Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-04 / 127. szám
www.ujszo.com | 2021. június4. KULTÚRA 9 Az Allegro Molto Barbara franciául is Az Ifjú Szivek Táncszínház július 7-től 29-ig Avignonban mindennap fellép az alkotói szabadságról szóló előadással Az Avignonban is vendégszereplő előadás szarkazmussal, iróniával beszél azokról a korszakokról, amikor a hatalom kényszeres módon beleavatkozott a művészetbe, a kultúrába (Somogyi Tibor felvétele) GRENDELÁGOTA Pozsony/Avignon. Az Ifjú Szivek Táncszínház Avignonba készül. Tavaly a koronavírusjárvány miatt elmaradt a város nagy hírű színházi fesztiválja, idén viszont megtartják, egyelőre nem tudni, milyen korlátozásokra, szigorításokra kell számítaniuk az előadóknak és a nézőknek. Az Allegro Molto Barbaro már a tavalyi avignoni programba bekerült, a csúszás miatt idén ezzel szerepel a táncszínház. „Mivel a tavalyi fesztivált elhalasztották, az avignoni Bakony Táncszínház úgy döntött, hogy a teljes tavalyi programot átveszi, nem szerveznek külön válogatást - nyilatkozta Hégli Dusán, az Ifjú Szivek művészeti igazgatója, koreográfus, az előadás rendezője. - A következő hetekben keményen készülünk az avignoni fesztiválra, amelyről május elején derült ki, hogy mindenképpen megtartják. Megpróbáljuk néhány hét alatt elvégezni, amit máskor néhány hónap alatt szoktunk összerakni, úgyhogy elég sűrű a munkamenet, felgyorsul a tempó.” Júniusban a fesztiválra való készülés mellett további kemény munka vár az együttesre, 26-27-én szeretnék rögzíteni a Kéj (Kötelező érvényű javaslat) című kortárs népszínművet, amelyet tavaly mutattak volna be. Klasszikus táncszínházi előadásnak indult, végül úgy alakult, hogy szöveget, táncot, zenét szőttek egybe. Ha sikerül a felvétel, szeptembertől látható lesz az interneten - a filmváltozat rendezője Molnár Csaba. Június 18-20- án van három előadásuk, közben készülnek Avignonra. Július 2-án repül el a társulat Franciaországba, és 7-étől 29-éig mindennap előadják az Allegro Molto Barbarát. Hogy miért éppen Bartók Béla Allegro Barbarája ihlette meg Hégli Dusánt amellett, hogy ez Bartók egyik legismertebb, leghíresebb műve? „Az Allegro az öniróniát is egy kicsit magában hordozza, és a szarkazmust is. Azoknak is készült ez a mű, akik nem értik sem a népzenét, sem azt, ahogyan Bartók beleszövi a népzenét a műveibe - vallja Hégli Dusán. - Mi megpróbáltuk egy kicsit kibővíteni, egy kicsit újraértelmezni. Arra használjuk, hogy szarkazmussal, iróniával beszéljünk azokról a korszakokról, amikor a hatalom kényszeres módon beleavatkozott a művészetbe, a kultúrába, amikor meg akarta szabni, milyen irányban haladjanak a művészek, legyenek akár írók, képzőművészek, színészek, rendezők. Ilyen korszak több is volt. Vehetjük a harmincas évek Németországát, az Egyesült Államok McCarthy-korszakát az 50- es években, a szovjet időket Oroszországban, Csehszlovákiában vagy Magyarországon, azaz a keleti blokkban.” Természetesen ez a vasmarok mást jelent Magyarországon vagy Szlovákiában, mint Franciaországban. „Éppen azért használjuk Sámuel Beckett Katasztrófa című darabját, amelyet 1983-ban írt az avignoni fesztivál egyik kiadványába. Ezt a nagyon rövid drámát Václav Havelnek ajánlotta, aki akkor börtönben volt. Ä darab arról szól, hogy a »rendező«, aki atyaúristennek képzeli, képzelheti magát, utolsó napján instrukciókkal látja el a főszereplőt, hogy a hatalomnak megfeleljen