Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-09 / 156. szám
2 I KÖZÉLET 2021. július 9. I www.ujszo.com Kulcsfontosságú a gyerekek beoltása Jelenleg a 12 évnél idősebb gyerekek jelentkezhetnek oltásra, eddig 15 ezret oltottak be közülük (TASR-feivétei) BUGÁRANNA Pozsony. A szakértők tegnap arra kérték a szülőket, oltassék be gyermeküket a koronavírus ellen. A vakcina biztonságos, az előnyei pedig meghaladják a kockázatokat - állítják az orvosok. A sajtótájékoztatót az egészségügyi tárca szervezte, elismert gyermekorvosok beszéltek a védőoltás veszélyeiről és előnyeiről. A szakemberek egyetértettek benne, hogy a gyermekek és az egész társadalom védelmének leghatékonyabb módja az oltás. Vladimír Lengvarsky (OLaNO) egészségügyi miniszter felvezető beszédében kiemelte, sok megválaszolatlan kérdés övezi a fiatalok oltását, ezért szükségesnek látták a tévhitek eloszlatását. „Bízunk benne, hogy a gyerekek szeptember elsején visszatérnek az iskolába” - mondta Lengvarsky, majd hozzátette, igyekeznek minél több embert beoltani, hogy normálisan lehessen élni, és ne kelljen ismét lezárásokra számítani. „Hiszem, hogy közös erővel legyőzzük a pandémiáf ’ - folytatta a tárcavezető. Tévhitek Kamii Száz, a szaktárca államtitkára, aki korábban a Gyermekbetegségek Nemzeti Intézetének (NUDCH) sürgősségi osztályán dolgozott, elmondta, ő maga is találkozott nagyon súlyos esetekkel, akik még a fertőzés aktív szakaszában voltak, de olyanokkal is, akiket a poszt-Covid-szindróma gyötört. Két fő tényezőt emelt ki, ami a gyerekek oltása mellett szól: nem tudni, milyen utólagos hosszú távú egészségügyi problémákat vált ki a koronavírus-fertőzés a gyerekeknél; a gyerekekből terjesztők lehetnek, akik megfertőzik a szülőket, nagyszülőket és tanárokat. Száz leszögezte, az esetleges mellékhatások fellépése esetén az államot terheli a felelősség. Milos Jesenák allergológus professzor rámutatott, az adatok szerint a koronavírusos gyerekek 25%-a tünetmentes, tehát nem igaz, hogy többségük tünetek nélkül vészeli át a megbetegedést. Belátta, a gyerekek alacsonyabb arányban szorulnak kórházi kezelésre, a krónikus betegek esetében viszont veszélyes komplikációk léphetnek fel. A fertőzés szintén fokozott kockázatot jelent a csecsemőkre (legfőképpen egyéves korig). Adatvan Rámutatott, a gyerekek azon korcsoportja, mely részére jelenleg engedélyezett az oltás, a populáció egyötödét teszi ki, ráadásul a kicsik sokat tartózkodnak csoportokban — például az iskolában és napköziben, ami hozzájárul a vírus gyorsabb terjedéséhez. Jesenák kijelentette, klinikai immunológusként semmilyen komoly félelme nincs az oltás esetleges későbbi mellékhatása miatt. Hangsúlyozta, a gyerekek és serdülők immunrendszere teljes mértékben készen áll a vakcina befogadására, az adatok nem igazolják, hogy az oltás nagyon leterhelné a fiatalabb szervezetet, vagy túl erős reakciót váltana ki náluk. Ez nem azért van így, mert nincs elég elérhető adat, épp ellenkezőleg, számos tudományos tanulmány készült, tehát nem megalapozott az ellenérv, mely szerint az oltás „kísérletezés” és „azt sem tudjuk, hogy reagál rá az emberi test”. A legújabb információk alapján kiderült, azok, akik átestek a megbetegedésen, és kialakult náluk az ellenanyag, akár 9-10 hónapig is védettek lehetnek, problémát okoz azonban az új variánsok megjelenése, ezért mindenképp szükségesnek tartj a az oltást. A szakorvos szerint az év végé felé már a 12 évnél fiatalabbak oltása is megkezdődhet, méghozzá az életkornak megfelelően módosított dózisú vakcinával. A kollektív immunitás elérése szempontjából fontos a gyerekek oltása, emlékeztetett azonban, hogy továbbra is a legkiszolgáltatottabb személyek megóvására kellene fektetni a hangsúlyt - elsősorban az idősekhez és a krónikus betegekhez kell eljuttatni a vakcinát. Jobb a megelőzés Martin Záhorec