Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-04 / 127. szám
www.ujszo.com | 2021. június 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Lepkekönnyű Ha tudná a hallgató, hogy mit veszít, beperelne egyes egyetemeket Boldog fiatalok újságolják az interneten, hogy egyetemi diplomát szereztek. Ezúton is gratulálok, főleg azoknak, akik megérdemelten jutottak hozzá az áhított dokumentumhoz. Miért, van nem megérdemelt diploma is? Hát, erről sokat és sokféle szempontból lehetne mesélni. Most a hallgatókkal szemben támasztott követelményekről szólnék. Mindannyian jártunk legalább alapiskolába, s nagyon jól tudjuk, mert tapasztaltuk, hogy minél nagyobbak a követelmények, minél igényesebb a tanár, az iskola, a diák annál jobban rákényszerül, hogy tanuljon. Persze az, hogy tanul-e vagy sem, már rajta múlik, de az elvárások adottak. S azért tegyük a kezünket a szívünkre - még azok is, akiket a tudásvágy vezérelt és szerettek tanulni ha választani kellett, akkor mindig inkább az igényesebb tanár órájára készültünk. S évtizedekkel később is általában ezekre a pedagógusokra emlékszünk vissza, egyebek mellett azért, mert tudjuk, hogy ha akaratunk és kedvünk ellenére is, de megtanítottak bennünket egy csomó dologra. A járvány időszakában az egyetemi tanítás is távoktatás formájában zajlott. Úgy gondolom, ennek számos előnye volt a folyamat mindegyik szereplője számára. A diák, aki korábban a rendes előadáson is csak formálisan jelent meg, de lélekben teljesen máshol járt, ezúttal elég volt, ha csak bejelentkezett, aztán nyugodtan tehette a dolgát, hiszen a tanár csak a monogramját látta, és nem szakíthatta meg folyton az előadást, hogy ellenőrizze, mindenki mindig figyel-e. Az érdeklődő diák is jól járt, mert az előadás után több ideje maradt a szakirodalom tanulmányozására, az önképzésre. S a tanárnak is több ideje volt a felkészülésre, új, az előadást tarkító ötletek kitalálására és bevezetésére, s természetesen az önképzésre, hisz tudjuk, a jó tanár is holtig tanul. Ami tehát a hallgatókat illeti, teljesen ideális körülmények között írhatták a diplomamunkájukat, készülhettek az államvizsgára. Amiből logikusan az következne, hogy idén mindenhol igényes államvizsgákat kellene tartani. Hát nem így van. Némely egyetemeken, karokon, szakokon lepkekönnyű idén diplomát szerezni. Ugyanis csupán a diplomamunkát kell megvédeni, államvizsga nincs! Merthogy a járvány... Persze a könnyen szerzett diploma is diploma, s arról, amit leírtam, érthető módon egyetlen érintett fiatal sem beszél. Örülnek, mert nem kell megtanulniuk a többéves tananyagot. Pedig ha tudnák, mit veszítenek, beperelnék az ilyen egyetemeket. Hiszen általában épp az államvizsgára készülve tudatosulnak az összefüggések. Mintha egy függönyt húznának el, hirtelen nemcsak a részletek látszanak, hanem feltárul az egész kép. Nagy élménye ez a megismerésnek. S őket most ettől intézményileg megfosztják. A tudásdeficitről nem is beszélve. Szerencsére nem gyógyítani fognak, s nem is házat építeni. Iszlám, vigyázz!-táblák Az ausztriai iszlámtórkép elkészítése után figyelmeztető táblákat raktak ki Béesben jobboldali szélsőséges csoportok: Figyelem! Politikai iszlám az őn közelében. Susanne Raab integrációs miniszter a múlt héten ismertette az ausztriai iszlám közösségeket bemutató térképet, amelynek célja, hogy megkülönböztesse a hitüket békésen gyakorló csoportokat azoktól, akik feltehetően kapcsolatban állnak a szélsőséges politikai iszlám szervezetekkel. A cél a radikális iszlamista tendenciák felszámolása Ausztriában. Raab ezután számos fenyegetést kapott az interneten muzulmán csoportoktól. Újabb felbolydulást keltett, hogy a héten táblák jelentek meg a bécsi iszlám szervezetek székhelyénél. A táblákat egyszerű kartonpapírból készítették, kézzel. A rendőrség már eltávolította őket, az ügyben pedig a terrorellenes főcsoport indított nyomozást. A táblák kihelyezését Susanne Raab és magát a térképet elkészítő ausztriai iszlám dokumentációs központ is elítélte. „Teljesen elfogadhatatlan, hogy a szélsőséges politikai iszlám elleni harcot szélsőjobboldali csoportok a vallásukat békésen gyakorlók elleni uszításra használják” - mondta Raab. Az Európa Tanács még a hét elején az iszlám térkép visszavonására szólította fel Ausztriát, és előre figyelmeztetett, hogy a térkép táptalajt nyújt a muszlimellenes érzéseknek, és az eredeti céllal ellentétes hatása lesz. Béesben Ausztria tegnap ideiglenesen felfüggesztette a világhálón az iszlám térkép elérését, de az indoklás szerint nem a támadások miatt, csupán technikai módosításokat hajtanak végre az oldalon. (tasr) (Fotó: Twitter) Még egyszer a lehallgatósdiról FELEDY BOTOND A dán titkosszolgálat és oknyomozó újságírók munkájának köszönhetően kiderült, hogy Koppenhága az Egyesült Államok javára kémkedett. A célkeresztben Angela Merkeltől a svédeken át különböző európai politikai szereplőkig sokan benne voltak. Fontos hozzátenni, hogy a dokumentumok, amelyek elvileg