Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-26 / 146. szám
www.ujszo.com | 2021. június 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Oltás vagy karantén oltatlanokra izoláció vár Az is megoldás, ha az ától nálunk is lehet kérni az uniós Covid-útlevelet, amellyel korlátlanul utazhatunk az unión belül. Azok is, akik már be vannak oltva, és azok is, akik (még) nem, utóbbiak azonban csak negatív teszttel léphetik át a határt. A hazai utazási jelzőlámpa egyelőre zöld, ám nincs kijárva, hogy a nyári szezonban az egész világ feketére változik... Szakemberek ugyanis azt javasolják a kormánynak, hogy csak azok térhessenek vissza teszt és karantén nélkül, akik már mindkét oltást megkapták, és a második után már eltelt legalább 14 nap. Indokolt az óvatosság, emlékezzük csak a tavalyi nyárra, amikor megnyíltak a határok, majd augusztus végén az importált fertőzések miatt újra lezárások következtek. Most a delta variáns okoz riadalmat, amely elsősorban az oltatlanok között teljed, és ha meg akaijuk előzni a tavalyi forgatókönyvet, tenni kell valamit. Az oltottak is kockázatot jelentenek, de sokkal kisebbet, így indokolt lehet a szabad utazást csak azoknak engedélyezni, akiket már kétszer beoltottak és védettek. Persze, a többiek is mehetnek, ahova beengedik őket, ám a hazatérés után kéthetes izolációban emlékezhetnek a nyári élményekre - így csökkenthető a kockázat. Ez a javaslat pedig akár az oltási kedvet is növelheti, azzal ugyanis nagyon rosszul állunk, uniós szinten csak két ország van Szlovákia mögött, és ez eléggé vészjósló. Ha marad a tendencia, akkor hétfőre érjük el a kétmilliós beoltottsági szintet, ennyien leszünk, akik legalább már az első adag vakcinát megkapták (a teljes védettséget élvezők tábora másfél millió lesz). Ezzel az ország még a 40 százalékos beoltottságot sem éri el, pedig a delta variáns már megérkezett, és a szakemberek szerint a nyáj immunitáshoz legalább 80-90 százalékos átoltottság kell. Ahogy csökken a fertőzöttek száma, úgy fogy az oltási kedv, a kormány pedig egyelőre nem mer drasztikusabb megoldáa hazatérés után sokhoz folyamodni. Bár kétségtelen, ha elfogadja a „fekete” utazási rendszert, akkor többeket meggyőzne, ám ez még mindig nem lenne elég. Azt már látjuk, hogy pusztán a meggyőzés nem működik, így a kormány előtt három út áll: vagy korlátozza az oltatlanok szabadságát, vagy kötelezővé teszi az oltást (nem ez lenne az első vakcina, amit mindenkinek be kell adni), vagy ősszel ismét lezárásokat vezet be. Egyik sem lesz népszerű... Az uniós oltási útlevél ötletgazdái szerint azért kell engedélyezni minden EU-s állampolgár utazását, hogy ne legyen diszkrimináció, ne kerüljenek hátrányba azok, akik nem akarják vagy nem oltathatják be magukat (vakcina már van elég minden országban). Ha viszont ismét lezárások jönnek, az mindenkire vonatkozik majd, és akkor azok lesznek diszkriminálva, akik egyéni és társadalmi felelősségtudatból beoltották magukat, hogy visszakapják a szabadságot. Most az uniós Covid-útlevéllel utazhat mindenki, oltott, oltatlan, a nyár után pedig kiderül, megérte-e a szabadságot a biztonság fölé helyezni, beválik-e a megúszós politika. / A KÁNIKULA 1 UTÁN AZONNALI I HOZZÁK KI I EMBEREINKET 1/4 HŰVÖSRŐLI J (Cartoonizer) Elfújja KORPÁSÁRPÁD a szél? Vasárnap kint sétálgatunk a határban. Megcsörren a mobilom. Egy hölgy jelentkezik, és elmondja, hogy az egyik közvélemény-kutató intézet munkatársa. A pártokról tenne fel kérdéseket. Jelzem neki, kicsit rossz a vétel, nagyon fúj a szél. Gyorsan