Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-23 / 143. szám

4 I RÉGIÓ 2021. június 23. I www.ujszo.com Megnyílt a kibővített Azaum Római Tábor ÖSSZEFOGLALÓ A magyarországi Almásfüzitőn, Izsa testvértelepülésén egy 1700 évvel ezelőtti erődöt mintázó komplexum a korabeli római és barbár kultúrák életébe nyújt bete­kintést. Egy interaktív élménytámak otthont adó, római stílusjegyeket felvonultató épületet emeltek a 3. századi erődöt megjelenítő tábor udvarára - közölte Beró László polgármester. A létesítmény kiala­kításával az azaumi tábor az év 270 napján fogadja az érdeklődőket. Az élménytárban a látogatók interak­tív foglalkozásokon vehetnek részt, animátor segítségével beöltözhet­nek katonának, kipróbálhatják a római kor találmányait, valamint eredeti régészeti leleteket is meg­tekinthetnek. Minden teremben hangsúlyos a programokban való személyes részvétel. A tábor Ma­gyarországon egyedülálló módon, virtuális és kiterjesztett valóság al­kalmazásával mutatja be a római világot. A földsánccal körülvett erőd környezete is új látványossá­gokkal gazdagodott. A kapuk előtt felépítették egy barbár falu négy épületét, valamint egy erődöt idéző játszóteret, egy sövénylabirintust és egy füvészkertet. A fejlesztés egy uniós és egy ha­táron átnyúló pályázat támogatá­sával csaknem 600 millió forintból valósult meg. Az almásfüzitői ön­­kormányzat nem egészen egy év­tizeddel ezelőtt Izsával közösen fogott bele a helyszín kiépítésébe. Az izsai Kelemantia Múzeum 2013-ban, az azaumi tábor pedig egy évvel korábban kezdte meg működését. Az ókori élménypark az év során több római kori ese­ményt is felelevenít, ahol az érdek­lődők megismerhetik az akkor di­vatos öltözködési formákat, vala­mint korhű fa-, textil-, fazekas, kerámia- és kőfaragó műhelyek­ben állíthatnak elő tárgyakat. A tá­borban gyakran rendeznek élő tör­ténelemórákat is. Az eredeti ókori erődítmény egyébként néhány kilométerrel tá­volabb, a Duna partján állt. A négyszögletes alaprajzú Azaum táborának körvonalai egy 1940-es légi felvételen még láthatóak vol­tak, azonban később itt épült meg a timföldgyár 7. zagytároló kazettá­ja^ elfedte a romokat. (MTi/vp) Nagy volt az érdeklődés a „Tűzünnep" rendezvényen (A szerző felvétele) Elkerülő utakat terveznek > SOMOGYI KATALIN Szolidabb légkörben tartot­tak falunapot Nyárasdon, átadták a felújított utakat is. n7.LLVlJ A délelőtti falunapi szentmisét a templomkertben felállított kopja­fa koszorúzása követte, így tiszte­legtek a község határában 1849. jú­nius 20-án zajlott csatában elesett hősök előtt. Hétfőn két útszakaszt adtak át, melyeket hónapok óta használnak a helyiek. „Az Alistál és Nyárasd közti 1400-as harmad­rendű út felújítása 2018-ban indult. Az első szakaszban Nyárasd szé­létől a vasútállomásig, majd az ál­lomástól a 63-as úttal való keresz­teződésig Alistálon. A két szakasz mintegy 6 kilométer, amihez hoz­zájárult még nem egész 1 km, ami az út folytatása Nyárasd belterüle­tén” - magyarázta Bacsó László polgármester. A felújítást követően az Alistált Nyárasddal összekötő volt III/1400-as utat átminősítették 11/211-re, azaz másodrendűvé. Vagyis ez a szakasz megnyílt a ka­mionforgalom számára. A másik felújított útvonal az Ekecsről Nád­szeg irányába tartó, Nyárasdon át­haladó útszakasz, amely tavaly ok­tóberben készült el. „A felújítási munkákat össze kellett hangolni a csatornahálózat