Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-12 / 158. szám
2 KÖZÉLET 2021. július 12.1 www.ujszo.com Szlovákiában is jöhet a vakcinakoktél Már a héten kérvényezhetjük a második dózis megváltoztatását Vladimíra Marcinková, a Za íudi parlamenti képviselője szerint (TASR-felvétel) NAGYROLAND Pozsony. A hiten várhatóan már azok is kérhetik a Pfizer ás a BioNTech vakcináját, akik az első dózisnál még AstraZenecát kaptak. Az Oxfordi Egyetemen már hónapok óta zajlanak kutatások arról, hogy az Pfizer és az AstraZeneca oltóanyaga kombinálható-e egymással, és az eddigi eredmények rendkívül biztatók. Matthew Snape, a kutatás vezető professzora a BBC- nek elmondta, bármilyen sorrendben is adják be a két különböző vakcinát, erősebb immunreakciót vált ki a beoltottaknál, mint két dózis csak az AstraZenecából. Snape megjegyezte, a legideálisabb az, ha első adagként az AstraZenecát adják, és utána következik a Pfizer, de a fordított sorrenddel kapcsolatban is jó eredményeket mértek. A kutatók egyelőre négyhetes időintervallummal kísérleteztek, de már azt is vizsgálják, hogy mi történik, ha a két dózis között 12 hét telik el (vagyis annyi, amennyit korábban az AstraZeneca két dózisa közt javasoltak a szakértők). A különféle oltások kombinációja több nyugat-európai országban (például Spanyolországban vagy Németországban) már bevett szokásnak számít, de a szlovák egészségügyi minisztérium idáig nem engedélyezte a készítmények keverését. Most azonban úgy tűnik, hogy Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter kötélnek állt - erről számolt be közösségi oldalán Vladimíra Marcinková, a Za l’udí parlamenti- képviselője. Elmondása szerint a vakcinák kombinációja sokak számára egészségügyi okok miatt is szükséges. „Felkeresett egy hölgy, aki az első dózist az AstraZeneca vakcinájából kapta. Amíg eltelt tíz hét a következő adag beadásáig, kiderült, hogy terhes, így az orvosa nem javasolta az AstraZenecát. Azt ajánlotta, hogy helyette inkább Pfizert kérjen, ahogy ezt külföldön is csinálják. Nálunk viszont ezt nem engedélyezte a minisztérium. Tudom, hogy nem ez az egyetlen ilyen eset. Sokan szerettek volna második dózisra más vakcinát, mint az Astra, de sajnos eddig ezt nem lehetett” - írta Marcinková, aki a helyzet megoldása érdekében tárgyalóasztalhoz ült az egészségügyi miniszterrel. A képviselőnő az egyeztetés után jó hírekkel szolgált, állítja, hogy a tárcavezető már dolgozik az ügyön. A vakcinák kombinációjáról pár nappal ezelőtt magát Lengvarskyt is megkérdezték. Elmondta, egyelőre azt kell megoldani, hogy az oltási igazolványokban is fel lehessen tüntetni a különböző dózisokat. Konkrét időpontot a miniszter nem árult el, úgy fogalmazott, mindössze napok kérdése lehet a dolog. Marcinková szerint legkésőbb ezen a héten már lehet kérvényezni a második dózis megváltoztatását a korona.gov.sk honlapon. „Szeretném megköszönni a miniszter úr hozzáállását és nyitottságát. Látom, hogy politikai szempontból nincs könnyű helyzetben, éppen ezért is becsülöm, hogy a hivatali ideje megkezdése óta hallgat a szakértőkre, és azonnal reagál a gyakorlati problémákra” - vélekedett a képviselőnő. Az oltás és az intézkedések ellen tüntettek ÖSSZEFOGLALÓ Ezrek tüntettek szombaton Pozsonyban a kormányhivatal előtt. A résztvevők a járványellenes intézkedéseket kritizálták. Felszólították a kormányt, azonnal állítsák le az oltást. Pozsony. Több ezer tüntető érkezett szombaton Pozsonyba a kormányhivatal épülete elé. „Azonnal hagyjanak fel az emberek, különösen a gyermekek mérgező, kísérleti vakcinával történő oltásával. Nem vagyunk kísérleti nyulak” - hangzott