Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-28 / 147. szám
RÉGIÓ www.ujszo.com I 2021. június 28. 3 Bélyegen a Rákóczi-kastély IBOS EMESE Egy hete nyitotta meg kapuit a borsi Rákóczi-kastély, ebből az alkalomból a Magyar Posta alkalmi bélyeget adott ki, melyen II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőháza látható. A kópét az Új Szó munkatársa, Nómeti Róbert készítette. BORSI/KASSA A magyar kormány támogatásával kapott új köntöst a borsi Rákóczikastély, melyet már a nyilvánosság is látogathat. A felújítási munkálatok közel három évet vettek igénybe. Munkatársunk, Németi Róbert dokumentálta az épület átalakulásának szinte minden mozzanatát. Rengeteg felvételt készített a még romos épületről, ahogyan a renoválás különböző fázisairól is. Képeiből egy húsz darabból álló válogatást helyeztek el a felújított kastélyban, a felvételeknek köszönhetően a látogatók is betekintést nyernek az értékmentő munkába, egyfajta keretbe foglalják a korábbi és a jelenlegi állapotot. Németi Róbert egyik képe azért is különleges, mert a Magyar Posta felkérésére készült. „Már korábban eldőlt, hogy a posta is megemlékezik a kastély felújításáról egy díszbélyeg kibocsátásával. A felvétel kapcsán szabad kezet kaptam, néhány kritériumot természetesen be kellett tartani. Arra kellett ügyelnem, hogy a kastélyt tisztán lehessen látni, de a jldhető levél (Képek: Németi Róbert) lyegre került” - magyarázta Németi Róbert. „Az alkalmi bélyeg kiváló felület arra, hogy emléket állítsunk, és népszerűsítsünk arra érdemes dolgokat, most éppen a felújított borsi Rákóczi-kastélyt. Az alkalmi bélyegen II. Rákóczi Ferenc szülőháza látható. A bélyegkép előterében Mayer Ede II. Rákóczi Ferencet ábrázoló mellszobra látható. Az alkalmi boríték előoldalán egy épületrészlet látható, az alkalmi bélyegzőben pedig a kastély stilizált rajza, a felújított udvarház átadásának dátumával” - áll a Magyar Posta közleményében. természet szépsége is visszaköszönhetett a fotón. Több felvétel közül választották ki azt, amely végül a bé-A bélyeggel Európa minden országába Hová tűnt a slam poetry? HEGEDŰS NORBERT RIMASZOMBAT Laboda Róbert slammer, költő, tanár volt a Matej Hrebenda Könyvtár vendége a péntek esti beszélgetőesten, melyen a slam poetry kapcsán számos téma felmerült. A „Gondoltam...” címet viselő rendezvény a könyvtár „Irodalmi találkozások egy csésze tea mellett” elnevezésű rendezvénysorozatán belül, a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A javuló járványhelyzetnek köszönhetően új lendületet kaptak a kulturális rendezvények, a jó idő pedig azt is lehetővé tette, hogy az előadás a könyvtár udvarán, még kellemesebb körülmények között legyen megtartva. Laboda Róbert nevét talán senkinek sem kell bemutatni Szlovákiában. Komáromi tanárként a slam poetrynek köszönhetően tett szert országos hírnévre, de azóta két kötete is megjelent, sőt, „Laboda” néven saját televíziós műsora is indult. A Gondoltam... lényegében egy önálló estnek is felfogható, ahol Laboda Robi felolvas a műveiből, végigtekint az eddigi pályáján, sorra veszi a fontosabb mérföldköveket és kötetlenül, a közönséggel való folyamatos interakció során reflektál ezekre. A cím a kezdetekre utal: még sokan emlékezhetnek a 2014-es „Gondoltam jelentem” című videóra, mellyel lényegében megjelent a slam poetry Komáromban és ezzel együtt Szlovákiában is. Ezt követően a műfaj szinte berobbant a kulturális életben, egymást követték a rendezvények, versenyek, fellépések. Laboda ezt a korszakot élete „rocksztár” fejezeteként tartja számon, ahol a tanítás mellett egyik fellépésről a másikra sietett ide-oda Közép-Európában, és máig büszkén gondol vissza az országos slam poetry versenyeken elért eredményeire. De mi is az a slam? „Három és fél perc szabadság a színpadon” - mondja, és ennél konkrétabb definícióra talán nincs is szükség. 2015-ben jelent meg a Túlzások, majd 2016-ban az Én csak néztem című kötet, amely már enyhe eltávolodást jelent a slamtől. Bár a „slam poetry keresztapja” saját bevallása szerint soha nem értette, miért féltek a költők ennyire a műfajtól, ma már maga is úgy véli, kicsit talán ő is-túlbecsülte az abban rejlő lehetőségeket, és belátja, hogy a vége felé egyfajta „falunapos kiegészítő” lett a slamből. De mi a helyzet jelenleg? Hová tűnt a slam poetry? Laboda szerint generációváltás zajlik, a műfaj „pihen”, és nem zajlik túl sok akció. Reméli, hogy megjelenik egy új generáció, mely önállóan ér majd el sikereket, de nem érzi úgy, hogy neki ezen a téren még tennie kellene valamit. Jelenleg