munkálataival. A falu belterületén lévő utak felújí­tását saját forrásból folytatjuk” - zárta a polgármester. „A régió számára kerülő út lenne a végső megoldás, vagyis egy Medvétől Galántáig vezető elkerülő, amely lakott területen kívül haladna. Amíg ez valósággá válik, a me­gyének van lehetősége az utak fel­­újítására. A 11/561 út korszerű­sítésére a megye mintegy 630 ezer (A szerző felvétele) eurót különített el, az átlátható versenypályázatnak köszönhetően a beruházás 293 ezer euróba ke­rült. Balesetmentes közlekedést kívánok ennek az útszakasznak” - mondta Jozef Viskupic megyeel­­nök.„Az ideális természetesen egy elkerülő út lenne Medvétől Galán­táig, de ez hosszú távú terv, addig szeretnénk megépíteni az egyes falukat elkerülő utakat a most ké­szülő pályázatunk alapján” - zárta Berényi József, a megye alelnöke. Délen bringáztak, tárgyaltak Komáromban az országhatár volt az egyik téma (Kép: Vatasem Péter) ÖSSZEFOGLALÓ Közös kerékpártúrával erősíti a szlovák-magyar kapcsolato­kat Ivan Koréok (SaS) külügy­miniszter ás Filip Mánika (SaS), az oktatási minisztári­­um államtitkára, akik tegnap vatták nyakukba a dáli régiét. Bőstől Komáromig bicikliztek. Bősről indult a miniszter és az ál­lamtitkár biciklitúrája, amelyet Ivan Korcok kezdeményezett. A külügy­miniszter lapunknak elmondta, hogy értékelni és fejleszteni kell a szlo­vák-magyar kapcsolatokat, ugyanis a jó viszony ellenére az elmúlt idő­szakban több negatív visszajelzést is kapott. „Számomra sem volt kelle­mes, amikor úgy próbálták beállítani a helyzetet, hogy úgy tűnjön, nem baráti kapcsolatokat ápolok a ma­gyarokkal. Ezért javasoltam, hogy biciklizzünk egyet a déli országrész­ben” - mondta a miniszter. Filip Mó­nika is örült a felkérésnek, bár a lel­kesedését beárnyékolta, hogy a hét elején ellopták a biciklijét a főváros­ban. „Feltörték az autómat, és éjsza­ka ellopták a kerékpárom, amit egy éve vettem, úgy hétezer kilométert tettem mármeg vele. Szerencsére egy barátom segített, az ő biciklijével tel­jesítem a túránkat” — tette hozzá az államtitkár. Mindkét politikus ki­emelte, hogy fontos a kedvező kap­csolatok további fejlesztése és ápo­lása, valamint azt is, hogy az itt élő magyarok gazdagítják az ország kul­túráját. „Tudom, a polgármesterek is megerősítik, hogy nemcsak Magyar­­országgal jók a kapcsolatok, hanem az itt élő szlovákok és magyarok kö­zött is” - folytatta Korcok. Fenes Iván, Bős polgármestere örömmel fogadta a vendégeket. „Leginkább annak örülök, hogy a miniszter úr és az államtitkár asszony trikóján ma­gyarul is olvasható volt: „Együtt Szlovákiáért” - jegyezte meg Fenes Iván. Bősön az egyik vendéglátós közös fotót is kért a két politikustól, akik nem sokkal kilenc után indultak el Dunaszerdahelyre. Az út során Nagymegyeren is megpihentek, Komáromban zárult a túra. A komáromi Monostori hídnál Ivan Korcok úgy fogalmazott, nem bánják, hogy ilyen forróságban vág­tak neki a túrának, mindenhol kelle­mes fogadtatásban volt részük. A polgármesterekkel a szlo-vák-ma­­gyar kapcsolatokról is beszéltek. Magát északinak („homiak”) valló tárcavezető úgy fogalmazott, ez a dé­li vidék „hazánk gyönyörű része”, amit ő egyébként jól ismer. A kerékpározó tisztviselőket Ke­szegh Béla, Komárom polgármeste­re is bringán érkezve fogadta. El­mondta, beszélni fognak a határátlé­pésről, amely kapcsán felhívják Korcok miniszter figyelmét arra, hogy