Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-21 / 141. szám
8 KULTÚRA 2021. június 21.1 www.ujszo.com Mindenféle huncut koboldozások A Kobold harmadik albuma azoknak (is) szól, akik odahaza kevés zenei gondoskodást kapnak szüleiktől JUHÁSZ KATALIN Szinte hihetetlen, de a pozsonyi Kohold zenekar már tizenhárom éves. Most a harmadik albumukról lesz szó. És mivel honlapjukon a 3-13 óves korosztálynak ajánlják a zenéjüket (azért hozzáteszik, hogy a szülőkre, nagyszülőkre is számítanak), némi számmisztika is vegyülhet az összképbe. A trió az évek alatt átesett néhány tagcserén - persze közel sem akkora volt a mozgás, mint mondjuk Lemmy körül a Motörheadben. A Lárifári kakadu borítóján az alapító Balia Igor zeneszerző, énekes, gitáros mellett Mózes Gyuri (dob, ének) és Derzsi Szabolcs (szintetizátor) neve szerepel, akik láthatóan szívesen viselik a Kobold védjegyévé vált vicces parókát - már amikor lehet koncertezni. A járvány nekik is alaposan betett, ráadásul a felnőttekhez képest a kiskorú célközönség reakciói szinte csakis élőben tesztelhetőek, egyébként sosem tudja meg az alkotó, működik-e, amit kitalált. Ráadásul ez a CD közvetlenül a járvány kitörése előtt készült el, és már nem volt idejük megismertetni a dalokat a célközönséggel. A lemezen közreműködő gyerekek (a komáromi Mariánum egyházi iskola Kicsinyek kórusának tagjai) lassan már mutálnak, olyan régen készültek a felvételek - jegyezte meg Bállá Igor a rá jellemző szarkasztikus humorral, amikor a minap kezembe nyomta az albumot. Hiába van rajta 2019-es dátum, új kiadványként kezelendő, annál is inkább, mivel a hazai magyar termés ebben a műfajban mindig is szerény volt. Kezdjük is mindjárt a műfaji meghatározással. Koboldék családi zenekarként aposztrofálják magukat RÖVIDEN Klasszikus művet írt Serj Tankian Los Angeles. A metál megújítójának számító System Of A Down frontembere tegnap egy 24 perces zongoradarabot osztott meg a YouTube-on. A repetitív elemekből álló, kórussal kiegészített mű címe Disarming Time: A Modem Piano Concerto. Seij Tankian elmondta, hogy a darab rajta lesz azon az EP-n, amelyet saját verseiből és kortárs zenei etűdjeiből állított össze, és Cool Gardens Poetry Suite címmel jön ki a hónap végén. A verseket Tankian kötetben is tervezi megjelentetni. Az örmény származású énekes a New Musical Expressnek kifejtette, hogy a világjárvány hatására kísérletezőbb, bátrabb lett, és az elmaradt koncertek helyett folyamatosan kereste az új zenei kihívásokat. „Végre volt időm visszahallgatni azokat a zenei ötleteket, amelyeket évek óta tároltam a telefonomon. Rádöbbentem, hogy sok köztük a használható dallamkezdemény, ezekből is beépítettem néhányat az új műbe” - mondta az énekes. (nme, ]uk) a honlapjukon. És miért ne fogadnánk el, hogy az egész családot szórakoztatni szeretnék, csakúgy, mint a családi filmek készítői, akik itt-ott kikacsintanak a felnőttekre, hogy ők is elmosolyodjanak, vagy elgondolkozzanak valamin, amit a gyerek még nem érthet. Szóval ha létezhet családi film, akkor a családi zenének is van létjogosultsága. Viszont itt jön a bökkenő, mert ma már szinte bármi családi zenének tekinthető - Mozarttól a Beatlesen át Bob Marley-ig - amit a szülők fontosnak tartanak a kicsik fejlődése szempontjából, és együtt hallgatnak velük. Most nincs sok helyem kifejteni a jelenséget, úgyhogy tömör leszek: úgy érzem, a Kobold dalai azoknak a gyerekeknek (is) szólnak, akik nem kapják meg szüléikből a tudatos zenei gondoskodást - időhiány miatt, vagy egyszerűen azért, mert apu és anyu Egy magyar házaspárral megtörténik az, amiről a legtöbben csak álmodunk: megnyertük a főnyereményt a lottón. Mi történik ezután? Álmodozni könnyű, felhőtlenül örülni ás jövőt tervezni viszont nehéz, véli Spiró György, a Prah című színmű szerzője. Komáromban 2010-ben mutatták be a kétszereplős darabot Anger Zsolt rendezésében. Molnár Xénia és Mokos Attila csodát műveltek, az előadás sokáig műsoron volt, a közönség szerette, hiszen a rendszerváltás utáni időszak szürke, jelentéktelen kisembereit láthattuk a színpadon egy fokozatosan tragikomikussá váló szituációban. A pandémia miatti előírások okán - hogy tudniillik minél kevesebben vannak a színen, annál jobb - a Komáromi Jókai Színház felújította a darabot. Molnár Xénia elmondta, annak idején húszéves álma vált valóra azzal, hogy Mokos Attilával játszhatott. „Emlékszem, Anger Zsolt rendező megkérdezte az olvasópróbán, hogy milyen viszonyban vagyunk. Egymásra néztünk és nevettünk. Jó játszani olyan partnerrel, akiben megbízom, akitől tanulhatok, aki megtart. Attilával színpadon kívül, nem