el a tüntetésen. A szónokok és a bekiabálok többször elmondták, hogy sem beoltatni, sem teszteltetni nem engedik magukat. Továbbá elfogadhatatlannak ne-Az elégedetlen tüntetők Kotleba-zászlókat is lengettek (TASR-felvétel) vezték az emberek „21. századi szegregációját”. Hozzátették: az embereket nem megosztani, hanem egyesíteni kell, függetlenül attól, hogy hisznek-e a rendszerben és az oltásban, vagy sem. A tüntetésen többen vulgáris szavakkal illették Zuzana Caputová köztársasági elnököt, több koalíciós politikust és járványügyi szakembert. A tüntetésen néhány politikus és külföldön élő szlovák állampolgár is részt vett. Utóbbiak az országhatárátjárást érintő intézkedések enyhítését követelték. Michal Szeiff, a pozsonyi kerületi rendőrkapitányság szóvivője elmondta, a tiltakozást végig az ellenőrzésük alatt tartották, a tüntetés alatt nem történt szabályszegés. Szeiff mindenkit megnyugtatott, hogy megfelelő számú rendőr vigyázott a rendre. (TASR) Hiába az igyekezet, nem javul a szlovákiai bíróságok megítélése NAGYROLAND Az Európai Bizottság jelentése alapján a szlovákiai bíróságok még mindig ott vannak az unió legkevésbé független bíróságai között. Legalábbis az ország lakossága még mindig így vélekedik róluk. BrUsszel/Pozsony. Az Európai Bizottság bemutatta a tagországok bíróságairól szóló jelentését, amelyet a legfrissebb Eurobarometerfelmérés eredményeire alapoztak. Ebben arról kérdezték meg a lakosokat, hogy mennyire tartják függetlennek a hazai bíróságokat. Szlovákia a lista alján végzett, vagyis azon országok közé tartozik, amelyekben a lakosság többsége úgy gondolj a, hogy a bíróságok nem működnek független intézményként. A megkérdezettek mindössze 30 százaléka gondolja úgy, hogy függetlenség szempontjából a bíróságok jó állapotban vannak, ezzel szemben a válaszadók 59 százaléka úgy véli, hogy a szlovákiai bírák nem hoznak független ítéleteket. 11 százalék nem akart vagy nem tudott állást foglalni a kérdésben. A bíróságokkal szembeni bizalmatlanság abból a szempontból is érdekes, hogy a jelenlegi kormánykoalíció az egyik fő feladatának az igazságszolgáltatás megtisztítását tartja, a nyilvánosság előtt is gyakran hivatkoznak a korrupcióellenes magatartásra mint az egyik legfőbb erényükre. Az utóbbi másfél évben valóban megkezdődtek a letartóztatások, több köztisztviselő is vizsgálati fogságba került, legutóbb például Dusán Kovácik egykori speciális ügyésznek kellett bíróság elé állnia. A koalíció ezt a folyamatot tisztogatásként értelmezi, de úgy tűnik, hogy a lakosság többségét még mindig nem sikerült meggyőzniük arról, hogy a bíróságok valóban függetlenül működnek. Szlovákia mellett Horvátország, Lengyelország, Olaszország és Magyarország végzett a lista utolsó helyein. A horvátoknál a lakosság mindössze 16 százaléka bízik a bírák függetlenségében, a lengyeleknél ez az arány 18, az olaszoknál pedig 29 százalék. Érdekes helyzetben van Magyarország, ahol a megkérdea bíróságon (TASR-felvétel) zettek közel 32 százaléka tartja jónak a bíróságok helyzetét, és ugyanennyien tartj ák rossznak. A fennmaradó 37 százaléknyi válaszadó nem tudott vagy nem akart állást foglalni, vagyis a lakosság több mint egyharmada nem tudja, mit gondoljon, vagy nem akarja elárulni a véleményét. Ez az arány a többi uniós tagországgal összevetve Magyarországon a legmagasabb. A lista másik végén skandináv országok találhatók. A legtöbben a finn bíróságokat tartják függetlennek, az emberek 86 százaléka bízik az ottani bírák ítéleteiben. A második helyen Dánia áll 83 százalékkal. Az EU-s átlag 49 százalék, ettől azonban Szlovákia jócskán elmarad.
