Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-26 / 146. szám

www.ujszo.com | 2021. június 26. RÉGIÓ I 5 A tervekben északi és déli elkerülőút is van Munkanapokon hosszú, beláthatatlan kocsisor kígyózik a városba vezető út­szakaszon (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ A júniusi önkormányzati ülé­sen mutatták be a testületnek a város által megrendelt átfo­gó közlekedési koncepciót, melynek részleteivel június 16-i ülésén az építésügyi, köz­lekedésügyi és területrende­zési bizottság is foglalkozott. CZ333H123 A bizottság és a testület tagjaival Tibor Schlosser, a Szlovák Műszaki Egyetem Közlekedésépítészeti Ka­rának docense ismertette a tervezetet. Többfunkciós zónák A közlekedési koncepció kidolgo­zását munkaértekezlet, lakossági fel­mérés és a jelenlegi helyzet minden részletre kitérj edő feltérképezése előzte meg 2018-tól 2020-ig. A ta­nulmány tartalmazza a 2025-ös, 2030-as és 2040-es évekre várható prognózisokat. A városi szakbizott­ság tagjai a prezentáció során több részletre kitértek, például arra, hogy a Vágsellyéről Deákiba vezető útsza­kaszon gyakoriak a torlódások, még­sem lámák a koncepcióban javaslatot a probléma orvoslására. Tibor Schlosser elmondta, ez az útszakasz a vasúttársasághoz tartozik, de a város tárgyalhat a társasággal a szakaszt érintő sínekhez közeli keresztező­désről. Schlosser hangsúlyozta to­vábbá, hogy számos olyan egyfúnk­­ciós lakózóna van a városban, ahol csak családi házak épülnek, és a la­kosoknak bevásárlás és ügyintézés miatt a város központjába kell utaz­niuk, ami növeli a forgalmat. A vá­rosnak támogatnia kellene azoknak a többszintes és többfunkciós házak­nak az építését, ahol a felsőbb szin­teken lakások, alul boltok, szolgálta­tó központok nyílnának. Azokban a városrészekben, ahol 250 férőhelyes parkolók vannak, legalább két beve­zető és két kivezető útra van szükség a torlódás elkerülése miatt. Ugyanez érvényes a kertvárosrészekre. Parkolási káosz A forgalom tehermentesítése érde­kében kerékpárutakra, kerékpár­megőrzőkre, több autóbusz­­megállóra van szükség, hogy a lako­sok a lakhelyük közelében szálljanak fel a helyi autóbusz-járatokra. A kon­cepció kidolgozói nehezményezték, hogy nincs átlátható parkolási rend­szere a városnak. Imrich Pleidel, a város főépítésze elvárta volna, hogy a közlekedési terv kidolgozói konkré­tabb javaslatokat tesznek a vágsellyei forgalmi káosz orvoslására. „A ter­vezet kidolgozói a híd kapcsán gon­dolhatnának a gyalogosokra és a ke­rékpárosokra is, biztonságosabbnak tartanám, ha a járda egyik oldalán csak a gyalogosok mehetnének át, a másik oldalon lévő sávban a kerék­párosok közlekednének” - áll Gab­riela Lackóvá képviselő, a Peter BoMák Polgári Társulás elnökének reakciójában. A terv kidolgozói sze­rint a híd járdái elég szélesek ahhoz, hogy a gyalogosok és kerékpárosok külön sávot kapjanak. Vladimír Ja­­rabica tervezőmérnököt, a városren­dezési terv kidolgozóját érdekelte, miért nem érezték a szakértők szük­ségesnek egy gyalogosok és kerék­párosok számára elkülönített út meg­tervezését. A terv több száz, a város­ról készült fényképfelvételt és térké­pet tartalmaz, amelyeken jól látható, hogy a város központjában és a Vág­­vecse városrészben melyik utcákban komplikált a parkolás. A lakossági felmérés szerint az itt élők alig négy százaléka közlekedik kerékpárral. A koncepció kidolgozói feltételezik, hogy néhány éven belül jóval több la­kos pattan két kerékre, rollerre vagy robogóra, és többén veszik igénybe saját gépkocsi helyett a tömegközle­kedési eszközöket. Két elkerülőút kellene A közlekedési tanulmány kidol­gozói már számoltak a 2025-ig megépülő északi elkerülőúttal, és hangsúlyozták, hogy 2040-ig Vág­­sellyének szüksége lesz egy másik, déli elkerülőútra. A közelmúltban adták ki az építési engedélyt a csak­nem tizenkét kilométeresre terve­zett elkerülőút hiányzó első három kilométerére