Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-26 / 146. szám
2 KÖZÉLET 2021. június 26.1 www.ujszo.com Az alacsonyabb infláció ellenére Szlovákia még mindig régiónk legdrágább országa A szlovákiai kereskedők a járványügyi lezárások utáais látványos árkedvezményekkel próbálják meg visszacsalogatni a vevőket, a szomszédos országokban azonban még mindig olcsóbban vásárolhatunk (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Kitört a pánik az egyre gyorsabban növekvő árak miatt. E héten a magyar és a cseh jegybank is megemelte az alapkamatot, hogy enyhítsen a koronavírus-válság utáni gazdasági fellendüléssel magyarázható inflációs nyomáson. Bármilyen gyorsan is nőnek azonban az árak a szomszédos országokban, továbbra is Szlovákia a legdrágább. A koronavírus-járvány enyhülésének köszönhetően szinte az összes európai országban látványosan lazítottak a szigorú járványügyi szabályokon: nyitottak az üzletek, éttermek, szállodák, szórakozóhelyek, a lakosság pedig igyekszik pótolni azt, amitől a tavaszi hónapokban megfosztották. A növekvő kereslettel párhuzamosan azonban a kereskedők és a szolgáltatók is egyre bátrabban növelik az áraikat, ami rég nem látott inflációhoz vezetett, és ami régiónk országait sújtja a legnagyobb mértékben. Régiós árvágta Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat felmérése szerint az árak az elmúlt hónapban Magyarországon és Lengyelországban nőttek a leggyorsabb ütemben az egész Európai Unióban: az előbbiben 5,3, az utóbbiban 4,6 százalékkal, míg Csehország a 8. helyen található, csaknem 3 százalékos drágulással. Ekkora inflációt már az említett országok jegybankjai sem nézhetnek tétlenül, a héten így előbb a magyar, majd a cseh jegybank is a kamatemelés mellett döntött, így próbálva meg visszafogni az árak még nagyobb elszállását. Hasonló lépésen törik a fejüket a lengyelek is. Szlovákiában ezzel szemben májusban alig 2 százalékos drágulást mértek az egy évvel korábbihoz képest, ami a 9. legalacsonyabb adat a 27 tagú Európai Unióban. Drága élelmiszer A szlovákiai családoknak azonban így sincs túl sok okuk az örömre, épp ellenkezőleg, az Eurostat legutóbbi felmérései is bebizonyították, hogy bármilyen gyorsan is nőnek az árak a szomszédos országokban, a szlovák árszintet képtelenek utolérni. „Ha az összes terméket vesszük alapul, a cseh, a lengyel és a magyarországi árak nagyjából 14 százalékkal maradnak el a Szlovákiaitól, az árkülönbségek azonban az élelmiszerek esetében a legnagyobbak. Csehországban ez utóbbiakhoz 16, Magyarországon csaknem 20, Lengyelországban pedig több mint 30 százalékkal olcsóbban juthatunk hozzá, mint Szlovákiában” - mondta el lapunknak Lenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője. Szerinte, mindezt figyelembe véve, az sem csoda, hogy a szlovákiai háztartások kiadásaiból az egyik legnagyobb szeletet az élelmiszerek viszik el. Egy átlagos, négyfős (két felnőtt és két gyerek) család Buchláková szerint havonta több mint 330 eurót költ az élelmiszerekre. Magas rezsiköltségek Szlovákia azonban toronymagasan vezet a többi szomszédos országhoz képest a rezsiköltségek (víz-, gáz-, áramszolgáltatás, lakbér) szempontjából is. Az Eurostat legfrissebb felmérése szerint a szlovákiai rezsiköltségek az uniós átlag 95 százalékét teszik ki, míg Csehországban ez 72, Magyarországon 47,5, Lengyelországban pedig 38 százalék. A rezsiköltségek szempontjából Szlovákia azonban Portugáliát, Görögországot, Ciprust és Máltát is lekörözi, és nagyjából egy szinten van Spanyolországgal és Olaszországgal. A járvány miatt az elmúlt időszakban a korábbinál is nagyobb szerep jutott az internetes és postai szolgáltatásoknak, e tekintetben sem szolgálhatunk jó hírekkel. A posta, a telefon- és intemetszolgáltatók árai Szlovákiában az uniós átlag 105 százalékát teszik ki. Csak összehasonlításképpen: Magyarországon ez 89, Lengyelországban pedig 48 százalék. Az igazán megdöbbentő azonban, hogy többek között az osztrák, a dán, a finn, a francia és az olasz szolgáltatók is olcsóbbak a szlovákoknál, miközben az említett országok átlagos bérszínvonala jóval magasabb, mint a szlovákiai. Nagyobb adóterhek Szlovákia - legalábbis ami az árakat illeti - nem a legvonzóbb hely a turisták számára sem. Az itteni szállodák és éttermek árai az uniós átlag 85 százalékán mozognak, míg Horvátországban ez 77, Lengyelországban 75, Csehországban 64, Magyarországon 56, Bulgáriában pedig 46 százalék, Szlovákia azonban ebben a kategóriában már Portugáliát is lekörözi. „Mindez részben azzal magyarázható, hogy a járvány ellenére továbbra is jóval nagyobb adóterheket rónak a szálloda- és vendéglátóipari