a darab, a végkicsengése olyan legyen, hogy a hatalom elégedett legyen vele.” Ez az előadás nemcsak tánc, zene, ének, ahogy azt a táncszínházi előadásoknál megszoktuk, hanem szöveggel is kiegészül. Hégli Dusán Parti Nagy Lajost kérte fel a szöveg megírására. „Parti Nagy Lajossal megbeszéltük, gondolja ezt a hatalom és a művész megalázó kapcsolatát úgy, hogy ne csak a nyolcvanas évekre legyen jellemző, és ne is csak Csehországra, illetve Csehszlovákiára utaljon. Utánanéztünk, kik azok a szerzők, akiket a maguk korában mellőztek vagy a müveiket betiltották. Hogy csak egy példát mondjak: a húszas években Bartók Béla Csodálatos mandarinját is betiltották. Az Allegro Molto Barbaro nemcsak a címével utal Bartókra, hanem egy kicsit az összefoglalója annak, milyen következményei vannak, ha a hatalom képtelen dolgokat kíván meg az »ügy érdekében«, ezzel milyen lehetetlen helyzeteket tud teremteni” - vallja a koreográfusrendező. A Szivek két éve magyarul mutatta be a darabot, háromszor; ezekben az előadásokban az intendáns szerepét maga Parti Nagy Lajos játszotta. Volt egy cseh-szlovák verzió is, amelyben Milan Lasica játszott. Szlovákra Andrejcák Éva fordította a darabot. Franciaországban Jean-Marc Barr amerikai-francia színész-rendező mondja fel a szöveget. „Ennek nagyon örülök, mert ahogy Milan Lasica révén itthon, Parti Nagy segítségével Magyarországon megjelenik az irónia, az abszurd, Jean- Marc Barr révén Franciaországban történik meg ugyanez” - vallja Hégli Dusán. - Az is fontos, hogy Franciaországban francia anyanyelvű színésszel tudjuk előadni ezt a darabot” - mondja nem titkolt örömmel, büszkeséggel Hégli Dusán. Jean-Marc Barr, akit Luc Besson A nagy kékség című kultuszfilmjének delfinekkel társalgó búvárjaként ismert meg a világ, egy filmforgatásnyi időt Szlovákiában is eltöltött: A pince című szlovák-orosz-cseh koprodukcióban készült krimi főszerepét játszotta el. Az Allegro Molto Barbaro kosztümtervezője Szűcs Edit, a zenét Hegedűs Máté és Hegedűs Gergely Dávid szerezte, beletéve Bartók Allegro Barbarájának átiratait és megszólaltatva reflektációit is. „A tánc és az eszköztár az, amit általában használunk. A magyar, szlovák, cigány, román hagyományos tánckultúra, a gesztusok, a mozgásszínház, a fizikai jelenlét is segítségünkre van abban, hogy eléljük a célunkat. Ez nem tiszta néptáncelőadás” - utal az előadás koreográfusarendezője arra, hogy a közönség ne egyszerű néptáncbemutatót várjon, amikor beül a nézőtérre. Többet, nehezebbet, elgondolkodtatót - amit a Szivek utóbbi előadásaitól kaptunk. Magyar filmek a hivatalos cannes-i programban Francia szerzőé lett a Nemzetközi Két magyar rendező filmje is meghívást kapott a 74. cannes-i filmfesztivál hivatalos programjába. Párizs/Cannes. Enyedi Ildikó A feleségem története című alkotása az Arany Pálmáért versenyezhet, Mundruczó Kornél Evolúció című új filmje pedig a seregszemle idén létrehozott új szekciójába, a Cannes Premiere (Cannes-i bemutató) elnevezésű válogatásba került be - jelentette be tegnap Thierry Frémaux, a világ legjelentősebb filmes szemléjének művészeti igazgatója párizsi sajtótájékoztatóján. Enyedi Ildikó legújabb filmje Füst Milán több mint húsz nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett azonos című regénye alapján készült. Az Arany Medve díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezőjének legújabb filmje 23 alkotással, köztük Paul