Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-25 / 145. szám

www.ujszo.com | 2021. június 25. RÉGIÓ I 5 Indulhat az újszerű szlováknyelv-oktatás KISS BARTALOS ÉVA Lezárult az új szlovák mód­szertan tesztelése, melyet három alapiskolában alkal­maztak hat éven keresztül. A szakemberek szerint biztatóak az eredmények. NAGYMEGYER Soóky Marián, a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola igazgatója rámutatott, hogy állandó fejtörést okozott, hogyan lehetne jobban, hatékonyabbaryoktatni a szlovákot a diákoknak. „A módszer a kom­munikációra épült, nem a magolás­ra. Öt év alatt számtalan módszer­tani lap készült, havonta kaptunk feladatokat, háromhavonta work­­shopok voltak, a szakemberek ér­tékelték a feladatok teljesítését. Nem kevés pluszmunka volt” — nyilatkozta az igazgató. Azt, hogy megérte a befektetett energia, Sző­­köl István, a komáromi Pedagógiai és Módszertani Központ vezetője, a projekt koordinátora és Gajdács Mónika, az oktatási minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője is megerősítette. A módszertan koncepcióját még 2016-ban hagyta jóvá Juraj Draxler akkori oktatási miniszter. Célja, hogy igazolják, máshogy is lehet si­keresen oktatni a szlovák nyelvet. Az első kutatásból kiderült, hogy a diá­kok nem kedvelik a szlovák nyelv oktatását, ezért innovatív módszerek bevezetésével próbálták meg attrak­tívabbá tenni a tantárgyat, ezáltal növelni a gyerekek érdeklődését. „Rámutattunk, hogy ha több inno­vatív tanítási módszert alkalma­zunk, akkor sikeresek lehetünk. Ezért alkalmaztuk például a projekt­oktatást, a didaktikus oktatást és próbáltuk mellékvágányra tenni a frontális oktatást. A tanfelügyelet is folyamatosan ellenőrizte az iskolá­kat, és láthattuk, hogy a gyerekek sokkal többet kommunikálnak. A fő cél az volt, hogy próbáljuk elérni, hogy megszeressék a szlovákot, és kommunikáljanak” — magyarázta Szőköl István. Különböző segéd­eszközöket, játékokat, falitérképe­ket és interaktív táblát is használtak. A projektnek köszönhetően har­minc év után változhat a magyar tannyelvű alapiskolákban a szlovák nyelv tanításának a koncepciója. A kialakított módszert a tervek szerint minden magyar iskolába eljuttatnák, ez lehet a szlovák nyelv oktatásának alapdokumentuma. Szőköl szerint a minden évfolyam számára kidolgo­zott módszertani lapok útmutatás­ként szolgálhatnak a tanároknak. „A koncepció minden iskolának elérhe­tő, de az, hogy hogyan tanítsák és milyen segédeszközöket használja­nak, csak ajánlás lesz” - folytatta Szőköl, hozzátéve, hogy ha a mi­nisztérium beleegyezik, akkor a kö­zépiskolákra is kitelj esztenék a fo­lyamatot és az egyetemekkel is fel­veszik a kapcsolatot, hogy a koncep­ciót a leendő tanárok felkészítésébe is beépítsék. A három tesztiskolára mórján - amely tavaly kilépett a pro­jektből - szinte a nyelvhatáron élnek a gyerekek, Nagymegyer és Bátor­­keszi tömbmagyar terület, de a város és a falu között is különbség van, a nyelvoktatás módszertana régión­ként is változhat. Az Állami Pedagógiai Intézet (SPÚ), a Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NUCEM) és az Állami Tanfelügyelőség (SSI) is részt vett a projektben, Gajdács Mó­nika az állami intézmények munka­társainak és az iskoláknak is meg­köszönte az együttműködést. „Sze­retnénk, ha a kommunikációra irá­nyulna a szlovákoktatás, és a diákok megtanulnának szlovákul beszélni. Ezért is pozitívan értékeljük ezt a nemzeti projektet, nagyon jók a visszajelzések, a tanfelügyelet is pozitívan értékeli. A diákok szókin­cse gyarapodott” - nyilatkozta la­punknak Gajdács Mónika, hozzáté­ve, hogy szeretné, ha az iskolák implementálnák majd a modellt, amelyet az Állami Pedagógiai Inté­zet dolgoz ki. Az ötéves projekt látható része le­zárult, a következő hónapokban még folytatódik az értékelés, illetve a modell elkészítése. Szőköl