Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-28 / 147. szám

6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. június 28. | www.ujszo.com Buszmegállóban volt a brit hadihajó kockázatelemzése Trump bírálta a Biden-kormányt Wellington. A Biden-kormány bevándorlási politikáját ostorozta Donald Trump volt amerikai el­nök az Ohio állambeli Welling­­tonban, ahol a Fehér Házból való kényszerű távozása óta első nagygyűlését tartotta. Egyúttal arra szólította fel támogatóit, hogy segítsenek a republikánu­soknak visszaszerezni a kong­resszusi többséget. A volt elnök annak a halálos áldozatokat is kö­vetelő támadásnak az árnyékában adta át hivatalát, amelyet a tör­vényhozás épülete ellen hajtottak végre hívei, közvetlen azután, hogy egy washingtoni nagygyű­lésen elismételte hamis állításait, melyek szerint csalás miatt vesz­tette el a választásokat. Túlélte az emiatt ellene kezdeményezett második impeachment eljárást és megőrizte jelentős befolyását a republikánus pártban, nem utol­sósorban azzal, hogy nyitva hagyta azt a kérdést, hogy 2024- ben indul-e újra az elnöki posz­tért. Több ezer híve előtt elismé­telte régóta hangoztatott sérel­meit, bírálva az amerikai válasz­tási rendszert, hangsúlyozta az USA déli határain át bejutó ille­gális bevándorlók számának nö­vekedését. (MTI) Folytatódó támogatás Washington. Afganisztán tá­mogatásának folytatását ígérte Joe Biden amerikai elnök a wa­shingtoni Fehér Házban, ahol Asraf Gáni afgán elnökkel és Ab­dulla Abdullával, a nemzeti meg­békélési tanács vezetőjével talál­kozott. Kettejük látogatására az afganisztáni biztonsági helyzet romlása közepette került sor, mi­közben az amerikai hadsereg ka­tonáinak több mint a felét kivonta a háború sújtotta országból. Bi­den azt mondta, „bár csapataink távoznak, de Afganisztán támo­gatása nem ér véget sem katonai, sem gazdasági és politikai érte­lemben”. „Az afgánoknak hama­rosan maguknak kell dönteniük a jövőjükről (...) az értelmetlen erőszaknak véget .kell vetni” - folytatta. Gáni megjegyezte, hogy az afgán-amerikai partnerség új fejezetéhez érkezett, és közölte, hogy az afgán biztonsági erők pénteken visszafoglaltak hat kör­zetet. A Fehér Ház közlemény­ben tudatta, hogy az USA a COVAX programon keresztül sürgősségi orvosi segítséget és 3 millió adag Covid-19 vakcinát ad Afganisztánnak. (MTI) r Érdektelen választás Párizs. A választásra jogosult csaknem 48 millió francia ál­lampolgár 12,66%-a járult va­sárnap délig az urnákhoz a regi­onális választások második for­dulójában, az egy héttel ezelőtti első fordulóban 12,22%. A dél­előtti részvétel elmarad a 2015- ös regionális választások máso­dik fordulójában ekkor mért csaknem 20%-tól. Az első for­dulóban a franciák alig 33%-a járult az urnákhoz, ami történel­mi méretű érdektelenség. (MTI) MTI-TUDÓSÍTÁS London. Egy angliai buszmegállóban találták meg a brit királyi haditengerészet Defender nevű rombolójának fekete-tengeri útjáról készült előzetes kockázatelemzést. A megtaláló a más bizalmas kato­nai dokumentumokat is tartalmazó, eső áztatta iratköteget a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak adta át. A BBC vasárnapi beszámolója szerint a délkelet-angliai Kent me­gyében megtalált dokumentumok egy részében a brit védelmi minisztérium illetékesei forgatókönyveket vázol­tak fel arra, hogy az orosz féltől mi­lyen reakció várható, ha a brit hadi­hajó a Krím félsziget közelében ha­lad el, és a forgatókönyvek egyike agresszív orosz válaszlépésekkel MTI-HÍR Újabb két katolikus templom vált a tűz martalékává Kanada nyugati rászán, Brit Columbia tartományban, egy olyan körzetben, ahol többségében őslakosokéinak. Vancouver. A tüzesetek Vancou­vertől bő 300 kilométerre keletre tör­téntek, Upper és Lower Similkameen településeken. A Szent Anna- és a Chopaka-templomot