Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-08 / 155. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. július 8.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Útnak indult az Ever Given hajó Kairó. Száz nap után tegnap újra felvonta a horgonyt az Ever Gi­ven konténerszállító hajó, mi­után a japán tulajdonosvállalat és a biztosítók megegyeztek a Szuezi-csatomát működtető ha­tósággal a kompenzációról. Az Ever Given márciusban hat na­pig vesztegelt a Szuezi­­csatomában, miután megfenek­lett. A több mint 200 ezer tonna kapacitású konténerszállító a Földközi-tenger irányába indult útnak. A Szuezi-csatoma Ható­ság (SCA) kezdetben 916 millió dollár kompenzációt követelt a mentési műveletekért és a kieső bevételekért, amelyet később 600, végül pedig 550 millió dollárra csökkentett. (MTI) Az unió elvetheti a magyar tervet Budapest. Az Európai Bizottság nem fogja elfogadni a 7,2 milli­árd euró uniós támogatás elköl­téséről szóló magyar helyreállí­tási tervet a július 12-én esedékes határidőig - úja diplomáciai for­rásokra hivatkozva a Politico. A lap forrásai szerint az EU vezetői szerint a magyar tervben nem szerepelnek elég szigorú lépések a korrupció megelőzésére. Gu­lyás Gergely miniszter a tegnapi kormányinfón többször is álhír­nek minősítette ezt, de közben beismerte, a tárgyalások során a bizottság az utóbbi hetekben egyes „már lezárt területeken abszurd felvetésekkel” élt. (444, ú) Szijjártó: Budapest segíti Kijevet, de... Vilnius. Magyarország ajövő­­ben is segíteni fogja Ukrajnát, ám Budapest kiemelten fontosnak tartja azt is, hogy Kijev tartsa tiszteletben a magyar kisebbség jogait-jelentette ki Szijjártó Pé­ter külgazdasági és külügymi­niszter Vilniusban. Magyaror­szág érdeke egy erős és virágzó Ukrajna, de nagyon fontos, hogy az ukrán kormány biztosítsa a területén élő magyar kisebbség számára a korábban élvezett jo­gokat, beleértve az anyanyelv­használatot is - szögezte le Szij­jártó, kiemelve az anyanyelv használatát a közigazgatásban, az oktatásban, a sajtóban és a kulturális területen. (MTI) Spanyol hadihajót követő oroszok Moszkva. Az orosz fegyveres erők követnek egy spanyol ha­dihajót a Fekete-tengeren, mi­közben Ukrajna és a NATO- országok egyidejűleg hadgya­korlatot tartanak a térségben. Az orosz védelmi tárca szerint a spanyol hajó szerdán navigált be a Fekete-tengerre, hogy részt vegyen a Sea Breeze 2021 had­gyakorlaton, amely június vége óta tart 32 ország részvételével a tengeren és Dél-Ukrajnában. A múlt héten az orosz haderő fi­gyelmeztető lövésekkel kész­tette útvonala módosítására a Defender brit hadihajót a Krím félsziget közelében. (MTI) Merénylet a holland újságíró ellen ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Amszterdam. A de­mokrácia ellen elkövetett támadást jelent a kedd este, egy holland bűnügyi újságíró ellen elkövetett gyilkossági kísérlet - jelentette ki tegnap Vilmos Sándor holland király. Meglőttek egy ismert holland bűnügyi újságírót kedden Amszter­dam belvárosában. Peter R. de Vri­­est a fején érte súlyos sebesülés, összesen 5 lövés érte, kórházba szál­lították. A történtek hátterét egye­lőre homály fedi. Sajtóértesülések szerint az elkövető este fél nyolckor lőtt rá a 64 éves újságíróra, aki ép­pen távozott egy televíziós stúdió­ból. Nem sokkal korábban De Vries egy élő műsorban szerepelt. A rend­őrség három gyanúsítottat már őri­zetbe vett, köztük azt is, aki állítólag lőtt, de további részleteket a hatósá­gok nem közöltek. De Vries Hollandia egyik vezető bűnügyi tudósítójának számít, és rendszeresen részt vesz tanácsadói minőségben bűnügyi eljárásokban, illetve szakértőként és kommentá­torként televíziós műsorokban. Úgy tudni, jó kapcsolatai vannak mind az igazságszolgáltatás rendszerében, mind pedig az alvilágban, ennek el­lenére több bűnüggyel kapcsolatban is kapott már fenyegető leveleket. Peter de Vries jelenleg egy nagysza­bású büntetőeljárásban a koronatanú tanácsadójaként vesz részt. A per a szervezett