Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-30 / 149. szám

101 KULTÚRA 2021. június 30. | www.ujszo.com Mindent, ami a zsákba belefér Uhrik Teodóra a fennállásának hatvanadik évfordulóját ünneplő Pécsi Balett Vasarely-etűdök című darabjában SZABÓ G. LÁSZLÓ Táncot, zenót, prózát ós képzőművészetet egyszerre kínál Vasarely-etűdök című előadásával a fennállásának hatvanadik évfordulóját ünneplő Pécsi Balett. Uhrik Teodóra, az együttes egyik alapító tagja is szerepel a darabban, amely az op-art pápájának tíz képére épül. Tíz fantasztikus erejű képre, ame­lyek valósággal megelevenednek a színpadon, és ritmust, lépéseket, je­leneteket diktálva a teret, a díszlet­­tervező Cziegler Balázs és a jelme­zeket megálmodó Nagy Fruzsina ál­tal megkomponált látványt is alakít­ják. A nézőt szinte beszippantják a kivetített képek. Összefüggő törté­net helyett kisebb epizódokból áll az est. Egy kiállítás megnyitóján va­gyunk, ahol a látogatók között egy idős, ám még mindig lenyűgöző megjelenésű, fiatalos lelkületű díva is feltűnik. Öt formálja meg Uhrik Teodóra, aki tizenhét évesen, rögtön a balettintézet elvégzése után került le Pécsre, így lett aztán Eck Imre frissen alakult modem táncegyütte­sének egyik vezető művésze. „Mindig is rajongtam a kép­zőművészetért - mondja a Kossuth- és Liszt-díjas táncművész, a Halha­tatlanok Társulatának örökös tagja. - Akárhol jártam is a világban, az első utam mindig a város múzeumába vezetett. Azokban az években annyira lekötött a munkám, a szín­ház, hogy nem is emlékszem, mikor és hogyan kapcsolódtam Vasarely­­hez. Nincs olyan emlékem, hogy mikor léptem oda egy képéhez, amely megfogott. De amikor ez megtörtént, izgalmasnak találtam benne, hogy egy bátor lépéssel ki­szállt az ember- vagy a tájképábrá­zolásból, és nonfiguratív festő lett. Egészen szokatlan dolgokba vágott bele a harmincas években, amikor Franciaországba emigrált. Demok­ratikus művészet az övé, hiszen mindenkihez szól. Szimmetrikus formáival, a színskála különböző árnyalataiban pompázó köreivel és kockáival újra és újra lenyűgöz. A tánc elröppen. A kép csodálatos le­nyomat. Manifesztum.” Vincze Balázs, az előadás koreo­gráfusa a Művészetek Palotája szín­padán hozta létre a produkciót, ahol a modem színpadtechnika, a fan­tasztikus méretű süllyesztőrendszer sok mindenre lehetőséget ad a tán­cosoknak. „Különleges előadás ez - véleke­dik Uhrik Teodóra. - Egy kiállítás a szalagja, és az ott látható képek szín­­hatása. Amikor a kék-piros kockás festmény megjelenik a színen, piros labdákkal táncolnak a fiúk, majd fel­emelkednek a magasba, közben a labdák is fel-le szállnak. Vincze Ba­lázs továbbgondolja a képeket. Az ál­talam megjelenített hölgy, ahogy az egyik alkotást nézi, egy pillanatra a fiatalságát kapja vissza, majd elve­szítve maga elől a múltat, visszalép a valóságba. Lélekben még én is fia­talnak érzem magam, csak egy bajom van: fenyeget a korom. Szerencsére olyan mennyiségű mozgásanyagot őriz a testem, hogy még mindig kel­lemes számomra a színpadi lét. Szép volt a fiatalságom, én is olyan vonzó voltam, mint ti, lányok - ezt élem meg a darabbeli szerepemben. Együtt mozgok, együtt mosolygok velük a színpadon. Úgy lépek ki a képek által megidézett gondolatból, mintha a múlt meg sem történt volna.” Maja Pliszeckaja és Alicia Alonso szinte életük végéig táncoltak. A világhírű orosz balerina nyolcvanöt évet élt, kubai pályatársa