megjegyzi: hallja, kint vagyok, úgyhogy inkább nem kérdez. Vonalat bont. így nem leszek reprezentatív minta. Úgy maradok künn, hogy kimaradok. Állampolgárként/választóként csak annyira vagyok reprezentatív, hogy bármikor másból csinálnak megkérdezettet - helyettem. Nem kell felelnem arra a kérdésre, hogy kit választanék. Talán jobb is. Egyre nehezebben tudnék érdemben reagálni, mert a válaszokat elfújta a szél. Aztán rájövök, hogy kit választanék. Itt andalog velem. Ketten az úton, ahogyan a régi slágerben éneklik. És máris azok vannak kívül, akik valahonnan bentről kérdeztek volna. Persze, nem mindig maradhatsz„kívül”. Kedélyes vasárnapunkra hivatalos hétfő jön, és felszólítást hoz a posta. Dokumentumok benyújtására köteleznek rövid határidőn belül, ami már ott elbukhat, hogy az egyik felkeresendő hivatalban harminc nap az ügyintézés határideje. És ott egyébként elektronikusan kell kérvényeznem, hogy papíralapú, az illetékes által részben kézzel kitöltött igazolást kapjak. Mivel évente kapom az említett felszólítást, a tavalyi lockdown idején viszont némileg eltérő tartalmú ukáz („vírusmutáció”) jött, egy pillanatra felcsillant a remény! Egy kis reménysugár, amely alapján akkor, otthonomba zártan, a hagyományos hivatali érintkezés élményétől megfosztva és éppen ezért a valóságtól elrugaszkodva néhány órára azt hittem, a már sok-sok eurót felemésztett köz- és államigazgatási digitalizálás végre meghozta a maga gyümölcsét. S hogy mi volt ez a reménykeltő változás? Míg korábban személyesen kellett begyűjtenem az összes pecsétes papirost az egymástól néhány száz méterre lévő hivatalokból, és azokat afféle bizarr bürokratikus csokorként átadni az illetékes hivatalnoknőnek, az állt a levélben, hogy elég, ha szkennelem és emailben küldöm el a kért iratokat. Én balga, naiv polgár, titkon azt is reméltem, a koronavírusjárványnak legalább lesz egy olyan hozadéka, hogy a szlovákiai és uniós adófizetők pénzéből készült, a háttérben talán már régen rajtra kész elektronikus rendszert a tervezettnél korábban izzítják, mert ez a járványügyi korlátozások idején állam- és közérdek. Polgárként csak az érdekel, hogy mielőbb működjék a rendszer, mert volt már erre jó néhány év és sok-sok euró. Csak a tapasztalatomról számolhatok be: idén már újra úgy jön a felszólítás, hogy gyűjtsem össze és vigyem be az iratokat, esetleg küldjem e-mailben, de inkább személyesen adjam le. Csupán az némileg reménykeltő, hogy az egyik hivatalba már nem kell elmennem. A nemzedékek során kialakult zsigeri bizalmatlansággal felhívom a hivatalt, hogy megkérdezzem, miként értelmezendő a változás. Harcedzett közép-európaiként elméletet is gyártok magamnak, hogy ugyan ezt az iratot most talán nem kell beszereznem, de biztosan van helyette valamilyen új feladatom a kisbetűs részekből adódóan vagy valamelyik paragrafúsba burkolva. És nem! Kiderül, hogy az elmúlt egy évben végleg összekapcsolták a két hivatal adatbázisait! A többivel még nem integrálták a hivatalt? - kérdezem. Nevetés a válasz. Tavalyi idealizáló bezártságom egy kis időre olyan tévhitet is szült bennem, hogy ha nem bővítgetem a bürokratikus ügyeim körét, ha a „döglött bogár” pozícióját veszem fel, meglepetés már nem érhet. Idővel talán rugalmasabbá válhat minden, és eljön a kor, amikor színt lophat állampolgári létünkbe egy-egy kedélyes kis ügyintézés. Ehelyett most, pénteken egy újfajta, soha nem látott felszólítás hever az asztalomon. Ezt és azt gyűjtsem össze és vigyem be. A hivatalos hétfőig félreteszem. És máris azok