Verhoeven, Wes Anderson, Nanni Moretti, Jacques Audiard, Kirill Szerebrennyikov filmjeivel versenyezhet a fődíjért. A film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, aki Störr kapitányt, feleségét, Lizzyt pedig a cannes-i fesztiválon Arany Pálmát nyert Adélé élete című filmből is ismert francia világsztár, Léa Seydoux alakítja. Fontos szerepben látható továbbá Louis Garrel (Álmodozók), Josef Hader (Stefan Zweig - Búcsú Európától) Ulrich Matthes (A bukás - Hitler utolsó napjai), Udo Samel (Babylon Berlin), Jasmina Trinca (Fortunata), Sergio Rubini, valamint Funtek Sándor és Hajdúk Károly. „Nagy boldogság volt ezek után a fiira, dermedt, elzárt hónapok után körbehívni a vezető munkatársakat a hírrel, bár legszívesebben felhívtam volna mindenkit. Sok friss munka lesz most a filmmel - egy rendezőnek hajtás időszak egy film elindulása. Ezek között a feladatok között kiemelt helyen szerepel egy igazi, erős magyar szinkron elkészítése, amit Báthory Orsi kiváló szinkronrendezővel közösen készítünk. Reményeink szerint a film eredeti és szinkronizált változatban egyaránt elérhető lesz a mozikban. Ha nemzetközi történetet is írt Füst Milán, egy igazi párizsi nő és egy hollandus hajóskapitány egymást tépő szerelmét, mégiscsak magyarul Enyedi Ildikó: „Nagy boldogság volt ezek után a fura, dermedt, elzárt hónapok után körbehlvni a vezető munkatársakat a hírrel" (Szkárossy Zsuzsa felvétele) írta” - idézi Enyedi Ildikót a Nemzeti Filmintézet közleménye. A fesztivál idén létrehozott egy új, versenyen kívüli szekciót Cannes-i bemutató elnevezéssel, ahol a fesztiválra rendszeresen visszatérő, már elismert alkotók innovatív munkáinak ad helyet. Ide kapott meghívást az Evolúció, Mundruczó Kornél nyolcadik nagyjátékfilmje, amellyel a rendező hetedik alkalommal szerepel a hivatalos programban. A forgatókönyvet a rendező Wéber Katával közösen jegyzi, a film egyfajta széljegyzet az ezt megelőző, Oscar-díjra jelölt Pieces of a Woman című alkotásához. A filmes és színházi munkáival világszerte elismert Mundruczó Koméi újabb filmjét 2021 tavaszán 13 forgatási nap alatt készítette. A történet örökül kapott traumákról és azok feldolgozásának lehetőségeiről szól. A három nemzedék - Éva, Léna és Jónás - kapcsolatait átszövik a 20. század történelmi traumái, miközben minden vágyuk a gyógyulás útjára lépni — írja közleményében a Magyar Filmintézet. A 74. cannes-i fesztivál július 6-án kezdődik, az Arany Pálmát és a többi díjat a július 17-i zárógálán adja át a Spike Lee amerikai rendező által vezetett zsűri. (MTI, k) Booker-díj London. David Diop lett az első francia író, aki elnyerte a Nemzetközi Booker-díj at. Diop második regényét, az At Night All Blood Is Black (Éjszaka minden vér fekete) című könyvet szenegáli dédapjának az első világháborús, soha el nem mesélt élményei ihlették. Az 50 ezer fontos díjat Diop és a könyv fordítója - Anna Moschovakis amerikai író és költő - között osztják meg. A győztes könyv öt másik jelölt közül került ki, esélyes volt mások mellett Éric Vuillard könyve, a The War of the Poor (A szegények háborúja) és Mariana Enriquez műve, a The Dangers of Smoking in Bed (Az ágyban dohányzás veszélyei) is. Diop regénye, mely korábban már több más irodalmi díjat elnyert, egy fiatalember őrületbe süllyedését mutatja be, és azoknak a szenegáliaknak a történetét meséli el, akik az első világháború alatt Franciaországért harcoltak. (MTI, k)
