Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-04 / 127. szám
www.ujszo.com IZVILAG ■ 2021. JUNIUS 4. 13 Allergia vagy érzékenység? Nem mindegy! M indennapjainkban, laikusként gyakran szinonimaként használjuk az allergia és az érzékenység kifejezést, ha valamilyen étel, összetevő elfogyasztása után kellemetlen tüneteket tapasztalunk. Az öndiagnózis azonban veszélyes lehet, mert két különböző betegségről van szó, még ha a tüneteik nagyon hasonlóak is. Szakértők arra figyelmeztetnek, a betegeket gyakran tévútra viszi, hogy megfelelő kivizsgálás nélkül, pusztán a tüneteik alapján, önmaguk próbálnak megoldást találni a gondjaikra. Sokan diétázni kezdenek, és csak azután fordulnak szakorvoshoz, hogy nem javultak a tüneteik. Ilyenkor általában vissza kell vezetni az étrendbe azt az ételt, amit addig nem fogyasztottak, ellenkező esetben a kivizsgálás során álnegatív eredmény születhet. A köztudatban leginkább elterjedt nézet szerint az ételallergia már gyerekkorban jelentkezik, amikor a kicsi először fogyasztja — vagy az anyatejen átjutva kerül a szervezetébe - azt az ételt, amivel szemben az immunrendszer kóros túlérzékenységi reakciója miatt a szervezete ellenanyagot kezd termelni. Ételallergia azonban felnőttek körében is felléphet, 2-5 százalékos gyakorisággal. Tehát pusztán a tünetek megjelenésének ideje alapján az allergiát sem lehet kizárni. Tény, hogy az ételérzékenység (más néven ételintolerancia) gyakoribb a felnőtteknél, 15-30 százalék körüli gyakorisággal fordul elő. A legismertebb talán a laktózintolerancia, de érzékenység gyakorlatilag bármilyen összetevővel szemben felléphet, amit elfogyasztunk, bár a leggyakoribb a tejfehérje-, a tojás-, a fruktóz-, a hisztamin- és a gluténérzékenység. Itt külön ki kell emelni, hogy a gluténérzékenység nem azonos a lisztérzékenységgel (más néven cöliákiával), ami egy autoimmun betegség, de nem keverendő össze a búzaallergiával sem, ami egy harmadik kórképet jelöl. Az ételintolerancia emésztőszervi (puffadás, hasmenés), bőr(akne, ekcéma) és felső légúti (orrfolyás, orrdugulás) tünetek mellett fejfájást, fáradékonyságot, alvászavart és ízületi fájdalmakat is okozhat. Ételallergia esetén is jelentkezhetnek légúti és emésztőszervi tünetek, és okozhat ekcémát is, de itt jellemzőbb a csalánkiütés, illetve az, hogy a tünetek a száj üregben is jelentkeznek - viszketés, ajaknyelv duzzanat. Emellett még egy nagyon fontos különbség, hogy az ételallergia életveszélyes is lehet, ha az elfogyasztott étel következtében anafilaxiás sokk - szédülés, vérnyomáscsökkenés, ájulás - alakul ki, azonnali ellátásra van szükség. Mivel az ételérzékenység egy felszívódási zavar, ha az adott ételt kiiktatjuk az étrendből, a bélrendszer regenerációját követően pár hónap elteltével fokozatosan megpróbálhatjuk visszavezetni a problémás élelmiszert az étrendbe. Vannak, akik így visszaállhatnak a korábbi étrendre, és olyanok is akadnak, akiknek köztes megoldást kell találniuk: bizonyos formában és mennyiségben panaszmentesen tudják fogyasztani az adott élelmiszert, ami nagy könnyebbséget jelent. Ételallergia esetén azonban az immunrendszer működését befolyásolni nem lehet, így ebben az esetben az egyetlen megoldást az élethosszig tartó diéta jelenti. A pontos diagnózis tehát a beteg egész életminőségére hatással van, hiszen nem mindegy, hogy egész életében teljes mértékben vagy átmenetileg, illetve megengedőbben kell diétát tartania. (napidoktor, ú) HETVEGRE Csirkegulyás Hozzávalók (4 főre): 4-4 kisebb csirkecomb és -szárny, 2 közepes fej vöröshagyma, 4 ek olaj, 1 csapott ek fűszerpaprika, 1-1 paprika és paradicsom, kb. 1 csapott ek só, 2 gerezd fokhagyma, 1 mk • őrölt köménymag, 4 közepes • krumpli, 2 sárgarépa, 1 pet• rezselyemgyökér, ízlés szerint csípős paprika (vagy 1 mk • csípős Piros Arany, Erős Pista • - ízlés szerint). Energiatartalom 530 kcal A csipetkéhez: 1 tojás, kb. 10 dkg finomliszt. A tetejére: fél csokor petrezselyemzöld. Elkészítés: A combokról lefejtjük a bőrt, majd a szárnyakkal együtt a forgóknál kettévágjuk őket. A hagymát megtisztítjuk, finomra aprítjuk, egy lábasban az olajon 2 perc alatt üvegesre dinszteljük. A csirkehúst hozzáadjuk, fehéredésig sütjük. A tűzről lehúzva meghintjük pirospaprikával, az apróra vágott zöldpaprikával és a paradicsommal. Megsózzuk, zúzott fokhagymával és köménymaggal fűszerezzük, egy jó pohárnyi vizet öntünk rá, és lefedve, kis lángon kb. 35 perc alatt majdnem puhára pároljuk. Közben megtisztítjuk a zöldségeket: a burgonyát 2 centis, a répát, gyökeret 1,5 centis kockákra vágjuk, és a húshoz adjuk. Felöntjük bő 1 liter vízzel, utánsózzuk, ízlés szerint erős paprikával ízesítjük. Lefedve, kis lángon további kb. 30 perc alatt puhára főzzük. Amíg fő, a tojásból egy pici sóval csipetkét készítünk annyi liszttel, amennyit fölvesz, és a majdnem kész levesben megfőzzük. Finomra vágott petrezselyemmel hintjük meg a tálalás előtt. Juhtúrós puliszka Hozzávalók (4 főre): 1 liter víz, 25 dkg kukoricadara (a fele kukoricaliszt is lehet), kb. 1 tk só, 10 dkg zsír vagy vaj, 30 dkg juhtúró, fél csokor kapor. Energiatartalom 645 kcal Elkészítés: A vizet folforraljuk, beleszórjuk a kukoricadarát, megsózzuk, és habverővel folyamatosan keverve 8-10 perc alatt sűrűre főzzük. A tűzről levéve lefedjük, így hagyjuk duzzadni további 10-15 percig. A juhtúrót villával összemorzsoljuk, a finomra vágott kaporral fűszerezzük. A kukoricakását olvasztott zsírba vagy vajba mártott evőkanállal zsírral kikent tűzálló tálba szaggatjuk. Ha egy réteg megvan, kapros juhtúrót szórunk rá, és így rétegezzük tovább, míg tart a hozzávalókból. Közepesen forró sütőben sütjük pár percig, mielőtt tálaljuk. ízlés szerint szalonnát is piríthatunk a tetejére, de anélkül is finom. A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Az ízvilágban használt képek forrása: shutterstock.com Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - ízvilág, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3.