legyenek tekintettel az ország­határon naponta átlépő ingázók szá­mára, „s hogy a mindennapok mennyire szerves részét képezi Ko­márom északi és déli részének a ha­táron való átkelés”. Filip Mónika szerint kényelmesen, nagyjából 30 km/ó-s sebességgel ha­ladtak végig a Duna mellett. A be­szélgetések során érintettek olyan ér­zékeny témákat is, mint a szlo­vák-magyar kettős állampolgárság kérdése. „Megegyeztünk abban, hogy mindkét félnek önkritikusnak is kell lennie, s nagyon fontos, hogy együttműködjünk és nyitottak le­gyünk” -mondta az államtitkár, majd hozzátette, a külügyminiszter úgy látja, az itteni magyarok gazdagítják Szlovákia kultúráját. (béva, vp) Nyári rendezvények Vásárúton SOMOGYI KATALIN •■ ■ wmf ' . ■ ómmá- - «ijii—im - is’M&ataimosx ,»imih—i .1 Kicsik és nagyok önfeledten élvezték a habpartit (Kép: Lacza Gergely) Egy sikeres pályázatnak köszönhetően gazdag prog­ramokkal és vetélkedőkkel várják a gyerekeket és a felnőtteket Vásárúton. rcrniPii A közel húszéves hagyománnyal bíró Vásárút-Bőny határ menti test­vérközösségi együttműködés az In­­terreg SKHU Kisprojekt Alapjának köszönhetően idén különösen gazdag lesz rendezvényekben. Az első prog­ram a vasárnap megtartott focitoma volt, melyen a bőnyi, a vásárúti, a mi­­hályfai és a medvei futballcsapat vett részt. A torna előtt Tuba Lajos pro­jektmenedzser és Lacza Gergely, a rendezvények helyi koordinátora számolt be a tervekről. „Sikeres pá­lyázatunkra összesen 60 ezer eurót kaptunk, ebből Vásárút 35, Bőny 25 ezer eurót nyert a 15 százalékos ön­rész vállalása mellett. A pénzből mindkét község falunapot szervez, Bőny július 26-án, Vásárút pedig au­gusztus 28-án” - részletezte Tuba Lajos projektmenedzser. Vásárúton további érdekes programokkal és ak­tivitásokkal készülnek a szervezők, melyeket elsősorban a gyerekek és a fiatalok számára terveztek. A sor az alsó tagozatosok számára meghirde­tett Meseversennyel indul, amelyet annak idején a két község iskolái kö­zösen indítottak. A vásárúti iskola Dél-Szlovákia-szerte a magyar taní­tási nyelvű alapiskolák jó nevű regi­onális rendezvényévé fejlesztette. A 2. és a 3. osztályosok mindkét ország­ból elektronikus fordulók keretében kapcsolódnak be, a legaktívabbak pedig júniusban Vásárúton találkoz­nak a döntőben. A felső tagozatosok­ról sem feledkeztek meg, nekik ké­szült egy honismereti vetélkedő, amelyet mind a két iskolában elekt­ronikus úton bonyolítanak le, a leg­jobbak augusztusban találkoznak Vásárúton. Ügy tervezik, addigra el­készül az a honismereti kincskereső ösvény is, amely a falu természeti és kulturális értékeit fogja bemutatni és amelyet a vásárúti iskola pedagógu­sai állítanak össze. „Eredetileg úgy volt, hogy augusztusig meg kell szer­vezni és le kell zárni azokat a ren­dezvényeket, amelyekre támogatást kaptunk. De mivel májusban kaptuk csak meg a jóváhagyást, az iskolák pedig zárva voltak, az Interreg Kis­projekt Alap vezetése úgy döntött, meghosszabbítja ezt a terminust ok­tóber végéig” - magyarázza a pro­jektmenedzser. A vasárnapi focitoma is azt bizonyította, hogy az emberek már nagyon ki vannak éhezve a ta­lálkozásokra, a közösségi életre, hi­szen az eredetileg egyszerű, többkö­rös futballmérkőzések igazi népün­nepéllyé alakultak. Volt állatsimoga­tó, légvár, birkózóbemutató, focito­borozó, sőt, még egy habparti is be­került a programba.

Next

/
Thumbnails
Contents