Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-08 / 155. szám
2 I KOZELET 2021. jújius 8. I www.ujszo.com Alkotmánybíróság ide vagy oda, még lehet előrehozott választás Ivan Fiaőan, az Alkotmánybíróság elnöke szerint a plénumnak egy rendkívül nehéz döntést kellett meghoznia, mert a szlovák alkotmányban a népszavazás kérdése nincs elég komplexen kifejtve (tasr felvétel) RÖVIDEN Becsületességre buzdít a tárca Pozsony. A pénzügyminisztérium növelné az adóbehajtás hatékonyságát, ezért olyan új szabályokat vezet be, amelyek becsületes adófizetésre késztetnék a vállalkozókat. • A szaktárca az adózás rendjéről szóló törvény módosítását javasolja, amire tegnap a kormány is rábólintott. A tervek szerint idén november 15-étől életbe lépő jogszabály elsőrendű célja a pénzügyminisztérium szerint az adócsalások számának lényeges csökkentése. Épp ezért módosítanak az adózók minősítésével kapcsolatos szabályokon is, újabb bónuszokat vezetve be a megbízható adózóknak, míg a kockázatosabbnak bizonyuló, felelőtlen adózók újabb szigorításokra számíthatnak a változások elfogadása után. Akik például nem tesznek eleget az adózási kötelezettségeiknek, vagyis megbízhatatlan adózónak bizonyulnak, azok a jövőben nem lehetnek majd a cégek igazgató- vagy felügyelőtanácsában, és ezen kívül nem lehetnek a cégek, szövetkezetek aláírási joggal rendelkező képviselői sem. Az új szabályozás lényeges eleme egyébként az is, hogy az adózóknak be kell majd jelenteniük az adóhivatalnak minden olyan bankszámlájuk számlaszámát, amelyet a vállalkozásukhoz használnak, és összefüggésben van az áfafizetéssel, (mi, tasr) NAGYROLAND Kassa. Hiába gyűjtött közel 600 ezer aláírást az ellenzék, az Alkotmánybíróság (AB) úgy döntött, hogy a választási ciklus lerövidítést célzó népszavazás nincs összhangban a szlovák alkotmánnyal. Zuzana Caputová szerint azonban mégiscsak lehet megoldás. A Smer és a Hlas az utóbbi hónapokban több mint 585 ezer aláírást gyűjtött a népszavazás kihirdetéséhez. Ezzel szerették volna lerövidíteni a jelenlegi^ kormány hivatali idejét. Zuzana Caputová köztársasági elnök azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy ítélje meg, összhangban van-e az efféle népszavazási kezdeményezés a szlovák alkotmánnyal. Nehéz döntés Ivan Fiacan, az AB elnöke szerdán azt mondta, a plénumnak egy rendkívül nehéz döntést kellett meghoznia, mert a szlovák alkotmányban a népszavazás kérdése nincs elég komplexen kifejtve, a szlovák joggyakorlat pedig nem volt kifejezetten konzisztens a kérdéssel kapcsolatban. Az alkotmánybírók többsége azonban úgy ítélte meg, hogy az ellenzék népszavazási kezdeményezése nincs összhangban az alkotmány hatalommegosztási elvével, és megsérti a négyéves választási ciklusra vonatkozó cikkelyeket is. Az Alkotmánybíróság döntése azért is jelentős, mert nemcsak erre a konkrét esetre vonatkozik, hanem általános érvényű, vagyis a következő kormányok sem próbálkozhatnak majd előrehozott választást kezdeményezni népszavazás segítségével. Őaputovát támadják Az ellenzék felháborítónak tartja az AB döntését. A Hlas sajtóközleményében a szlovák demokrácia sötét napjának nevezte a fejleményeket. Peter Pellegriniék úgy gondolják, hogy ez a döntés veszélyes precedenst teremt. „Az Alkotmánybíróság döntése azt mutatja, hogy a hatalom független az emberek akaratától, a kormány pedig bármit megengedhet magának a mandátuma lejártáig. Senkinek sincs hatalma és jogköre ahhoz, hogy megállítsa” -üzente a Hlas. Robert Fico, a Smer elnöke úgy véli, a kialakult helyzetért elsősorban az államfő a felelős. A korábbi kormányfő hangsúlyozta, pártja nem hagyja annyiban a döntést, és a nemzetközi szervekhez fordul az ítélet átvizsgálásával kapcsolatban. Az államfő döntéséről a koalíció is elutasítóan nyilatkozott, a népszavazás kiírását az SaS és az OEaNO is támogatta volna. Az egyik leghangosabb bírálója Igor Matovic pénzügyminiszter volt, aki szerint ha Caputová progresszív csapata gyűjtött volna össze 600 ezer aláírást, meg sem fordult volna a fejében, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon. Az OEaNO vezére úgy gondolja, hogy az államfő ezzel elvette az emberek szabad véleménynyilvánításának jogát. Hasonlóan kritikus volt a Sme rodina is. Másik megoldás? Caputová tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ha ekkora egyetértés van a politika színtéren, akkor van egy másik megoldás. Az államfő szerint a képviselők a parlament rendkívüli ülésén megváltoztathatják az alkotmányt úgy, hogy a népszavazás kiírása teljesen legitim legyen. Ehhez legalább 90 szavazatra lenne szükség, de a köztársasági elnök szerint ekkora egyetértés mellett ez nem okozna problémát. Az államfő megjegyezte, azért is fordult az Alkotmánybírósághoz, mert így nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi formájában az alkotmány nem alkalmas arra, hogy ilyen kérdésről népszavazást írjanak ki. Ha viszont a képviselők módosítják az alkotmány szövegét, akkor a népszavazásra sor kerülhet. A kormány könnyítene a pénztárcánkon MOLNÁR IVÁN Pozsony. Jövő januártól jelentősen korlátozzák a legkisebb névértékű euréérmik használatát - az ezt szabályozó ártörvény médosításjavaslatát szerdán a kormány is elfogadta. Ha a pénzügyminisztérium által kidolgozott javaslatra a parlament is rábólint, a kereskedők a jövő évtől kötelesek lesznek az áraikat a vásárlás végösszege esetében úgy kerekíMegválunk az egy- és kétcentes érméktől (TASR-felvétel) teni a legközelebbi ötcentes értékre, hogy a kisebb névértékű érmékkel - az egy- és kétcentesekkel - ne kelljen fizetni. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy ha az összes általunk vásárolt termék árát összeszámolva a vásárlás teljes összege például 20,51 vagy 20,52 euró lesz, akkor ezt lefelé, 20,50 euróra kerekítik, ha pedig 20,53 vagy 20,54, akkor felfelé, 20,55 euróra. Egy másik példa: ha a végösszeg 20,56 vagy 20,57 euróra jön ki, akkor 20,55 eurót fizetünk, ha pedig 20,58 vagy 20,59 euróra, akkor 20,60 eurót. Kicsi az esélye, de ha valamiért 1 vagy 2 centet kellene fizetnünk, az árat ez esetben is felfelé, 5 centre kerekítik. Persze, mindez csak arra az esetre érvényes, ha készpénzben fizetünk, a kártyás fizetésekre a kerekítés nem vonatkozik. Az egy- és kétcenteseket egyébként nem vonják ki teljesen a forgalomból, a későbbiekben is fizethetünk velük, vagyis a kereskedők kötelesek lesznek elfogadni ezeket, de már jóval kevesebb lesz forgalomban, mint jelenleg. Mivel a fent jelzett módszer szerint a vásárlás végösszegét nem egyszer felfelé is kerekítik majd, enyhén nőhetnek a vásárlók kiadásai. A pénzügyminisztérium legfrissebb számításai szerint azonban ez egy vásárlóra számítva legfeljebb havi 2 centnyi többletkiadást jelenthet. Peter Kazimir jegybankelnök szerint ugyanakkor csak a vállalkozók több millió eurót spórolnának meg az aprópénz szerepének a csökkentésével, és mindez jelentős költségmegtakarítást jelentene az államnak is. A kereskedőknek azonban aktualizálniuk kell az elektronikus pénztárgépüket, ami a pénzügyminisztérium számításai szerint pénztárgépenként 30-60 eurós kiadással járhat. Mindez nagyjából 78,5 ezer vállalkozót érint. Strasbourgban vitáztak a magyarországi pedofiltörvényről BUGÁRANNA A magyarországi pedof Hellenes törvényről vitáztak tegnap az Európai Parlamentben. A képviselők felszólították az Európai Bizottságot, lépjen fel a jogállamiságot is veszélyeztető jogszabállyal szemben - akár az uniós pénzek megvonásával is. Strasbourg. Az Európai Parlament júliusi plenáris ülésén napirendre került Magyarország és a jogállamisági elv kérdése - a képviselők hatékony fellépést követelnek az uniós intézményektől, határozatban szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy alaposan elemezzék a magyarországi helyreállítási terv minden pontját, és csak abban az esetben hagyjákjóvá a 7,2 milliárd eurós segélycsomagot, ha az nem járul hozzá az alapvető jogok korlátozásához. Az állásfoglalásban ezt azzal magyarázzák, nem tartják garantáltnak az uniós források diszkriminációmentes felhasználását. Egyre nagyobb nyomás Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben is erősödik a nyomás, hogy az EU álljon ki a korrupcióval szemben Magyarországon - méghozzá a januárban elfogadott új EU-s jogi eszközzel, amely lehetővé teszi, az uniós támogatások „befagyasztását” a jogállamisági elv súlyos sérülése esetén. Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyesen nem vett részt a strasbourgi ülésen, miután két héttel ezelőtt az EU-csúcson a tagállamok vezetőinek túlnyomó többsége élesen kritizálta a homofób pedofiltörvényt, melyet nem sokkal korábban hagyott jóvá a magyar parlament. A bizottság elnöke tegnap ismét elmondta, a magyar jogszabály szégyen, és ha a kormány nem helyezi hatályon kívül a törvényt, az uniós joggal kell szembenéznie. A parlamenttel ellentétben azonban a kötelezettségszegési eljárásban látja a lehetséges szankciót. Ellentétes javaslatok Az Európai Parlamentbe kedden két határozatjavaslatot nyújtottak be, míg az egyik elítéli a melegellenes törvényt és az alapvető jogok rendszerszintű megnyirbálását, valamint »sokszínű és elfogadó közösség megőrzését szorgalmazza, addig a konzervatív frakció által kidolgozott dokumentum a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartására inti az uniós intézményéket, és hangsúlyozza, a magyar törvénynek semmi köze az uniós joghoz. Az ellenhatározat szerint ugyanis a gyerekek oktatása nem tartozik az EP hatáskörébe, és mivel a szexuális nevelés szoros összefüggésben van a vallási nézettekkel, ezért nem szabad a szülők akarata ellenében nevelni a fiatalokat. A parlamentben tegnap heves vita alakult ki, a felszólalók többsége elítélte a homofóbtörvényt, és kiállt az egyenlőség mellett. A konzervatív tábor fő érve az volt, az EU nemzeti hatáskörbe avatkozik bele, a magyar EP-képviselők pedig azt állították, félreértelmezik a törvény tartalmát. A határozatokról szavaztak is a képviselők, az eredményt ma hozzák nyilvánosságra, a dokumentum elfogadása azonban nem jár jogi kötelezettséggel.