bűnözéssel áll össze­függésben. A koronatanú korábbi védőjét 2019 szeptemberében agyonlőtték, szintén Amszterdam utcáján. Amszterdam polgármestere, Femke Halsema sajtótájékoztatóján azt mondta, De Vries „súlyosan megsérült és az életéért küzd”. Hal­sema úgy fogalmazott az újságíró­ról, hogy „ő egy nemzeti kincs szá­munkra”, egy „ritka, bátor újságíró, aki fáradhatatlanul kereste az igaz­ságot”. Vilmos Sándor holland ki­rály szerűit a merényletkísérlet „a jogállamiságunk sarokkövét jelentő új ságűás elleni támadás, s mint ilyen, az alkotmányos rendünk elleni tá­madást jelent.” A holland újságíró elleni merényletre reagálva Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság Peter R. de Vries, Hollandia legis­mertebb bűnügyi újságírója (TASR/AP) elnöke Twitter-iizenetében azt írta, hogy „egyet kell értenünk abban, hogy az oknyomozó újságírás nem jelent fenyegetést, hanem eszköz demokráciáink számára”. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke üzenetében azt írta: az eset az új­ságírás elleni bűncselekmény, és a demokrácia és a jogállamiság érté­kei elleni támadást jelent. „Feltar­tóztathatatlanul folytatjuk a sajtó­­szabadság védelmében végzett munkánkat” - tette hozzá Michel. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azt hangoztatta, a média a de­mokrácia gerincét jelenti. Az újság­írók ellen elkövetett támadások mindannyiunk elleni támadásokat j elentenek - tette hozzá. A merényletet Deák Dániel, a Fi­desz egyik megmondóembere, a XXI. Század Intézet vezető elemző­je arra használta ki, hogy ostorozza a „hanyatló” Nyugatot. „így tombol a sajtószabadság Nyugaton, Mark Rutte országában: fejbe lőttek, illet­ve többször rálőttek egy ismert hol­land újságűóra Amszterdam belvá­rosában. Ennek ellenére továbbra is Orbánt démonizálják, már egyene­sen az észak-koreaihoz hasonlítják a magyar sajtóhelyeztet a Soros-féle szervezetek. Újságírókat lelőni tényleg hasonlít egy diktatúrában megszokotthoz, csak ez nem nálunk, hanem például Hollandiában fordul elő” - írta posztjában. (MTI, 444 hu, ú) Orbán ellenzéki lapokban olvashat a gazdagságáról Orbán Viktor kormányfő tegnap inkább kihagyta az Európai Parlamentet, ahol a magyar homofóbtörványről vitáztak, ehelyett egy újságos­standot keresett fel, ahol ellenzáki lapokat vásárolt. Budapest. A magyar miniszterel­nök Strasbourg helyett elment egy magyar újságoshoz, hogy bizonyítsa, nincs semmi gond a magyar sajtó­­szabadsággal. Erről pedig egy bizarr videót is föltett a Facebookra. Soros Gyuri bácsi A történet előzménye az, hogy a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi civil szervezet hétfőn közzétette a sajtószabadság ellensé­geinek 37 fos listáját, amelyre egye­düli európai kormányfőként Orbán is fölkerült. A szervezet indoklása sze­rint azért, mert „az illiberális demok­rácia önjelölt bajnoka fokozatosan és hatékonyan építette le a média sokszínűségét és függetlenségét, mi­óta 2010-ben visszatért a hatalom­ba”. Orbán ezért fölkerekedett, és felkeresett egy újságost, akinek el­mondta, hogy azért jár arra, mert „fölpakoltak bennünket, mármint Magyarországot valami sajtósza­badság ellenségeinek listájára, Soros Gyuri bácsinak valami szervezete.” Orbán itt máris valótlant állít, mert nem az ország, hanem ő maga sze­mélyesen szerepel a listán. Spontán beszélgetőpartnerének félretájékoz­tatása után a miniszterelnök azt kér­te, hogy mint „klasszikus újságos”, adjon neki egyet minden, a bódéban kapható, a „kormányt kritizáló vagy gyalázó” újságból. Majd pedig meg­elégedéssel nyugtázta, hogy nem­csak talált ilyet, de nem is egyet, ha­nem vagy hatot. Az újságárus a mi­niszterelnöknek adott HVG-t, Elet és Irodalmat, Hócipőt, Népszavát, 168 órát és Magyar Narancsot. „Nyomo­rúságos állapotban van a sajtósza­badság, hogy csak ennyi helyen gya­­láznak” — jegyezte meg könnyedén, úgymond viccelődve a kormányfő, aki a lapok mellé még egy kávét is kért, tej és cukor nélkül, „csak me­zítláb”. Amikor pedig elfelé indult a