ugyanis egy új köteten dolgozik, mely a „Karanténnapló” címet viseli. Az új generáció kapcsán annyit mondott: „Bárcsak jó lenne, és én ne is tudjak róla!” r Érdekes építészeti emlék a félig régi, félig úi templom Jól megmutatkoznak a különböző építési fázisok (Somogyi Tibor felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN A Feketevíz és a Kis-Duna közti termékeny síkság sűrűn lakott vidékén egy figyelemremélté építészeti emlék várja a látogatókat. Egyházfa Rózsafüzér királynője oltalmá ba ajánlott római katolikus temploma. Egyik fele hétszáz évnél is idősebb, másik fele alig nyolcvan éve készült. EGYHAZFA ■■■■■ (KOSTOLNÁ PRI DUNAJI Szene városának közelsége, a gazdag és térmékeny táj, a sűrű településszerkezet és a folyóvizek határozzák meg évszázadok óta az itt lakók életét. A faluról és a birtokosairól Egyházfa területét már a germán törzsek is felfedezték, régészeti feltárás, kutatás bizonyítja egykori itteni létüket. A germánok után a római kor kultúrájának, a népvándorlás korának emlékei is előfordulnak Egyházfán. Hogy pontosan mikor alapították a községet, erről nincs megbízható adat, de Pozsony közelsége, a vizek miatti védettség azt bizonyítják, hogy nagy valószínűséggel már az országalapító I. Szent István király korában létezhetett itt valamilyen településforma. A falu első írásos emléke 1308-ból származik, „Egyhazfalu alias Szentandrasur” néven, aparókiárólpedigaz 1332 és 1337 közt készített pápai tizedszedőjegyzékben szerepel adat, ekkor még Sancti Andrea néven jegyezték, utalva a templom védőszentjére, Szent Andrásra, aki a magyarok vallásosságában olyannyira tisztelt szent volt az államalapítás idején, hogy rekeszzománcos ábrázolása még a magyar királyi korona latin részén is ott található. Maga Egyházfa és annak környéke a vidék igen jelentős főúri családjának, a Pálfly családnak volt birtokában. Egyik leghíresebb, Egyházfához is köthető férfitagja e családnak Pálfly János (1664—1751), aki I. Lipót osztrák császár hűséges megbízottja, horvátbán, országnádor, sok oszmánellenes csatában hősiesen harcoló hadvezér, nagybirtokos, aki Egyházfa templomának is kegyura volt, végső nyughelye a pozsonyi dómban található. Fólig régi, fólig új templom Egyházfa római katolikus temploma a falu régi részén, a szenei főútvonalon található, tájolása alapján északkeleti-délnyugati, ami azért is érdekes, mert a tájolás az építés megkezdésének idejére is utalhat, így például ha Szent András napján, november végén tették le az alapkövet, a templom tengelyét az akkor érvényes keleti irány, napkelte szerint határozták meg. Egyhajós templomnak épült valamikor az 1200-as évek végén, az 1300-as évek elején, talán az utolsó Árpád-házi Tájoló Egyházfa községet Szene felől több irányból is el lehet érni, a 62-es vagy az 503-as utakról az 1061, az 1067-es vagy az 1051-es utakon. A templom a 48.186/17.433 GPS- koordinátáknál található. király, III. András uralkodásának idején. Pontos alapításáról nem maradt fenn adat. Ami biztosan tudható, bő hétszáz évvel ezelőtt egy egyhajós, félköríves szentélyű, égetett téglából épített templom szolgálta a híveket Egyházfán. A lélekszámbeli és vagyoni gyarapodás miatt a gótika idején, feltételezhetően valamikor az 1400-as évek második felében a templomot az uralkodó építészeti stílus, a gótika jegyében építették át. A félköríves apszist kagylóforma mennyezeti záródásúvá építették át, a diadalív felé nyitott dongaboltívre támaszkodott a szentély mennyezete. Ebből az időszakból a 2010-ben elvégzett, felázás miatti szellőztetés és szárítás alatti falkutatások egy északi oldali régi sekrestye gótikus portálját, a déli oldalon egy boltíves bejáratot, a 18. századi, barokk kori, szintén jelentős átépítések nyomait és az 1933-as nagy átalakítás folyamatát fedték fel. Ez a közel nyolc évtizeddel ezelőtt elvégzett nagy átalakítás visszavonhatatlanul megváltoztatta a templomot, annak külsejét és belsejét is alaposnak átformálva. Az átalakítók eltüntették a régi román kori apszist, helyére sokkal szélesebb, nagyobb neoromán stílusú hajó épült, emellett az egész templom tájolását megfordították, így a szentély az oltárral a nyugati oldalra került, ilyen irányváltás ritkán fordul elő templomok átalakításakor! Az oltár így ma a torony alatti részen található, maga a torony gótikus külső formája viszont megmaradt, a támpillérek jellegzetes beosztásával. Ézzel az érdekességével együtt érdemes meglátogatni Egyházfa római katolikus templomát, amely ma kiváló állapotban szolgálja a híveket a Feketevíz és a Kis-Duna közén!