is. Ha 2040-re meg­épülhetne a déli elkerülőút, jelentős mértékben csökkenne a forgalom a városban. Egy olyan sétány létreho­zását javasolják továbbá, amely a vasútállomástól egészen a Vágve­­csére vezető hídig érne. Vágsellyét hét városi zónára osz­tották a közlekedési koncepció kidol­gozói, négy található a vágsellyei ol­dalon, három Vágvecsén. Javasolják továbbá egy vasúti feljáró megépíté­sét, hogy a vasút környékén is biz­tonságosabbá váljon a közlekedés. Mi áll az iskolai zaklatás hátterében? vataSőin Péter Több mint ezer felső tagozatos hazai 6s magyarországi diák megkérdezésével kereste a válaszokat a címbeli kérdésre bérem szervezet egy határon étnyúló projekt keretében. Az egyik legszomorúbb jelenség, ami csak egy iskola falai között elő­fordulhat, a diákok között zajló zak­latás és bántalmazás, vagy idegen szóval: bullying. A komáromi Inno­vatív Oktatásért Intézet, a TAN­DEM, illetve a budapesti Rogers Személyiségközpontú Oktatásért Alapítvány az Interreg V-A Szlo­­vákia-Magyarország Együttműkö­dési Program keretében megvalósuló projektjükben az iskolai zaklatás fel­derítésére és kezelésére tesznek kí­sérletet. Hét szlovákiai magyar és öt magyarországi iskolában több mint 1060 diákkal töltettek ki egy kérdő­ívet, hogy jobban megvilágíthassák a jelenség hátterét. Mi motiválja a diákokat abban, hogy rendszeresen bántsák társaikat? A válaszadók bő 70%-a mindkét or­szágban úgy véli, ettől remélnek népszerűséget. Kétharmaduk szerint a bántalmazok egyszerűen „többen vannak”, és a bántalmazottak külse­jükben különböznek az elkövetők­től. A szlovák és a magyar közegben elérte vagy meghaladta az 50%-ot az az ok, mely szerint senki sem védi meg azokat, akik zaklatásnak van­nak kitéve. A 12 másik ok folyama­tosan csökkenő gyakoriságot mutat, a sort a „szegénységért” való hántás záija 8, illetve 10 %-os aránnyal. A szlovákiai diákok legalább fele havi vagy annál gyakoribb rendsze­rességgel találkozik a lökdösődés­sel, a másik csúfolásával és kineve­tésével, illetve pletykák terjesztésé­vel. Ha nem egyedül segítenek a bántalmazott társuknak, akkor első­sorban egy másik osztálytársukhoz fordulnak, az esetek felében fordul­nak a pedagógusokhoz, szülőkhöz, de csak nagyon ritkán az iskolapszi­chológushoz. Igaz, utóbbiból kevés dolgozik az iskolákban. Az iskola mellett a hazai válaszadók 32%-a az internetet, 22%-uk a telefont jelölte meg a zaklatás színtereként. Egyér­telmű, hogy a virtuális térben és köz­vetetten is működik a bullying. A di­ákok bő egyharmada az online tér­ben történő kibeszélést jelölte meg jellemző zaklatási formaként, amit az online csoportból történő kizárás és a megfélemlítő vagy megszégyenítő üzenetek küldése követett. A válaszadók nagyjából egyhar­mada „gyakran vagy legalább havi szinten találkozik a bántalmazás valamelyik formájával az iskolá­ban a határ mindkét oldalán”. A fel­mérésből az is kitűnik, hogy passzív jelenlévőként többen találkoznak a bántalmazással, mint elszenvedő­ként. Érdekes jelenség egyébként, hogy szinte egy témakörnél sincs na­gyobb különbség a szlovákiai és a magyarországi intézményekben ta­pasztaltak között. Rendszerint né­hány százalékos különbségekről le­het olvasni a jelentésben, markáns különbségekről azonban nem. A kutatást pedagógusok és szülők körében is lefolytatták, ám ezek eredményeit még nem összegezték. A projekt hátralevő részében kidol­goznak egy módszer- és eszköztárat, amely a jelenség kezelésére irányul, aztán képzéseket, műhelymunkákat és foglalkozásokat szerveznek a ta­nároknak, szülőknek és diákoknak. s Információk, megoldások­­a gazdáknak: ok % s;í,ÜC^ A korrupciós botrányok és a gazdák hétköznapjai • Új, túlterhelés elleni védelem a Lemken ekéinél • Támad a szőlőben a lisztharmat Újabb hatóanyag van betiltva Keresse az újságárusoknál az Új Szót június 29-én, kedden! _ o*c-írs-^..<5 naSäsfe» s;s3?§Slí

Next

/
Thumbnails
Contents