gyermekkardiológus arról beszélt, a könnyű lefolyású fertőzés után több gyereknél előfordult, hogy néhány héttel később súlyos állapotban (magas lázzal és gyulladással) kórházban kötöttek ki. Ezekben az esetekben gyakran a szívet is elérte a gyulladás és intenzív ellátásra volt szükségük - közel 100 ilyen pácienst tartanak számon Szlovákiában. A szívorvos szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes vírusok a szívet olyan mértékben támadják meg, hogy a teljes gyógyulás nem lehetséges. Üdvözölte az önkéntes oltás lehetőségét, és minden szülőt arra biztatott, oltássá be gyermekét. „Az oltás a biztonságos módja annak, hogy megóvjuk a gyermeket, a családot és a társadalmat” - folytatta Záhorec, majd hozzátette, a jövő generációja másfél évig online tanult, és bár konkrét számokban nem mérhető, milyen károkat okozott a személyiségfejlődésük szempontjából a pandémia, az elszigetelés biztosan nem volt rájuk jó hatással. Harmadik hullám Elena Prokopová, az egészségügyi minisztérium gyermekgyógyászati szakértője arra kérte a szülőket, ha a mindennapi betegségek kezelése során megbíznak a gyermekorvosukban, akkor tegyenek így a koronavírus elleni oltás kérdésében is. Azt javasolta, megbízható forrásból tájékozódjanak, ha kétségeik vannak, forduljanak szakemberhez az internet és populista weboldalak helyett. „A harmadik hullám főleg a gyermekorvosokat és a gyerekosztályokat fogja érinteni. Már most tudjuk, hogy a vírus a nem beoltottak között terjed” - figyelmeztetett. Jelenleg a 12 évnél idősebb gyerekek jelentkezhetnek oltásra, eddig 15 ezret oltottak be közülük, további 5 ezer pedig már regisztrált az elektronikus váróterembe. A minisztérium adatai szerint 153 gyermekorvos jelezte, saját rendelőjében is megkezdi a fiatalok oltását, ettől függetlenül azonban oltóközpontokban is lehet majd igényelni az oltást. Tizedével kisebb gabonatermés várható MOLNÁR IVÁN Az ország déli járásaiban az elmúlt napokban több helyen is hozzáláttak az aratáshoz. A Lévai járásban az elmúlt hétvégén megkezdték az őszi árpa betakarítását, és néhány gazda már végzett is ezzel a munkával. Pozsony. Milan Halmes, a Lévai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke szerint a terméssel nincs gond, az erdőkhöz közeli földeken azonban megjelentek a szarv asok, amelyeket időnként a gazdáknak kell kizavarniuk a földjeikről, hogy az aratási munkálatok során kárt ne tegyenek bennük. „Az őszi árpa minőségével egyelőre elégedettek vagyunk, nem szabadna azonban megfeledkeznünk arról, hogy az aratás kezdeténél tartunk, és a betakarítást befolyásolhatják az elkövetkező napokra jelzett viharok is” - mondta el Halmes. „Az Érsekújvári járásban már a búza aratását is megkezdték. Az elmúlt napokban tapasztalt extrém hőség azonban nem tett jót a termésnek, és a magok is kisebbek a szokásosnál” - mondta Holéciová, hozzátéve, hogy már a Galántai járásban is megjelentek a földeken a munkagépek, ott elsősorban az őszi árpa és a repce betakarítása folyik. Hogy idén milyen termésre számíthatunk, azt azonban nem csupán a gazdák figyelik árgus szemekkel. Az ezzel kapcsolatos idei első előrejelzését csütörtökön közzétette a Statisztikai Hivatal is. „Szlovákiában idén 2,6 millió tonnányi gabonatermésre számíthatunk, ami 11,6 százalékkal marad el a tavalyitól” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Szerinte a csökkenés azzal magyarázható, hogy a gazdák idén eleve kisebb területen vetettek gabonát, mint tavaly, ráadásul az idei évre várt 5 tonnás átlagos hektárhozam is csaknem 5 százalékkal marad el a tavalyitól. Szlovákiában egyébként továbbra is a búza a legkedveltebb gabonafajta, a gabonaföldek 70 százalékát ezzel vetették be. „Idén 357 ezer hektáron termesztenek búzát, ami 34 ezer hektárral marad el a tavalyitól, és a hektáronkénti terméshozam is 5,13 tonnára esett vissza. Emiatt