Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-24 / 144. szám
RÉGIÓ 4 I 2021. június 24. lwww.ujszo.com Nem lesz vége a vakcinaturizmusnak A régióban visszaesett az oltakozási kedv (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) BUCHLOVICS PÉTER Párkány polgármestere választ kapott arra, miért nem oltakozhat párkányi lakos a párkányi oltóközpontban. Eugen Szabó szerint ez meddő válasz, semmit sem old meg, ás a gyakorlat mást mutat. Az egészségügyi minisztérium a napokban válaszolt Párkány polgármesterének megkeresésére, melyben azt kérte a tárcavezetőtől, tegye lehetővé, hogy a város és vonzáskörzetének lakosai a helyi nagy kapacitású oltóponton kaphassák meg a Covid-19 elleni védőoltást. Egy hónapnyi csend után a tárca koordinációs krízisközpontjának igazgatója, Mária Mel’ová reagált a levélre. Az igazgatónő felhívja a polgármester figyelmét, hogy az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) elektronikus várószobája, azaz a számítógépes oltási regisztrációs rendszer azért járásokhoz kötött és nem állandó lakóhelyhez, mert a minisztérium célja az, hogy minél rövidebb idő alatt minél több embert oltsanak be. „Ezért kell a lakosoknak is máshová menniük, hogy az összes elérhető kapacitás ki legyen használva. Ugyanakkor a befogadó- és teljesítőképesség operatív jelleggel töltődik, mégpedig a várószoba aktuális állapota szerint, ezért fordulhat elő, hogy a polgárokat más városokba irányítják. Ha a rendszer szigorúan az állandó lakhelyhez kötődne, akkor néhány oltóközpontban akkora lenne a zsúfoltság, hogy hónapokat kellene várni az oltási terminusra, más oltóközpontokban pedig egyszerűen nem lenne kit beoltani” - érvel levelében az igazgatónő. Oltási kampány „Értem a tárca logikáját, de ez a válasz így életszerűtlen, a párkányi oltópont gondját nem oldja meg, a valóság teljesen mást mutat. Ez csak egy udvariassági válasz, mert épp a levél kézhezvételekor Párkányban Vágsellyén hamarosan beindítják a párakaput Bevezetnek VATAŐClN PÉTER SZÁZ ILDIKÓ rmnmvi „Locsolják a felforrósodott, poros utakat és járdákat, a nagy hőségben intenzívebben öntözik a fákat, bokrokat, virágokat a városban” - tájékoztatott Dajana Hanesová, a Vágsellyei Városi Hivatal szóvivője. A városi hivatal elé helyezett párakapu még nem működik, ám néhány héten belül azt is beindítják. A lakosok és a járási székhelyre látogatók a városi szökőkutaknál frissülhetnek fel, a játszóterek és a sportlétesítmények közelében ivókutak működnek a regionális közegészségügyi hivatal jóváhagyásával. „Az ivókutak arra is alkalmasak, hogy a játszótérre érkező anyukák és gyerekek friss, hűs vízzel tölthessék fel az ivóvizes palackjaikat. A városi hivatal dolgozói úgynevezett ivóvizes jegyet, vagy napi ötvencentes étkezési utalványt kapnak” - egészítette ki az elmondottakat Dajana Hanesová. Vágsellyén öt artézi kút működik, a lakosok előszeretettel merítenek ezekből a forrásokból. A legutóbbi vízelemzésekből kiderült, hogy valamennyi városi kút vizének minősége alkalmas emberi fogyasztásra. Artézi kutak az Alsó utcában, a Szentháromság téren, a M.R. Stefánik utcában, valamint a Felső utcában és a Pribina téren találhatók. Több mint egy évtizeddel ezelőtt bezárták a vágsellyei strandot, melyet a Duslo vegyi gyár, majd a város üzemeltetett. Strandolási lehetőségre csak a Vág partján van mód. A város a szabadtéri strandon szemeteskukákat helyezett el, strandröplabdázásra alkalmas területet jelölt ki, de fürdés csak saját felelősségre engedélyezett. Minden városi artézi kút vize alkalmas emberi fogyasztásra (A szerző illusztrációs felvétele) Egy héten át búvárkodhatnak az ákori Ráma világában a járás több alapiskolájának diákjai az izsai Kelemantia Rámái Kori ás Néprajzi Múzeumban, amely mellett hamarosan elkészül az impozáns iparművészeti műhely is. 1 A múzeum legfelső emeletén az egyik asztalnál Szomolai Adrianna alsószeli kézműves a malom nevű játék római kori előzményét készíti el a gyerekekkel. A társasjátékba némi leleményt is belevisznek, ugyanis az ókoriak azt eredetileg kőből készült korongokkal játszották, míg Izsán most ezek helyett hat agyagfigurát készítenek hozzá. Nem kell különösebben biztatni a perbetei alapiskolásokat, teszik a dolgukat maguktól is. A múzeumban egyszerre összesen hat kézművesműhelyt tartanak, amelyek során többek között freskófestést, ékszerkészítést, textil- és üvegfestést vagy bőrdíszműkészítést oktatnak a kézművesek a mintegy 60 gyereknek. A Nyitra megye és Izsa község anyagi támogatásával megvalósuló programsorozatban hét komáromi járásbeli alapiskola diákjait látják vendégül a múzeumban. Az