadók 50 százaléka beismerte, gondolkodik azon, hogy inkább külföldre költözik. Közülük 14 százalék tartósan telepedne le, 36 százalék pedig egyelőre átmeneti távozásról beszélt. Ha ezt az arányt kivetítjük a teljes szlovákiai hallgatói közegre, akkor körülbelül 137 ezer fiatal fontolgatja a távozást, közel 39 ezer tartósan, 99 ezren pedig ideiglenesen. Azoktól, akik gondolkodnak a távozáson, a felmérés készítői megkérdezték, hogy mennyire biztosak a döntésükben. Az adatokból az látszik, hogy akik a tartós távozást említették, jóval határozottabbak, mint azok, akik csak átmeneti kiköltözésről beszéltek. Az előbbi csoportból a válaszadók 35 százaléka biztosan, 39 százaléka pedig nagy valószínűséggel elmegy, és mindössze 26 százalék volt még bizonytalan. Az utóbbi csoportba tartozók nem ennyire magabiztosak, közülük mindössze 8 százalék biztos abban, hogy átmenetileg elhagyja Szlovákiát, 34 százalék tartja valószínűnek, és a többség, vagyis 58 százalék még gondolkodik. Társadalmi károk Az IVÓ intézet elemzői hangsúlyozták: a potenciális távozók aránya rendkívül magas, ez pedig az ország működése szempontjából számos problémához vezet. Az egyik legnyilvánvalóbb, hogy az egyetemisták távozásával Szlovákia megválik a kvalifikált munkaereje egy jelentős részétől, ennek hatása pedig közvetlenül is érződik az oktatásügyben, az egészségügyben, a szociális szolgáltatásokban és számos egyéb közigazgatási területen. Az orvosok és a tanárok elöregedésére, valamint az egyre növekvő munkaerőhiányra már évek óta figyelmeztetnek a szakmai szervezetek. A másik, talán kevésbé érzékelhető probléma, a demográfiai kiegyensúlyozatlanság. A társadalom összetételével foglalkozó szakemberek állítják, hogy Szlovákia lakossága fokozatosan elöregedik, ami a nyugdíjrendszer fenntartása és az egészségügy megfelelő működése szempontjából is komoly veszélyeket rejt magában. A fiatalok távozása pedig csak tovább mélyítheti a demográfiai különbségeket. Vonzó és taszító okok A szakértők azt is vizsgálták, hogy a távozni szándékozók mivel elégedetlenek Szlovákiában, illetve melyek az a tényezők, amelyeket vonzónak tartanak más országokban. Marián Velsic, az IVÓ elemzője elmondta, az egyetemisták főként a szlovákiai gazdasági helyzet miatt akaiják elhagyni az országot. „Olyan tényezők sorolhatók ide, mint az alacsony életszínvonal, a kevés munkalehetőség, valamint a szociális rendszer hiányai, például a szociális juttatások vagy a munkanélküliek nem megfelelő támogatása. A távozás okai közé sorolhatjuk még a működésképtelen állami és közigazgatási intézményeket, a válaszadók ezt jelölték még a második legfontosabb indoknak. Az országimázs szempontjából az sem szerencsés, hogy a fiatalok távozásában szerepet játszanak a demokrácia és a politikai kultúra különféle deficitjei, valamint a korrupció és a klientelizmus” - közölte Velsic. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a külföldre vonzó tényezők közé tartózik a magasabb életszínvonal és a jobb munkalehetőség. A fiatalok emellett fontosnak tartják még az idegennyelv-tanulást, az új kultúrák megismerését, valamint az oktatás minőségét. Ezekkel a megállapításokkal összhangban van az az adat, hogy a diákok közül inkább a keleti régiókban élők biztosak abban, hogy elhagyják Szlovákiát, és főként a vidéken élő hallgatók. Ezek a régiók ugyanis gazdasági szempontból jócskán el vannak maradva a nyugat-szlovákiai országrészhez képest, így nem meglepő, hogy a fiatalok távozni szeretnének. Orvosok ás mérnökök A felmérésből továbbá kitűnik, hogy a távozást fontolgatók jelentős hányada matematikát és informatikát tanul. Minden tizedik ilyen hallgató gondolkozik az állandó távozáson, további 43 százalék pedig legalább az átmeneti költözésen. Igaz, a többségük még határozatlan, nem döntött véglegesen. Szintén magas a távozni vágyó orvostanhallgatók száma, és a hazai egészségügy szempontjából aggasztó adat, hogy jelentős részük már el is határozta magát a távozás mellett. A legnépszerűbb célállomás a hallgatók körében egyértelműen Csehország, ide készül a válaszadók 22 százaléka. Népszerűnek számít még Németország, Ausztria, Spanyolország, Svájc, Dánia, Olaszország és Nagy-Britannia is. Gyanúsnak tartják az antigéntesztek beszerzését