is felgyújtották szombat hajnalban. Egyelőre vizs­gálják, van-e összefüggés a mostani két eset és az egy egy héttel ezelőtti hasonló bűncselekmény között, ami­kor két másik templomot gyújtottak föl innen 50 kilométerre. Néhány hete 215 indián gyermek földi maradványait találták meg a kö­zelben egy olyan telken, ahol évtize­dekkel korábban katolikus bentlaká­sos iskola működött őslakos gyere-MTI-TUDÓSÍTÁS A kérdések többsége a gazdaság megerősítéséről, illetve a védekezéshez szükséges intézkedésekről szól. Budapest. A járvány utáni éle­tünkről és a migráció kérdéséről szól a most induló nemzeti konzultáció - mondta a Magyarország kormányzati kommunikációjáért felelős államtit­kár a kormány Facebook-oldalára feltöltött videóüzenetében. Kovács Zoltán közölte: a legtöbb kérdés a gazdaság megerősítéséről, illetve a védekezéssel kapcsolatos in­tézkedésekről szól, de nem mehetnek el a migráció kérdése mellett sem. A járványok és a népvándorlások korát éljük, ezért Magyarország megerősítéséhez ezekben a kérdé­számol. A Defender szerdán - a brit védelmi minisztérium akkori beje­lentése szerint - rutinjellegű áthala­dást hajtott végre az ukrajnai Odesszából Georgia felé a Fekete­tengeren. A hadihajó nemzetközileg elismert forgalomelkülönítő folyo­són haladt, melyet még aznap bizton­sággal elhagyott. A londoni bejelen­tés előtt az orosz védelmi minisztéri­um közölte, az orosz parti őrség egy hajója két figyelmeztető lövést adott le a Defender felé, miután a brit rom­boló három kilométernyire behatolt az orosz területi vizekre a Fekete­tenger északnyugati térségében. A moszkvai bejelentés szerint a műveletben egy Szu-24M típusú orosz katonai repülőgép is részt vett, amely figyelmeztetésként négy bom­bát vetett a tengerbe a Defender nyomvonalában. A londoni védelmi minisztérium úgy reagált, hogy a Defenderre senki keknek. A héten újabb hasonló esetre derült fény, egy, a Saskatchewan tar­tomány székhelyétől, Regina városá­tól 140 kilométerre keletre található bentlakásos iskola területén legalább hatszáz, egyes források szerint hoz­sekben várnak iránymutatást a szük­séges intézkedésekhez - emelte ki. Az államtitkár szerint a fokozódó migrációs nyomást bizonyítja, hogy idén már eddig 38 ezer migránst tar­tóztattak fel a hatóságok a magyar ha­tárokon, miközben az elmúlt évben csak 10 ezret. Hozzáfűzte: ugyanak­kor Brüsszelben továbbra is napiren­den tartják a migránsok szétosztásá­nak kérdését, mintha az elmúlt évek­ből mit sem tanultak volna. Foglalkoznunk kell azzal is - foly­tatta -, hogy a migránsok megjele­nése az európai határokon nagyon komoly közegészségügyi, járvány­ügyi kockázatot is rejt. Hiszen ezek az emberek anélkül próbálják elérni cél­jaikat az Európai Unióban, hogy bár­milyen egészségügyi ellenőrzésen átestek volna, és ismeretlen vírusva­riánsokat hozhatnak a kontinensre. A konzultációban választ várnak arra, hogy a Soros-féle szervezetek nem adott le figyelmeztető lövést, az orosz fél tüzérségi gyakorlatot tartott a Fekete-tengeren, erre előzetesen felhívta a térségben hajózok figyel­mét. A tárca közölte: nem észlelte azt sem, hogy a brit hadihajó nyomvo­nalában bombákat dobtak volna le. Szerdán Ben Wallace brit védelmi miniszter személyes nyilatkozatban is cáfolta az incidensről szóló orosz be­számolókat. Wallace közleménye szerint a Defendert rutinjellegűen orosz hajók kísérték, és az orosz fél tudatta a brit hajóval, hogy tágabb környezetében kiképzés folyik. A Defender fedélzetén tartózkodó BBC-tudósító ugyanakkor arról szá­molt be, hogy az incidens idején leg­alább húsz orosz katonai repülőgép húzott át alacsonyan a brit hadihajó felett, és az orosz fél folyamatosan, egyre fenyegetőbb, fegyverhaszná­latot is kilátásba helyező rádióüzene­tekben követelte, hogy a hajó hagyja závetőleg 750 jelöletlen sírt