vannak kívül, akik valahonnan bentről felszólítottak, hogy az észszerűnél bonyolultabb intézkedéssel tartsam fenn az eddigi csökevényes rendszert. Égyszer elfújja a szél? Kedvez a szélsőségeknek A terrorszervezetek megkísérelték kihasználni a járványt a gyűlöletpropaganda terjesztésére és az intézményekkel szembeni bizalmatlanság fokozáséra - áll az Európai Unió bűnüldöző hatóságénak (Europol) jelentésében. Az elmúlt években fokozódtak az ellentétek a politikai megnyilvánulások terén, ami társadalmi szempontból is polarizációhoz vezetett az Európai Ünióban. Ezt a járvány tovább erősítette, megnőtt az intolerancia, amely a kiszolgáltatott társadalmi rétegeket erőszakra ösztönözheti. A szélsőséges eszméket hirdetők kihasználták a járvány okozta társadalmi elégedetlenséget, hogy az interneten fokozottabban tudják teijeszteni a járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket és félrevezető információkat. A járvány alatt nőtt az online radikalizálódás, ez különösen igaz a szélsőjobbra. A szélsőjobboldali csoportok elsősorban a sokszínűség és a demokratikus alkotmányos rend ellen lépnek fel, de új elemeket építettek be ideológiájukba, hogy beszivárogjanak olyan közösségekbe is, amelyek nem feltétlenül osztják nézeteik teljes körét, például sikerült elérniük a fiatalabb, képzettebb lakosságot. A baloldali és anarchista terrortámadások száma 2020-ban ugyan nem nőtt, de a közrendet fenyegető veszély továbbra is jelentős néhány országban. Az EU 25 baloldali és anarchista terrortámadásából 24-et Olaszországból jelentettek, a fennajárvány maradót pedig Franciaországból. A merényletek magán- és köztulajdont, például pénzügyi intézményeket és kormányzati épületeket céloztak, és egy levélbomba-kísérlet is volt. A jelentés kitér arra is, hogy a dzsihádista terrorizmus továbbra is a legnagyobb fenyegetés az EU-ra, az Irakban és Szíriában még mindig aktívan tevékenykedő Iszlám Államnak ugyanis több európai támogatója is akad. Az uniós hatóság szerint a múlt évben 12 ember hunyt el magányos elkövető által véghezvitt merényletben. A magányos elkövetők tetteit motiválhatta ajárvány következtében megnövekedett stressz, a Mohamedkarikatúrák újrakiadása körüli vita, valamint a különböző országokban egyes jobboldali szereplők iszlámellenes fellépése. (MTI) FIGYELŐ Koronavírus-jórvány pusztított 20 ezer éve Egy több mint 20 ezer évvel ezelőtt, Kelet-Ázsia területén kitört koronavírus-járványt azonosítottak a kutatók az emberi genom evolúciójának tanulmányozása során. Az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO) és a Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT) munkatársa, Kirill Alexandrov és kollégái az 1000 Genom Projekt adatait, vagyis az emberi génváltozatok legnagyobb nyilvános adatbázisát elemezve vizsgálták a SARS-CoV-2-vel kapcsolatba lépő emberi génekben fellépő változásokat. Alexandrov elmondta, a mai ember genomja több tízezer évre visszamenőleg őriz evolúciós információkat, amelyek elemzése olyan, mint a fák évgyűrűinek tanulmányozása: bepillantást enged a régmúlt természeti viszonyaiba. „A csapatunk informatikusai az adatbázisban lefuttatott evolúciós elemzés révén fedeztek fel arra utaló bizonyítékot, hogy a mai kelet-ázsiai emberek őseinek körében egy koronavírusfajta által okozott, a Covid-19-hez hasonló betegség pusztított” - mondta a szakember. Alexandrov, valamint az Arizonai Egyetem, a Kaliforniai Egyetem és az Adelaide-i Egyetem szakemberei a Current Biology című folyóiratban publikálták az eredményeiket. (MTI)