Pozsony. Nem igaz, hogy az Állami Tartalékalap (SSHR) az antigéntesztek beszerzésénél három esetben törvényt sértett - állítja Ivan Rudolf, az intézmény igazgatója, akit Peter Pellegrini (Hlas) tegnap távozásra szólított fel. Ha az SSHR igazgatója nem mond le önként, a kormánynak kell őt meneszteni - jelentette ki az ellenzéki képviselő. Az Állami Tartalékalap vezetője tegnap elhatárolódott az ellenzék azon állításától, mely szerint az antigéntesztek megvásárlásakor az alap megsértette az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét. Az ellenzék képviselői a Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) megállapítására hivatkoztak, Rudolf azonban hangsúlyozta: a hivatal a négy vizsgált megrendelésből egynél talált kivetnivalót, és a tartalékalap vezetői azzal sem értenek egyet, ezért benyújtották a fellebbezést. Robert Fico (Smer) tegnap kijelentette, látni akarják a nagyszombati Eurolab Lambda cég könyvelését, mert felmerült a gyanú, hogy a dél-koreai beszállító helyett csak azért döntöttek a nyugat-szlovákiai vállalat mellett, mert a kormány tagjai összeköttetésben állnak a cég vezetőivel. Pellegrini szerint Matovicnak is vállalnia kellene a felelősséget, és teljesen el kellene tűnnie a közéletből. Hozzátette: a volt kormányfő arra kényszerítette az embereket, hogy teszteltessék le magukat az Eurolab Lambda nagyszombati cégtől vásárolt antigéntesztekkel csak azért, hogy azok elfogyjanak, és az állam újabb üzleti megbízásokat „muty izzón” az említett vállalattal. A kormányhivatal tagadta a vádakat. „Az egyetlen kapocs Igor Matovic és az érintett cég között az, hogy mindkettőjük székhelye Nagyszombatban van” — írta Eubica Janíková, a miniszterelnök szóvivője. Az állásfoglalásban emlékeztetett Kajetán Kicurára, az Állami Tartalékalap korábbi igazgatójára, aki mint kiderült, aranytéglákba fektette a „kétes úton szerzett vagyonát”, s jelenleg büntetőeljárás folyik ellene. (ba, TASR) Keresztet vethetünk a pozsonyi turizmusra ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A fővárosi szállodák, vondéglátóhelyek, idegenforgalmi vállalkozások abban bíztak, hogy legalább a nyári turistaszezonban hagyják őket levegőhöz jutni, úgy tűnik azonban,hogy a Heger-kabinet legújabb járványügyi megszorításai megadják nekik a kegyelemdöfést. A járványügyi megszorítások miatt elmaradt külföldi vendégek már az elmúlt hónapokban is a pozsonyi szállodáknak és éttermeknek okozták a legnagyobb érvágást. Ezek így abban bíztak, hogy a késő tavaszi fokozatos enyhítéseknek köszönhetően idén valamivel jobb nyári szezonra számíthatnak. A Bratislava Tourist Board (BTB) idegenforgalmi szervezet igazgatótanácsa szerint azonban az elmúlt hetekben tapasztalt újabb szigorítások miatt elszálltak az ezzel kapcsolatos reményeik. „Pozsony látogatottsága a megszorítások miatt látványosan zuhant, amire az itteni vállalkozások nem voltak felkészülve. A szabályokat ráadásul folyamatosan módosítgatják, ami miatt lehetetlenség előre tervezni, miközben az állami támogatások lassan érkeznek, és nem elég hatékonyak” - állítja Vladimír Grezo, a BTB igazgatótanácsának az elnöke. Szerinte az ország többi régiójában vállalkozók sem lehetnek elégedettek. „Úgy gondoljuk, hogy Pozsony most azt éli át, amit ősszel az ország többi régiója sem kerülhet el. A turisták száma extrém módon esett vissza” - tette hozzá Grezo. A hideg zuhany a kánikulában hasznos, de nem jó, ha a turizmust éri (Fotó: tasr) A BTB szerint a kormánynak már most fel kell készülnie arra, hogy újra nagyobb támogatásokra lesz szüksége az idegenforgalomnak a túléléshez. „Egyúttal azt is kérjük a kormánytól, hogy a járványügyi intézkedéseket ne mindig az utolsó pillanatban tegye közzé, a vállalkozásoknak ezekre így nincs idejük felkészülni” - vallja Grezo. Martin Volek, a BTB alelnöke szerint idén eltemethetjük a pozsonyi turizmust. „Szívesen látunk minden szlovákiai családot a fővár rosban, a pozsonyi turizmust azonban a külföldiek tartják fenn, akik a látogatóknak átlagosan a 70 százalékát teszi ki. A külföldi turisták száma Pozsonyban azonban már tavaly is 80 százalékkal esett vissza, az elmúlt napok megszorításai miatt pedig most is tömegesen mondják fel a korábbi foglalásaikat” - mondta Volek. (mi, TASR)