standtól, hogy örömét lelje a sajtó szabadságában, egy arra járó férfi megjegyezte, mennyüe örül, hogy más is veszi aNépszavát, nem csak ő. Főúri magánbirtok A slusszpoén, hogy Orbán a HVG- nek azt a számát vette meg, amely­ben a miniszterelnök apja hatvan­pusztai birtokának monumentális építkezéséről számol be. Hatvan­pusztán a miniszterelnök apja, Orbán Győző tulajdonában lévő birtokon óriási igényességgel készülő beruhá­zás folyik, melynek összköltsége el­érheti a 10 milliárd forintot is. A HVG által készített, illetve birtokába jutott képeken teremgarázsok bejárata, liftaknák és egy impozánsnak mutat­kozó magánkönyvtár is látható. Azaz József főherceg egykori majorsága helyére milliárdos költséggel lénye­gében vadonatúj uradalmat építenek. Csak maga a könyvtárszoba nagyjá­ból 180 négyzetméteres. Az épület­ben a lap szerint még egy konyha is található. A mennyezet ívelt geren­dái közé 18. századi református templomokban található eredetikről mintázott, festett kazettákat rögzítet­tek. Nehéz tisztán látni, amikor az Orbán-család műiden eddigi léptéket meghaladó beruházásáról beszélünk. Azzal párhuzamosan, hogy Alekszej Navalnij januárban leleplezte Vlagyűnű Putyin titkos palotáját a Fekete-tenger partján, életbe lépett egy új magyar drónszabályozás. A törvény valósággal megtiltja, hogy oknyomozó szándékkal felvételek készüljenek az országban... Egyébként méretes komplexumot építtet magának az Orbán-família. A tiszti és a cselédlak egyaránt 560 négyzetméteres/ az istállók helyén épült két új ház föld feletti hasznos alapterülete egyenként 2000 négy­zetméter lehet. Ehhez jön mintegy 1200 négyzetméternyi mélygarázs és pinceszint. A bűtok bekötőút felőli részén négy apróbb házat is felhúz­tak. Amellett a kormányfő apja 2019- ben megvásárolta a közeli golfklub területét, az egykori föhercegi birtok másik mintagazdaságát is. (444, hvg, ú) Fegyveresek szerdára virradóra a rezidenciáján megölték Jovenel Moise haiti elnököt (felvételünkön Sean Penn színésszel látható), közölte az ország ügy­vivő miniszterelnöke, Claude Joseph. A támadásban az elnök felesége meg­sebesült, őt kórházba szállították. Haitit belpolitikai válság sújtja. Moisét - aki ellen erőszakos tüntetéseket is szerveztek - korrupció mellett azzal vádolták, hogy bűnbandákkal áll kapcsolatban. A súlyos szegénységgel küzdő sziget egyes részeit fegyveres bandák ellenőrzik. (TASR/AP) Várost ostromoló tálibok Kabul/Dusanbe. Először nyo­multak be a tálibok egy afganisz­táni tartomány székhelyére leg­újabb offenzívájuk kezdete óta, az ország északnyugati részén lévő Bádgesz fővárosában, Kalainov­­ban jelenleg is harcok dúlnak. He­­számuddin Samsz tartományi kormányzó közölte, hogy a radi­kálisok elfoglalták a Kalainovot körülvevő körzeteket, majd be­nyomultak a városba. Abdulaziz Bek, a tartományi tanács elnöke megerősítette a hírt, hozzátéve, hogy a biztonsági erők megadták magukat a felkelőknek, a város börtönét megnyitották, és körül­belül 200 fogoly kiszabadult. Tádzsikisztánból tegnap repü­lőgépen hazaszállítottak 280 af­gán katonát, akik a tálib fegyve­resek elől menekülve lépték át a két ország közös határát. Tádzsikisz­tán aggodalmát fejezte ki a terüle­tére lépő afgán katonák miatt, és közölte, hogy 20 ezer embert moz­gósít a déli szomszéddal közös ha­tár megerősítésére. Emellett segít­séget kapott Oroszországtól is. A radikálisok azóta fokozták tá­madásaikat a kormányerők ellen, hogy Joe Biden amerikai elnök be­jelentette, szeptember 11-ig ki­vonja az amerikai csapatokat Af­ganisztánból. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is közölte, hogy az észak-atlanti szervezet kontingen­sei is elhagyják Afganisztánt, so­kan pedig attól tartanak, a kabuli kormány képtelen lesz egyedül megbükózni a tálibok jelentette fenyegetéssel. Az amerikai kö­zépső parancsnokság (Centcom) bejelentette, több mint 90%-ban végrehajtották az amerikai csapat­­kivonást Afganisztánból. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents