Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-29 / 148. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. június 29. I www.ujszo.com Amerikai csapás a szír milíciákra A milíciák drónokkal, rakétákkal támadtak Irakban amerikai katonákat fiASR/AP) RÖVIDEN Tegnap lemondott a svéd kormányfő Stockholm. Bejelentette lemon­dását a svéd kormányfő. Stefan LöfVen június 21 -én veszítette el az ellene benyújtott bizalmatlan­­sági indítványt a parlamentben, és a rendelkezésére álló egy hét alatt nem sikerült megoldania a kormányválságot, amely a la­kásbérleti díjak szabályozásának reformja miatt alakult ki. A szo­ciáldemokrata politikus lemon­dásával tárgyalások kezdődnek egy esetleges új kormány meg­alakításáról. A 349 fős parla­mentben LöfVen pártjának van a legtöbb, 100 képviselője. (MTI) Őrizetbe vett hongkongi újságíró Hongkong. Őrizetbe vették az Apple Daily hongkongi lap egyik vezércikkíróját a város repülőte­rén, amint éppen elhagyni ké­szült a különleges közigazgatású kínai területet. Az 57 éves Fung Wai-kong Nagy-Britanniába utazott volna, amikor a rendőr­ség feltartóztatta a nemzetbiz­tonsági törvény megsértésének gyanúja miatt. Fung 1997 óta dolgozott a múlt héten megszűnt Apple Dailynek. Az újságíró a hetedik, akit az elmúlt két hétben őrizetbe vettek az Apple Daily munkatársai közül. (MTI) Hűséget esküdtek az Iszlám Államnak Abuja. A Boko Haram nigériai dzsihádista szervezetnek leg­alább egy része hűséget esküdött riválisának, a Nyugat-afrikai Iszlám Állam (IS WAP) szerve­zetnek. Több héttel ezelőtt a két csoport közötti összecsapásban meghalt a Boko Haram vezetője, Abubakar Shekau. Megfigyelők szerint félő, hogy a IS WAP ezál­tal is még jobban meg tud erő­södni Nigéria északkeleti részén, és hatékonyabban tudja majd tá­madni az ország hadseregét. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Bagdad. Az USA ismét légicsapásokat hajtott végre Irán által támogatott milíciák ellen Szíriában ás Irakban, annak megtorlásául, hogy e milíciák robbanászerrel felszerelt dránokkal, rakéták­kal támadtak Irakban ameri­kai katonákat ás létesítmé­nyeket. Bosszúval fenyegető­zött az iraki síita szervezet. Az amerikai erők közleménye szerint két szíriai és egy iraki helyen támadtak műveleti létesítményeket és fegyverraktárakat. Mindegyik hely közel van az iraki-szíriai határ­hoz. Egy civilszervezet szerint a lé­gicsapásoknak legkevesebb öt halá­los áldozata van. A légitámadásokat Joe Biden amerikai elnök utasítására hajtották végre. Az elnök, aki öt hó­napja lépett hivatalba, immár má­sodszor rendelt el légitámadásokat Irán-barát milíciák ellen. Először Nem sikerült győznie egyetlen rágiában sem a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés­nek a franciaországi regionális választások vasárnapi 2. for­dulójában, nagyon alacsony, 35%-os részvétel mellett. Párizs. A Nemzeti Tömörülés mellett a regionális választások má­sik nagy vesztese Emmanuel Mac­ron államfő pártja, amely messze nem érte el a célul kitűzött 15%-os támogatottságot. Jóllehet az 1. for­duló után a déli Provence-Alpes Co­te d’Azur régióban a Nemzeti Tö­mörülésjelöltje, Thierry Mariani ál­tal vezetett lista állt az élen, a 2. for­dulóban a jobbközép Köztársaságiak listája győzött 57,7%-kal, miután a baloldali pártok az ún. köztársasági front nevében visszaléptek a jobb­oldal javára a Nemzeti Tömörülés feltartóztatására. A 13 európai régió többségét, hetet eddig az ellenzéki februárban egy szíriai célpont ellen, miután onnan rakétatámadások értek amerikai létesítményeket Irakban. A Pentagon a mostani légitámadással kapcsolatos közleményében hang­jobbközép Köztársaságiak irányí­tották, hatot pedig a szintén ellenzé­ki baloldal, a következő hét évben is ugyanilyen arányban fog megoszta­ni a hagyományos pártok között a ré­giók vezetése. A választásra jogosult 48 millió franciának közel kéthar­mada távol maradt az urnáktól, ha­sonlóan az első fordulóhoz, ami tör­ténelmi méretű érdektelenséget tük­röz. Az 1958-ban kezdődött V. köz­társaság történetében ilyen méretű távolmaradásra egyetlen választáson sem volt példa mostanáig. A jövő évi elnökválasztás előtti utolsó, országos szintű választást a politikai elit az elnökválasztás fő­próbájának tekintette, miután több jobboldali régióelnök - Xavier Bertrand, Valérie Pécresse, Laurent Wauquiez -, aki megerősítette po­zícióját, azt reméli, hogy beleszól­hat Emmanuel Macron és Marine Le Pen párharcába a jövő évi elnökvá­lasztáson. (MTI) súlyozta: Biden elnök eltökélt ab­ban, hogy megvédi az amerikai ka­tonákat. John Kirby, a Pentagon saj­tótitkára azt mondta, a helyszíneket azért választották ki, mert ezeket az objektumokat az Irán által támoga­tott fegyveresek használják, hogy innen hajtsanak végre támadásokat amerikai katonák és iraki épületek ellen. Kirby szerint a légicsapások az önvédelemről szólnak. „Ezek egy­részt szükségesek voltak a fenyege­tés elhárításához, másrészt megfele­lően korlátozottak voltak” - olvas­ható a sajtótitkár nyilatkozatában. Bosszúval fenyegetőzött tegnap az iráni támogatású iraki milíciák emyőszervezete, a Népi Mozgósí­tási Erők (al-Hasd as-Saabi), miután az Egyesült Államok a hét végén lé­gicsapást hajtott végre Irak és Szíria területén a szervezet több csoportja ellen. A szervezet egyik frakciója azt közölte, hogy az egyik légicsapást a nyugat-iraki Anbár tartomány al- Káim városában hajtották végre, hozzátéve, hogy négy harcosuk vesztette életét. Két milícia ellen in­téztek támadást: a Kataib Hezbollah és a Kataib Szajjid as-Suhada ellen — olvasható az amerikai minisztéri­umi közleményben. Mindkettő a Hasd as-Saabi tagja. (MTI, Npsz) Sikeres az állami média Brüsszel/Budapest. „A szi­várvány os országoknak joguk van túllépni a bináris, férfi-nő, anya-apa rendre épülő társadalmi berendez­kedésen” - írja Orbán Viktor a Sza­­mizdat 11. címet viselő újabb ki­nyilatkoztatásában. Ebben az írás­ban az Európai Tanács legutóbbi ülését értelmezi a miniszterelnök, ahol „falanxban vonultak föl a szi­várvány zászlós miniszterelnö­kök”. Á homofób törvénymódosí­tók kapcsán valóban komoly vita zajlott a miniszterelnökök között. Soha korábban nem fordult elő, hogy a résztvevők ennyire hosszan és ilyen élesen mentek volna neki a Tanács egyetlen tagjának. A kormány erőteljes propagan­dája (e téren is) azért ér célba, mert a Republikon Intézet elemzéséből az derül ki, hogy a magyar válasz­adóknak csupán 56 százaléka ol­vas híreket a világhálón. Vagyis a társadalom jelentős hányadához nem érnek el az internetes médiu­mok. Az önbevallások alapján az RTL Klub híradójának nézettsége a legnagyobb, a második pedig a TV2 Tények című műsora. Utóbbi egyébként már hosszú ideje a Fi­desz propagandájának része, rá­adásul néha a nívó egészen döb­benetes mélységekbe tud alábuk­ni. A válaszadók 46%-a vallotta, hogy legalább heti egyszer nézi a Magyar Televízió hírműsorait. Megvizsgálták, hogy milyen cso­portok nézik a leginkább az állami tévé hírműsorait. Három rétegben találtak kiemelkedő nézettséget: a Fidesz-KDNP-szavazók, a 60 év felettiek és a legfeljebb 8 általá­nost végzettek. Nézettsége az át­laghoz képest alacsony a fiatalok, a diplomások és a bizonytalan sza­vazók között, valamint a nagyvá­rosban élők és az ellenzéki szava­zók között is. Összességében éles a különbség az ország egyes cso­portjai között a médiafogyasztási szokásokat illetően (MTI, 444, Npsz.) Le Pen kudarcot vallott • A rendszeres mozgás egészségessé tesz • A beteg ágyneműcseréjének két módja • A bőr nem felejt Keresse az újságárusoknál az Új Szót július 1-én, csütörtökön! Az Egészség Extra melléklet tartalmából:

Next

/
Thumbnails
Contents