találtak. Mindkét eset óriási megrázkódtatást keltett az országban. A katolikus egyház 1831-től egé­szen a közelmúltig, 1996-ig működ­tetett bentlakásos iskolákat Kanadá­nyomásának engedve meg kell-e vál­toztatnia Magyarországnak az ismert álláspontját, amely szerint nem sza­bad illegális migránsokat beengedni Európába, hanem fel kell őket tartóz­tatni, és lehetőség szerint a saját ha­zájukban kell megoldani a problémá­ikat-közölte. Kérdést tesznek fel azzal kapcso­latban is: vajon engedni kell-e a mig­ránsok kötelező szétosztását célzó brüsszeli terveknek. Ezek ugyanis ja­vaslatként az éppen zajló uniós csú­cson is előkerültek - figyelmeztetett. Foglalkozni kell azzal is, hogy a járvány utáni időkben szükség van-e migrációra. A magyar kormány ja­vaslata az, hogy a következő két év­ben ne fogadjon Európa a világ kü­lönböző részéről érkező migránsokat -emlékeztetett. „Segítsenek nekünk abban, hogy jó döntéseket hozzunk!” - kérte videó­üzenetében Kovács Zoltán. el az orosz területi vizeket. A Defen­der az incidens idején 19 kilométerre volt az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget partjaitól. Boris Johnson brit miniszterelnök a történtek másnapján kijelentette: London továbbra sem ismeri el a Krím félsziget elcsatolását Ukrajnától, és álláspontja szerint a brit hadihajó uk­rán területi vizeken haladt. A BBC vasárnapi beszámolója szerint a Kentben megtalált bizalmas doku­mentumokból kitűnik, hogy a brit vé­delmi minisztérium magas beosztású illetékesei még hétfőn, az incidens előtt két nappal is azt találgatták, Oroszország miként reagál, ha a De­fender a Krím félsziget közelében ha­lad el. Az iratok tanúsága szerint a tárca fontolóra vett a Defender szá­mára egy alternatív útvonalat is, amely jóval a vitatott területi vizeken kívül vezetett volna, így elkerülhető lett volna a konfrontáció. Kanadában ban. Ez idő alatt 150 ezer őslakos gyermeket szakítottak el a családjá­tól. Sokan közülük nyomorúságos körülmények között tengődtek, bán­talmazták, szexuálisan kihasználták őket, sokan alultápláltak voltak. Leg­alább 3200 gyermek vesztette életét az egyházi intézményekben, a több­ségük tuberkulózisban. Justin Trudeau kanadai kormányfő bocsánatot kért az elődök erőszakos asszimilációs politikájáért, amelyet károsnak nevezett. A miniszterelnök személyesen arra kérte Ferenc pápát, utazzon Kanadába, és kérjen bocsá­natot a katolikus egyháznak az ügy­ben játszott szerepéért. Hangsúlyoz­ta, nemcsak a bocsánatkérés lenne fontos, hanem az is, hogy Kanadá­ban, közvetlenül a kanadai őslakosok előtt tegye meg. A pápa a közelmúlt­ban fájdalmának adott hangot a ka­nadai katolikus iskolákban az ősla­kosok ellen elkövetett bűnök miatt, de az egyház nevében egyelőre nem kért bocsánatot. Visszautasították a spanyol bírálatot Managua. A spanyol gyar­mattartók kora újkori bűneire hivatkozva tiltakozott Nicara­gua amiatt, hogy a spanyol kor­mány bírálta a nicaraguai elnö­köt, amiért ellenzéki vezetőket tartóztattak le a novemberben esedékes elnökválasztás előtt a közép-amerikai országban. Arancha González Laya spanyol külügyminiszter sértő kijelenté­sei „arra a cinizmusra és szé­gyentelenségre emlékeztetnek minket, mellyel oly sok botrá­nyos és kegyetlen bűncselek­ményt követett el a spanyol ko­rona a szent (nicaraguai) fold brutális meghódításakor” - áll abban a levélben, amelyet a ni­caraguai kormány küldött a spa­nyol külügyminisztériumnak. Mint írták, Laya a diplomáciá­ban szokatlan „tudatlansággal és barbársággal”, „egy sheriff hanghordozásával” próbálta ki­oktatni „egy szabad és szuverén nép elnökét”. (MTI) Katolikus templomokat gyújtottak föl Vizsgálják, összefüggenek-e a mostani és a korábbi gyújtogatások (TASR/AP-felvétel) Magyar nemzeti konzultáció a migránsokról és j árványügyben

Next

/
Thumbnails
Contents