szolgáltatásokra, mint a szomszédos országokban” - tette hozzá Buchláková. Egyre kevesebb áldozata van a koronavírusnak RÖVIDEN Kötelező teszt a nyári táborokban Pozsony. A négy napnál tovább tartó nyári táborok résztvevőitől 72 óránál nem régebbi PCR- tesztet fognak kérni — jelentette be Dasa Racková, a Szlovák Közegészségügyi Hivatal (UVZ) szóvivője. Az ÚVZ aktuális, hétfőn, június 28-án hatályba lépő rendelete szerint a tesztelési kötelezettség nem vonatkozik a tíz év alatti gyerekekre, a beoltott személyekre és azokra sem, akik már átestek a Covid-19 betegségen. (TASR) Bombát kerestek a parlamentben Pozsony. Pénteken bombariadó volt a szlovák parlament épületében, amelyben épp az abortusztörvény szigorításáról vitáztak a képviselők. „Reggel kilenc óra után érkezett bejelentés a 112-es segélyhívó vonalra, az ismeretlen telefonáló azt mondta, bomba van a parlament épületében, majd letette a telefont. Azonnal továbbították az információt a Pozsonyi Kerületi Rendőr-főkapitányság műveleti csoportjához” - nyilatkozta Jaroslav Licák, a Kassai Kerületi Rendőr-főkapitányság munkatársa. A parlamentet lezárták, senkit sem engedtek be, de az épületet nem ürítették ki, és a parlamenti ülés is folytatódott, a rendőrök pedig végül nem találtak bombát az épületben. Pénteken egyébként csak délután kettőig tartott az ülés, több tucat képviselő meg sem jelent a munkahelyén, a megvitatott javaslatokról pedig csak a jövő héten szavaznak. (TASR, ba) Pozsony. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) pénteken megkezdte az Európai Unió (EU) digitális Covid-igazolványainak a kiállítását. Mától kezdve automatikusan küldik e-mailben mindazoknak, akik az elmúlt hetekben kérvényezték az átmeneti oltási tanúsítványt. A korona.gov.sk oldalon hétfőtől (június 28.) elérhető lesz az a kérdőív is, amelynek kitöltésével kérvényezni lehet az uniós igazolványt, amely július elsejétől lesz érvényes. (TASR) BUGÁRANNA A koronavírus-járvány második hulláma visszaszorulóban van, és ezt a májusi halálozási adatok is igazolják - tájékoztatott tegnap a Statisztikai Hivatal. A koronavírus-fertőzósazonban továbbra is az egyik leggyakoribb halálok. Pozsony. Májusban közel 4500 ember vesztette életét Szlovákiában, utoljára 2020 szeptemberében, a második hullám előtt haltak meg ennél kevesebben egy hónap alatt. A januári mutatókhoz képest jelentős javulást tapasztalhatunk, ekkor ugyanis kétszer ennyi - 9100 személy vesztette életét. A halálozási arány már majdnem az előző öt év májusának az átlagára csökkent, ehhez képest csak minimális (6%-os) eltérés figyelhető meg. Míg márciusban az előző öt év átlagához képest 54%-os többlethalálozásról számolt be a hivatal, áprilisban ez az arány a felére (27%) csökkent, májusban pedig mindössze az 5,5%-ot érte el. Zuzana Podmanická, a hivatal népességügyi osztályának a vezetője megerősítette: a járvány visszaszorulóban van, és ezt tükrözi a halálesetek csökkenő tendenciája is. Gyorsan javul a helyzet Az év elejéhez képest jelentős javulásról árulkodnak a halálozási mutatók, ezt bizonyítja az is, hogy míg januártól márciusig a legtöbb halálesetet a koronavírus okozta, addig májusban már csak minden tizenegyedik áldozatnál igazolták a fertőzést. Májusban 394 személy hunyt el koronavírus-fertőzés következtében, ami az összes haláleset 9%-át teszi ki. „Míg januártól márciusig a Covid-19 megbetegedés Szlovákiában százból 38-40 személy halálát okozta, addig májusban már csak százból kilencét” - tette hozzá Podmanická. A hivatal adataiból az is kiderült, a legtöbben valamilyen keringési rendellenesség következtében haltak meg (45%) a második helyen pedig a daganatos megbetegedések (23%) említhetők. Veszélyben az idősek A májusi többlethalálozás összességében csökkent ugyan, de a nyugdíjasok körében továbbra is magas a halálozási arány. Főként a 65 és 74 év közötti korcsoport szempontjából súlyos a helyzet - 20%-os arányt mértek a szakértők. A januári értékekhez viszonyítva azonban így is pozitív változás észlelhető, az év elején még 109%-os többlethalálozást jegyzett a hivatal. Ami viszont aggasztó, hogy a koronavírus áldozatainak háromnegyede épp ebből a korosztályból származik. Regionális különbségek A regionális különbségeket tekintve országszerte kezd kiegyenlítődni a helyzet. Az előző öt év májusi átlagát nyolcból öt megyében haladta meg a halálesetek száma. A Besztercebányai, Nyitrai és Pozsonyi kerületben az előző évekhez képest májusban nem romlott a helyzet. Az Epeijesi kerületben viszont az átlagnál 19%-kal többen hunytak el, 13 százalékuk haláláért pedig a vírus volt a felelős. Startol az uniós Covid-útlevól