bizonyítják a dán-amerikai együttműködést, a 2012-2014-es évekre vonatkoznak, tehát nem friss a sztori. Sőt, e kontextushoz az is hozzátartozik, hogy Edward Snowden 2013-tól szivárogtatta azokat az amerikai hírszerzésre nézve káros információkat, amelyek rengeteg műveletet, informatikai eszközt lelepleztek, és számos kínos pillanatot okoztak az őszinte hangú titkos amerikai jelentések nyilvános felbukkanása miatt. Persze minden hírszerző és minden nagykövetség valós információkat és hasznos megfigyeléseket szeretne hazaküldeni a titkosnak vélt csatornákon. Ehhez a tehetős országok egész arzenált vetnek be: a hagyományos humint- vagyis az emberekkel való kapcsolattartásból származó információk - mellett a sigint, tehát a különböző kommunikációs csatornák lehallgatása is magától értetődő. Nincs ez nagyon másképpen egyetlen világhatalom esetében sem. Az Egyesült Államok régóta szeretne mindent tudni Kínáról, korábban a Szovjetunióról - és mindeközben persze a szövetségeseiről vagy éppen az ENSZ-főtitkárról is. Alighanem ez a szuperhatalmak dolga, és nincs is szuperhatalmi pozíció enélkül a nagy kupac információ nélkül. Ebben segíti az Egyesült Államokat az Öt Szem Szövetség (Five Eyes Alliance), amely még a második világháború végén alakult meg és azóta is tömöríti az angolszász országokat: az Egyesült Királyságot, Kanadát, Új- Zélandot, Ausztráliát és az US A-t. Ez a belső kör. Emellett több külső együttműködési réteg is létezik, amelyben a NATO-szövetségesek jó része megtalálható. A most kiszivárgott történetben tehát nem az az újszerű, hogy az Egyesült Államok lehallgat valakit. Merkel már megküzdött több ilyen botránnyal, nyilván az ő telefonját elég sok ország szívesen mikrofonozza be. Megkockáztatom, ezzel tisztában van minden német kancellár, és figyel arra, hogy ne telefonon csevegjen a legizgalmasabb dolgokról. Amiért izgalmas a botrány, az az európai aspektus. Hiszen megint mi történt? A dánokat meg tudta győzni Washington, hogy segítsen a többi európai szövetséges lehallgatásában. Úgy tűnik, ehhez még egy új állomást is létrehoztak annak idején. Persze a német szolgálatok is érintettek voltak hasonló együttműködésekben más szövetségesek kontójára az Egyesült Államokkal, és alighanem a britek a mai napig nagyban űzik Washingtonnal ezt a sportot. A többiekről csak gyanítjuk, de nem tudjuk. A kérdés tehát az, hogy az információs szuverenitás korában vajon az európai szövetségesek számára adódhat-e olyan pont, amikor e téren öszszefognak? Lesz-e legalább egy szűk mag, amely transzparensebben bele mer menni egy közösködésbe? Alighanem a nemzetállamok legféltettebb játékszere a titkosszolgálat, és az onnan származó információk kiváló csereárut nyújtanak sok politikusnak. Mégis, a régiók versenyének korában, megint csak a saját, jól megfontolt európai érdekünkben, nem lenne rossz egy minimális önrendelkezés megtartása - és az információk kicsit jobb benntartása. Ez növelné a tárgyalási súlyunkat Washingtonnal is. FIGYELŐ Kémkedés és párbeszéd A dán-amerikai kémkedési botrány kivizsgálására szólított fel Jens Stoltenberg NATO-fötitkár. A Danmarks Rádiónak azt nyilatkozta, az ügyben érintettek a NATO-szövetségesek, ezért fel kell deríteni, mi történt. Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár is teljes körű magyarázatot követel az ügyben Koppenhágától. Mette Frederiksen dán kormányfő viszont azt mondta: nem figyelték meg rendszeresen a szövetségeseket, és hozzátette, nem hiszi, hogy az ügy ártana Dánia kapcsolatainak Németországgal vagy Franciaországgal. „Téves kijelenteni, hogy helyre kell állítanunk kapcsolatainkat Németországgal és Franciaországgal. Folyamatos volt a párbeszéd köztünk, titkosszolgálati ügyekben is” - mondta Frederiksen. Áz US A is békítő hangnemben reagált. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője azt hangoztatta: a 2014-es incidens óta sok mindent megtárgyaltak. „Teljesen felülvizsgáltuk a tengerentúli megfigyeléssel kapcsolatos megközelítést Barack Obama akkori elnök rendelete nyomán” - jelentette ki Psaki. Hangsúlyozta, együttműködnek európai szövetségeseikkel, a megfelelő nemzetbiztonsági csatornákon kezelnek minden kérdést. (mti, tasr) Prataszevicset végleg megtörték „Értelmetlen most a harc Lukasenka rendszere ellen a szigorú fellépések miatt, megfelelőbb pillanatra kell várnia az ellenzéknek” -jelentette ki az a fehérorosz ellenzéki aktivista, akit a Ryanair gépéről szedett le a fehérorosz titkosszolgálat. Raman Prataszeviccsel egyórás műsort sugárzott a börtönből az állami ellenőrzésű ONT tévécsatorna, a műsorban az ellenzéket beszélte le arról, hogy szembeszálljon Lukasenkával. Prataszevics ismerősei azt mondták, egyértelműen kényszer hatására beszélt. A fehérorosz tévé azt állítja, a hatóságok nem is tudtak arról, hogy Prataszevics a gépen van, amikor bombariadó ürügyén a földre parancsolták. Prataszevics szerint egy közeli szövetségese árulhatta el, akivel az indulás előtt beszélt interneten. (mti)