izsai Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeumban a hasonló foglalkozásoknak már régi hagyománya van. Kaprálik Zsuzsanna, az intézmény vezetője lapunknak elmondta, náluk a kultúrtörténeti háttér jelenti a pluszt, vagyis a puszta kézműves-és a párkányi régióban ott tartunk, hogy meredeken zuhant az oltakozási kedv. Többekközt azért is, mert az oltásért továbbra is utazni kell. Ezért döntöttünk úgy, hogy a környék polgármesterei a Párkányi Rendelőintézettel együttműködve oltást népszerűsítő kampányt kezdenek a falvakban, cserébe a rendelőintézet garantálja, hogy az oltást valóban Párkányban kapják meg az emberek, ne kelljen messzebbre utazni” - mondta el lapunknak Eugen Szabó, Párkány polgármestere. Oltópontot nem választhat Arról, hogy a rendszer továbbra sem enged a saját lakhelyünkre oltásra, egy párkányi olvasónk is megbizonyosodott. Őt AstraZenecával oltották be április 17-én, Dunaszerdahelyen. „Tegnap szerettem volna a második oltásra átjelentkezni Párkányba. A rendszer ezt nem tette lehetővé, napot változtathatok, helyet nem, az NCZI továbbra is Szerdahelyre adott időpontot” - közölte lapunkkal párkányi olvasónk. Ugyanakkor lapunk helyi forrásokból úgy értesült, hogy még Besztercebányáról és Zsolnáról is Párkányba küldtek embereket oltásra. Lesz kit beoltani? Czékus András, a Párkányi Rendelőintézet igazgatója a minisztérium levelére úgy reagált, hogy már megszokták az ilyen válaszokat. Ugyanakkor ő is megerősítette, hogy az oltás helyének szabad megválasztása a gyakorlatban nem működik. „A párkányi oltóponton most úgy néz ki, hétvégére lesz körülbelül kétezer ember, tehát mindkét nap nyitva leszünk. Viszont rapid módon csökken az oltakozási kedv, és ha ez a negatív tendencia folytatódik, akkor előbbutóbb megszűnünk, mert nem lesz kit beoltani. Megyei szinten a párkányi régióban az egyik leggyengébb az átoltottság - beleértve azokat is, akik még csak az első dózist kapták meg -, tehát 30-31 százalékos. Ezért is döntöttünk úgy a környékbeli 22 település polgármesterével, hogy a falvak kampányt indítanak, a lakosoknak pedig lehetővé tesszük, hogy Párkányban kaphassák meg a vakcinát” - taglalta Czékus, és hozzátette: őszre, ha újabb fertőzési hullám kopogtat, és ha esetleg addigra megszűnne a párkányi oltópont, nagyon kellemetlen helyzet állhat elő. Ez ugyanis egy szolgáltatás, amit Nyitra megyén keresztül a minisztérium működtet. Ha nem lesz rá igény, akkor a tárca megszünteti, a megye pedig saját költségvetéséből nem tudja fenntartani. Csak szerdáig tesztelnek? A rendelőintézet igazgatója arról is tájékoztatott, hogy az egészségügyi tárca még nem közölte velük, meghosszabbítják-e a szerződésüket az antigéntesztelő pont működtetésére. A szolgáltatókkal kötött szerződés június 30-ával lejár. Előfordulhat, hogy a városban egyetlen antigénteszthely sem marad, márpedig Párkány határváros, nemzetközi átkelővel és a térségből rengetegen dolgoznak Magyarországon. Eugen Szabó polgármester lapunknak annyit mondott, mindent el fognak követni azért, hogy Párkányban legalább egy antigéntesztelő pont megmaradjon. a rómaiak világába Szomolai Adrianna (balra) dolgozik a perbetei vendégekkel (A szerző felvétele) ségen túl egy-egy ókori nép világába is betekintést akarnak nyújtani a gyerekeknek. A rómaiakon túl tavaly például az egyiptomiak formakincséből is dolgoztak, jövőre pedig a minószi művészetből szeretnének ízelítőt adni. Az idei nyárra tervezett két további kultúrtörténeti alkotóműhelyük gyakorlatilag már betelt: az egyiken kifejezetten lányokat ismertetnek meg a nők ókori római világával, míg a másikban már fiúkat is vámakakelta kultúra témakörével. A kézműves-foglalkozásokon túlmenően a résztvevők mindig hallhatnak előadásokat is az adott nép és civilizáció történetéről. A múzeum és az Izsa területén található más római vonatkozással bíró építmények fejlesztését a község az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program segítségével finanszírozta kis híján 1 millió 60 ezer euróból. A forrásokra közösen pályáztak a Duna magyarországi túlpartján található testvértelepülésükkel, Almásfüzitővel. Domin István (MKP), Izsa polgármestere a 2018-ban elkezdődött, s június végével befejeződő projektről tartott sajtótájékoztatón elmondta, az egyik fő cél a már meglevő intézmények bővítése volt, hiszen egy korábbi projekt keretében már több beruházás megvalósult mindkét községben. Az újabb pályázati kör legfontosabb eredménye, hogy a múzeumnak helyet adó telek hátsó részén hamarosan elkészül az iparművészeti műhely impozáns és emeletes épülete, amelynek köszönhetően később akár 120 fő számára is tudnak programokat rendezni.