idén a gazdák nagyjából 1,89 millió tonnányi búzát takaríthatnak be, 243 ezer tonnával kevesebbet a tavalyinál” - nyilatkozta Peter Danko, a Statisztikai Hivatal agrárstatisztikai részlegének a vezetője. Szerinte árpából és rozsból idén 15, tritikáléból 7, repcéből pedig 6,5 százalékkal kisebb termésre számíthatunk a tavalyihoz képest. Az egyedüli termény, amelyből idén több terem, az a zab. Danko szerint ez utóbbiból 50 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdák, nagyjából a felével többet a tavalyinál, ami főként azzal magyarázható, hogy idén ezt jóval nagyobb területen termesztették, ráadásul a hektárhozama is nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Hogy a kisebb termés miatt milyen árakra számíthatunk, azt az elemzők szerint egyelőre nehéz felmérni. A szlovák agrárpiaci információs rendszer (ATIS) legfrissebb adatai szerint azonban az E osztályú élelmiszeripari búza tonnájának az átlagos felvásárlási ára jelenleg 205 euró körül mozog, ami csaknem 45 euróval, vagyis mintegy 28 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi árszintet. Európai Bizottság: Magyarország idén lekörözi Szlovákiát ÖSSZEFOGLALÓ A visegrádi országok idei gazdasági versenyének Magyarország az egyértelmű győztese, míg ez utóbbi - az Európai Bizottság nyári gazdasági előrejelzése szerint - az Európai Unió harmadik leggyorsabb növekedésével büszkélkedhet, Szlovákia a középmezőnybe került. Pozsony. Az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétett nyári gazdasági előrejelzése szerint az Európai Unió gazdasága a vártnál gyorsabban tér vissza a válság előtti szintre. A friss adatok szerint az EU gazdasága idén 4,8, 2022-ben 4,5 százalékkal bővül. A vártnál gyorsabb növekedés elsődleges oka, hogy a járvány elleni védekezés és az oltások növekvő száma lélegzetvételhez juttatta a gazdaságokat. A javuláshoz hozzájárul azonban az uniós helyreállítási alap is, amelyből hamarosan megérkeznek az első összegek a felhasználókhoz. A visegrádi országok közül idén Magyarország gazdasága nőhet a leggyorsabb ütemben, egész pontosan 6,3 százalékkal, ami a harmadik legjobb adat a 27 tagú Európai Unióban. Magyarországot csak Románia (7,4%) és Írország (7,2%) előzi meg. Az EB ráadásul elismerte, hogy a magyar növekedés még ennél is nagyobb lehet, mivel azt „a 2022-es választásra készülő Orbán-kormány intézkedései fűtik”. A tavaszi előrejelzéshez képest a szlovák adatokon is javított az Európai Bizottság, az idei, 4,9 százalékos növekedéssel Szlovákia azonban csak a tizenegyedik helyen van a növekedési toplistán. Jövőre ugyanakkor újabb javulás várható, a szlovák GDP 2022-ben 5,3 százalékkal nőhet, ami már a hatodik legjobb adat lesz az EU-ban. Az EB szerint a szlovák gazdaság teljesítménye az idei harmadik negyedévben érheti el a koronavírusjárvány kirobbanása előtti szintet. „A járványügyi helyzet javulásának köszönhetően a második negyedévben Szlovákiában is jelentős lazításokról döntöttek, ami miatt megugrott a lakossági fogyasztás. Javult azonban a helyzet a járvány által leginkább sújtott ágazatokban, a vendéglátásban, a szállodaiparban és a kiskereskedelemben is, az elkövetkező hónapokban pedig további javulásra számítunk” - áll az EB előrejelzésében. A gazdasági növekedés beindulásával párhuzamosan azonban az infláció is elszabadult. Szlovákiában idén 2,1, jövőre 2,2 százalékkal nőhetnek az árak, míg az uniós átlag idén 2,2, jövőre pedig 1,6 százalék körül mozog majd. Az inflációs adatok az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabbak. Ott idén átlagosan 4,4, 2022-ben pedig 3,3 százalékos pénzromlással számolnak. Az Európai Bizottság szerint a legjelentősebb gazdasági kockázatok az új vírusvariánsok megjelenésével lehetnek összefüggésben, ezért is nagyon fontos az oltások minél nagyobb számban történő beadása. (mi.TASR, MTI)