tudja eldönteni, mit kapcsoljon be a gyereknek. Vagy nem is érdekli őket, mi szól vacsorafozéskor, amikor a gyerek krumplit pucol - szól a rádió, és a kicsik popslágereken cseperednek fel. A szöveget nem értik, hiszen a rádióban hallható számok többsége angol nyelvű. A zene egyr része igénytelen tucattermék, gyorsan megbarátkozik vele a fül és elfogadja az agy - ha nem kap jobbat. A Kobold dalai zeneileg hasonlóak a popslágerekhez, a szövegek viszont a gyerekekhez szólnak - óvatosan nevelnek, terelgetnek és gondolkodtatnak. A Hókuszpók például a potenciális áldozatok, a legyek és bogarak szemszögéből ábrázolja a félelmetes pókot. Szerintem ez az egyik legjobb dal az albumon, egy ponton játékos szambába csúszik át, majd visszatér a törzsi dobolás, a dallam pedig táncba hív. A másik emberileg is jól megértjük egymást, barátok vagyunk.” Mokos Attila arra emlékszik, hogy nagyon kevés idő volt a próbákra. „Nem egész öt hét. Egy kicsit megrémültem, hogy ennyi idő alatt egyáltalán elkészülünk-e. Most viszont annyit próbáltuk a darabot, hogy duplán behoztuk, sőt túlteljesítettük kedvencem a Gyurgyalag, amelyből egy kevésbé ismert madarat tanulmányozhatnak a gyerekek, és amely tele van érdekes ritmusváltásokkal. A címadó Lárifári kakadu egy markáns bevezető dallammal indul, amely nem azonos a refrén dallamával. A szintetizátort már ismeri a célközönség, ez az úgynevezett kapaszkodó - ha a korong egy külföldi kezébe kerül, aki nem érti a szöveget, egy ideig nem is jön rá, hogy gyereklemezt (bocsánat: családi lemezt) hallgat, hiszen a nyolcvanaskilencvenes évek popzenéje szól. Később azonban mindig bekúszik valami turpisság, torzított énekhang, patkódobogás vagy egyéb huncut, humoros megoldás. Bállá Igor új szövetet írt a Paff, a bűvös sárkányhoz, parányi dallamváltozásokkal. („Smak, a csupaszív sárkány mindenben segít, hogyha valami nem smakkol, akkor felvidít”). Ezúttal nem egy kisfiú sajátítja ki magának a sárkányt, hanem közös tulajdon, a 100 Folk Celsius-féle countryhangzás helyett pedig a popzene elemei dominálnak. A Mackódalban én személy szea hajdani próbafolyamat hiányzó heteit is. Visszaolvasva a darab fikarcnyit sem veszített az aktualitásából. Olyan alapvető kérdéseket vet fel a szerző, hogy mit kezd valaki, ha hirtelen milliós összeghez jut. Biztos, hogy minden pénzben mérhető? Az ezekre adott válaszok ma kiváltképp érvényesek”. rint egy régi Yazoo-szám alapjait vélem felfedezni, vagy a korai Depeche Mode-ot, de mindenképp Vince Clarke géniuszát, ami remek ugródeszka a mai kor igényes könnyűzenéje felé. A Handi Bandi egy „gyerekmulatós”, ezzel a műfajjal is kevésbé fájó megismerkedni úgy, hogy gyerekbarát szöveggel van ellátva. A Medvepapát hallgatva szinte látom magam előtt a medvecsárdást (kettőt jobbra, kettőt balra) járó lomha állatot. „Tombolj, de tánc közben kerüld a medvepapát, Tombolj, ha bulizni mész, ne egyél medvehagymát.” A záródal hangszerelése és dallamvilága pedig egy az egyben a nyolcvanas évek lassú szintislágereit idézi, egy érdekes nyelvi poénnal „Hóreggelt, hónapot, tárd ki az ablakot”. A vidám, színpompás lemezborító Kiss Márti képzőművész munkája, a szövegeket pedig Bállá Igornak, Kövesdi Károlynak, Oros Zalaba Zsuzsának és (a Gyurgyalag című dal esetében) Ürge Lászlónak köszönhetjük. Bállá Igor mellett a másik zeneszerző Fambauer Péter volt. Később mindketten más partnerekkel is játszották a müvet. Molnár Xénia az örsújfalui ÉS?! Színház tagjával, Panyi Zoltánnal, Mokos Attila pedig volt főiskolás osztálytársával, Tóbiás Szidivel, szlovákul. „A rendező, Juraj Nvota másképp nyúlt a történethez. Míg a komáromi Prah naturalista, a pozsonyi inkább stilizált előadás volt. Pozsonyból kiindulva, Kassától Prágáig hat évig nagy sikerrel játszottuk. Végül is Spiró György szövege mindkét nyelven, mindkét előadásban sikerrel meg tudott szólalni” - véli Mokos Attila. Molnár Xénia nagyra értékeli, hogy 2013 óta először játszhat a Komáromi Jókai Színház színpadán. „Ráadásul annak idején a stúdiószínpadon próbáltunk és mutattuk be a darabot. Most nagyobb a tér, több embernek fogjuk játszani. Várom a bemutatót. Sokáig nem játszhattunk, a nézők sem jöhettek hosszú ideig színházba. Bízom benne, hogy emlékezetes estét szerzünk nekik ketten Attilával, és tetszeni fog nekik az előadás”. A változatlanul aktuális, felújított Prah bemutatója június 19-én volt, legközelebb 25-én pénteken látható, majd június folyamán még két alkalommal. (k) Molnár Xénia és Mokos Attila (Fotó: Dömötör Ede) Szabi, Igor és Gyuszi, a három kobold (Képarchívum) Komáromban leporolták a tizenegy éves Prahot