Istvántól azt is megtudtuk, hogy július 1-től a központok szer­vezeti struktúrájának átalakításával megváltozik a komáromi módszer­tani központ besorolása. A kilenc központ közül négy megyei szintű, a komáromi eddig a pozsonyi kihe­lyezett részlegeként működött. Jövő héttől azonban önálló módszertani központ lesz külön a magyar isko­láknak. „Ez nagy előrelépés a ma­gyarság számára. Az összes szlová­kiai magyar iskolát mi képviselhet­jük majd”-közölte Szőköl István. Gajdács Mónika és Szőköl István szerint sikeres a módszer (A szerző felvétele) különböző környezet jellemző, So-Alkalmazkodtak a cégek a járványhelyzethez vataSCin Péter Nagyszabású kutatásban vizsgálták magyarországi in­­tózmónyek, valamint a komá­romi Selye János Egyetem (SJE) kutatói, hogy milyen re­akciókat adott a vállalati szfó­­ra a járványhelyzetre. A vizs­gálatba szlovákiai cógeket is bevontak. ILMúfJlí'JúI A több fordulóban lebonyolított kérdőíves, 2020 júniusában elindult kutatás először csak a magyarorszá­gi helyzet felderítésére vállalkozott, egy nagyobb mintán később Szlo­vákiát is bevonták a vizsgálatba. A résztvevők között három civil szer­vezetet, tizenöt egyetemet - köztük az S JE-t -, hét területi gazdasági ka­marát, egy önkormányzatot, egy el­helyezkedést segítő vállalkozást és egy kutatási programot találunk. Az eredményekről Poór József profes­sor emeritus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az SJE tanára, valamint szintén az SJE-n oktató Szeiner Zsuzsanna számoltak be Komáromban. A szlovákiai eredményeket illető­en 284 szervezet válaszaival dol­gozhattak. Csaknem kétharmaduk a szolgáltatási szektorba, majdnem 30%-uk a feldolgozóiparba tartozik, végül 7%-ot tesz ki a mezőgazda­ságban tevékenykedők aránya. Fon­tos szempont az is, hogy háromne­gyedük külföldi tulajdonú magán­­vállalkozás, s csak 23%-uk minősül „hazainak”. A kül- és belföldi ke­reslet is 50%-ban csökkent a teljes mintát tekintve, ám csupán a válasz­adók 9%-a kényszerült arra, hogy felfüggessze a tevékenységét, vagy­is a túlnyomó többség a pandémia alatt is működött. A válaszadók mindössze 7%-a számolt be arról, hogy elbocsátá­sokra kényszerültek, ami azt jelenti, hogy a szervezetek 93%-ában nem történt ilyen lépés. Az idei évre várható árbevétel kapcsán a válaszadók csaknem 80%­­a állította azt, hogy a bevételek kö­rülbelül 10%-os csökkenésére szá­mítanak. Másfelől a válaszadók mindössze 3%-a számol emelke­déssel, s 13% gondolja úgy, hogy a 2021 -es értékesítés jellege 2021 -ben hasonló lesz a 2020-ashoz. Összes­ségében a résztvevők túlnyomó többsége nem érzi kétségbeejtőnek a jelenlegi helyzetet. A magyarországi eredményekkel kapcsolatosan a kutatók kiemeltek néhány fontos jellemzőt. Az egyik első megfigyelésük az volt, hogy a járvány kezdetén gyakoribbak vol­tak az elbocsátások, amelyeket jel­lemzően a magánszektor sűrűbben alkalmazott. Ezzel szemben a köz­szférában általában nagyobb hang­súlyt fektettek az egészségmegőr­zésre és -védelemre, illetve annak ellenőrzésére. Poór József több olyan szemléletes példát is említett, amelyek a vállalatok rugalmasságá­ra utalnak. Elmondta, nőtt a belső céges kommunikáció, az atipikus foglalkoztatás és a munkavédelem szerepe. A második alatt azt kell ér­teni, hogy felismerték, otthonról is dolgozhat a munkavállaló, vagyis nem mindig kell bemenni a munka­helyre. Egyúttal a vezetőségek egy­re többször akartak valami újat is ta­nulni a válság hatására, például gyakran vettek részt képzésen. Összességében egyébként a korona­vírus harmadik hullámára a válasz­adók több mint négyötöde dolgozott ki cselekvési tervet. NYELVEN HOZZA AT PARABOLA­­ANTENNÁJÁT ADIGIHEZ ^ SATELIT STANDARD DÍJCSOMAG 9,60 HASZNÁLJA KI PARABOLA­­ANTENNÁJÁT ÉS A AAI SET-TOP BOXUNKAT Számos tv-csatorna és világszintű sport * 0850 211 112 DP210234

Next

/
Thumbnails
Contents