egy híján százat. Prima balerina assoluta volt mindkettő. Hetven fölött Uhrik Te­odóra még náluk is szerencsésebb, hiszen amellett, hogy prózai előadá­sokban és játékfilmekben is gyakran szerepel, Frenák Pál, Juronics Ta­más és Bozsik Yvette is hívta már egy-egy produkciójába. „Igen, kegyes hozzám a pálya. Szerencsésnek mondhatom magam. Módom van különböző darabokban színpadra lépni, olyan mélységeket, mozgásformákat megmutatni, ame­lyek passzolnak az egyéniségem­hez, és még közvetíteni is tudok va­lamit. Jó érzéssel tölt el, hogy még mindig szükség van rám. Biztos te­hetek róla. Nem vonultam vissza. „Kegyes hozzám a pálya" Folyamatos agilitásban vagyok. Az, hogy Pliszeckaja vagy Alonso med­dig táncolt, utóbbi egyébként a vak­ságáig, nem érdekelt annyira. En­gem a színház, a prózai darabok mentettek tovább. Huszonöt év után abbahagytam az aktív táncot, egy­­egy produkcióval mégis vissza­visszatérek, mert a karakterem miatt szükség van rám. Arra viszont na­gyon figyelek, hogy mindig csak olyat táncoljak, amitől nem ájulok el. Tanítottam, írtam, koreografáltam, rendeztem, jelmezeket is terveztem közben. Most a Pécsi Balett ügyve­zető igazgatója vagyok.” A Vasarely-etűdökbeli szereplé­sét ^ugyanúgy élvezi, mint például (Szkárossy Zsuzsa felvétele) Chorus, a vénasszony figuráját a Magyar Elektrában. „Rendkívül zárt közösség ttolt a balettintézet. Mintha ketrecből sza­badultam volna. A vasfüggöny mö­gött azt sem tudtuk, mi történik Nyugaton, a modem balett világá­ban. S akkor jött valaki, és kitalálta Magyarország első modem balett­együttesét. O volt Eck Imre, aki nagy rendezők mellett nőtt fel az Opera­házban. Csodálatos évek kötnek hozzá mindannyiunkat a régi Pécsi Balettből. De remekül érzem ma­gam a Vasarely-darabban is. Meg is szólalok benne. Kicsit lamentálok a művészetről, az örökkévalóságról, hogy apillanat elmúlik, utánunk csak a legenda marad. Tíz kép, tíz jelenet elevenedik meg a színen, s időnként feltűnők én is. A képek tízszer tíz méteres nagyságban vannak kivetít­ve. Az utolsónál már háttal ülünk a nézőknek, és olyan népünnepély hangulata van a jelenetnek. Hogy teljesült Vasarely álma, tömegek csodálják az alkotásait. A pandémia alatt a művészet halálát éltük meg. Itt most minden tovább él. A tánc is, a zene is, a képzőművészet is.” Az előadásban Uhrik Teodóra fia, Kamarás Iván színművész is szín­padra lép. „Izgultam, meg tudja-e csinálni, amit kell, hiszen rövid időt kapott a szerep betanulására. Nem fogjuk meg egymás kezét a darabban, csak egy színpadon vagyunk. A koreográfus kért meg, hogy beszéljem őt rá, vál­lalja el a felkérést. A zene is nagyon a kedvemre való. Házi szerzőnk, Rie­­derauer Richárd egészen különleges, franciás hangulatú szerzeményeiből visszaköszön a kor, amelyben Vasa­rely élt és alkotott. A művész unoká­ja, Pierre Vasarely, aki minden támo­gatást megadott ahhoz, hogy ez az előadás létrejöjjön, engedélyezte a képek felhasználását, megjegyezte, hogy a hatvanéves Pécsi Balett ezzel a darabbal együtt ünnepelhet az öt­venéves Vasarely Alapítvánnyal. ” Az előadás a Művészetek Palotája programját gazdagítja. Legközelebb ősszel láthatja a közönség. A tech­nikai körülmények miatt nehezen utaztatható, a Pécsi Balett mégis ab­ban reménykedik: Aix-en-Provance­­ban, a Vasarely Alapítvány otthoná­ban olyanok a színpadi lehetőségek, hogy Pierre Vasarely meghívásának eleget tud tenni a társulat. Uhrik Teodóra már a nyarat élve­zi. Nincs balettrúd a lakásában. Azt mondja, az ő korában már nem is lenne elegáns, ha még mindig a lábát dobálná. „Nézni is tudni kell. Jelen lenni. Finom mozdulatokat mutatni. Táncművészként ősz hajjal vicso­rogni a színpadon időtlenség lenne. A szakmai tudás esszenciáját kell megmutatni. Ami a zsákba belefér. Nekem az bőven elég.” A szerző a Vasárnap munkatársa RÖVIDEN Ma is hódít a Nirvana Se teszt, se oltási igazolás nem kell Gombaszög. Ajúnius 25-én kö­zölt belépési feltételek nagyot vál­toztak, ezért a Gomaszögi Nyári Tábor szervezői új közleményt adtak ki, amelyben felhívják az ér­deklődők figyelmét, hogy ajúnius 28-án kelt új rendelet értelmében „ sem negatív tesztre, sem pedig ol­tási igazolásra nem lesz szükségük a táborlakóknak. A rendezvény július 14-én kezdődik és öt napon át tart. „Bár bízunk benne, hogy ez a rendelet már kitart a fesztiválig, azért kérünk benneteket, továbbra is legyetek résen, ezek a feltételek ugyanígy bármikor ismét megvál­tozhatnak” - áll a közlemény vé­gén. Ez a tábor a szlovákiai magyar ifjúság hagyományos találkozó­­helye, koncertekkel, különböző művelődési programokkal és sza­badegyetemmel. (k) Szúnyog Zsuzsa koncertje vendéggel Pozsony. Holnap, július 1-én 19 órától lép fel Szúnyog Zsuzsa ki­­rályhelmeci származású dalszerző­előadó a pozsonyi Stúdió L+S színházban. Cimbalmon kíséri a hazai szcéna egyik legkiválóbb művésze, Marcel Comendant, aki­vel már többször felléptek együtt. Közreműködik Rigó János nagy­bőgős. A koncert ingyenes. (juk) Az est főszereplői (Képarchívum) Rekorddal nyitott a Halálos iramban 9. Los Angeles. A premier másfél éves halasztgatása után 70 millió dolláros jegybevételi rekorddal nyitott az észak-amerikai mozik­ban a Halálos iramban 9. című film. Variety szerint ez a legjobb nyitóheti forgalmazás az Egyesült Államokban a koronavírus­­járvány kezdete óta. Eddig John Krasinski Hang nélkül 2. című horrorfilmje tartotta a pandémia alatti nyitóhetijegybevételi rekor­dot 48,3 millió dollárral. Iparági szakemberek nem várták, hogy ilyen jól nyisson a Halálos iramban-filmek újabb fejezete, mert az amerikai mozik látogatott­sága még mindig nem tért vissza a járvány előtti szinte. A kanadai mozik, amelyeket az észak­amerikai bevételekhez sorolnak, még zárva vannak. (MTI) legnagyobb slágere A Smells Like Teen Spirit című dal, amellyel a Nirvana nemzetközi sztárzenekarrá vált, elérte az egy­­milliárd streamelést a Spotifyon. A hatalmas érdeklődés részben annak köszönhető, hogy a zenekar műfaj­teremtő Nevermind című albuma harminc éve, 1991-ben jelent meg. A Seattle-ben bimbózó grunge stílus, a rock műfaj alternatív elágazása ez­zel a lemezzel indult világhódító út­jára. A Spotifyon elérhető legnépsze­rűbb dalok 150-es listáján olyan iko­­nikus szerzemények szerepelnek, mint a Queentől a Bohemian Rhap­sody és az Another One Bites The Dust, a Guns N’ Roses Sweet Child O’ Mine-ja, vagy az AC/DC-től a Back In Black. A Smells Like Teen Spirit video­­klipje is rendkívül népszerű a YouTube-on, már 2019-ben elérte az egymilliárdos nézettséget. A hónap elején a Nirvana egykori basszusgi­tárosa, Krist Novoselic jelezte, hogy a jubileum kapcsán ősszel újra ki­adják a Nevermind albumot. Ezen a nagyközönség számára eddig isme­retlen dalok is szerepelnek majd, amelyek annak idején nem fértek rá a lemezre. (nme, juk)

Next

/
Thumbnails
Contents