Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-18 / 139. szám
www.ujszo.com I 2021. június 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Eddig, és ne tovább! Putyin most álldogál a Manapság az a meglepő, ha valami a várakozások szerint alakul: a svájci villában lebonyolított Putyin-Biden találkozó pont ilyen volt. A tervezettnél korábban befejezték, a sajtótájékoztatón Biden mindent nyilvánosan terített, hogy később hivatkozni lehessen: „ő megmondta”. Klasszikus diplomáciát láthattunk. Biden alapállása egy fontos ponton különbözik elődjeitől: nem akarta újraindítani (resetelni) a kapcsolatot. Ez amúgy se sikerült soha. Világosan látja, Putyin milyen vezető - mégiscsak együtt mozognak a politikai életben, egész pontosan Biden végignézhette Putyin entréját, 1999 óta. Ezért realisztikus elvárásokat támasztott, nukleáris leszerelésről való további tárgyalás és ami még fontosabb, meghúzta a vonalakat a homokba. Ez lesz a kapcsolat valódi tesztje mindkét oldalon, ez a valódi nemzetközi politika. Kellő elrettentő erővel a háta mögött az egyik vezető kijelenti, hogy mit szabad és mit nem. A másik pedig eldönti, hogy hisz az elrettentésnek, vagy teszteli Biden által meghúzott vonalon azt. Máshogy fogalmazva: elretten, vagy támad. Biden kijelentette, hogy Navalnij halála „súlyos következményekkel” járhat. Ez még csak egy vékonyka vonal a homokban, hiszen mi a „súlyos következmény”. Mégis, az már önmagában fontos üzenet, hogy emberjogi ügyben az US A elnöke hajlandó beverni a súlyát. A Trumpérában nem így volt négy éven át. Még fontosabb, hogy a kibertámadások kapcsán meghatározta azokat a kritikus infrastruktúraelemeket, ahol ezt nem tolerálja. „Jelentős kiberkapacitásaink vannak, és ezzel tisztában van (Pu- „ tyin)”. Ennél világosabban nem beszélhet, az már nyílt fenyegetőzés lenne. így is egyértelmű, hogy ha ezeket az elemeket támadás éri, akkor jön a retorzió. Az USA pedig valóban képes erre, más kérdés, hogy ez vajon milyen eszkalációhoz vezethet Moszkvával. A nehezen azonosítható rendszeres kibertámadások korában Biden megpróbálja megoldani ezt a feladványt, hogy legalább néhány területet levédjen. Ez belpolitikailag is izgalmas lesz, mivel felveti a kérdést, hogy egyébként kiket kell az államnak megvédenie a kibertérben? Csak a kritikus szolgáltatókat (víz, áram, olajvezeték), vagy minden egyes polgárát? Meddig terjed a felelőssége...? Ezekről nem csevegett az orosz és az amerikai elnök, és aligha aggasztja az oroszokat a polgárokkal szembeni felelősségük kérdése. Egész érdekes mozgás látható Putyin attitűdjében is. Egykori KGB-ezredesi rutinnal tud alkalmazkodni tárgyalópartnereihez és felkészül belőlük. Trumpot nem volt nehéz levennie a lábáról a Helsinkitalálkozón. Most Bidennek kedveskedett: „az elnök úr egy tapasztalt államférfi. Nagyon különbözik Trump elnöktől”. Vagyis Trump nem tapasztalt, vonhatjuk le a logikus következtetést. Vajon ez lehet már annak a jele, hogy az oroszok letettek Trump visszatéréséről? A megbeszélés lényege a keretrendszer felállítása volt: eddig és ne tovább. Bidenjelezte, 6-12 hónap múlva meglátják, működik-e a kapcsolat. Most nem születtek nagy döntések, megállapodások, azok majd annak a függvényében alakulnak, hogy Moszkva változtat-e magatartásán az új amerikai adminisztráció által kijelölt területeken. A PEW kutatóközpont friss felmérése szerint óriásit nőtt Amerikán kívül azok tábora, akik újra bíznak abban, hogy az USA helyesen cselekszik a külpolitikában. Tavaly ez 17 százalékon állt, most a 16 országra kiterjedő felmérésben már 75 százalék. Ez az elnöki ciklusokhoz kapcsolódó kezdeti optimizmust is magába foglalja, de mégis határozott különbség. Ezt láttuk most Genfben. (Kotrha) Moszkvában kötelezővé tették az oltást Beoltják az eladónőket, a tanítónőket, a nővéreket, a sofőröket, ós úgy általában mindenkit, akit tudnak. Elrendelte a szolgáltatói szféra alkalmazottai 60 százalékának kötelező beoltását Moszkva tiszti főorvosa. Az első védőoltást július 15-ig, a másodikat augusztus 15-ig kell beadni. A polgármester az intézkedést a nagyon súlyos járványhelyzettel indokolta. A vakcináció kötelező lesz a kereskedelemben, a vendéglátásban, a tömegközlekedésben és a taxivállalatoknál, a fogyasztói szolgáltatásoknál (mosodák, vegytisztítok stb.), az oktatásban, az egészségügyben, a szociális szolgáltatásoknál, valamint a lakás- és közüzemi szolgáltatások és az energiaszektor alkalmazottai számára. Az intézkedés kiteljed a szépségszalonok és gyógyfürdők, a fürdők és szaunák, a sportkomplexumok, a fitneszklubok, az uszodák, a pénzintézetek és a postahivatalok ügyfélosztályai, a köz- és önkormányzati szolgáltatások ügyfélirodáinak alkalmazottaira is. Beoltják az összes főiskolást is. Ezen kívül be kell oltani azokat a dolgozókat, akik múzeumokban, könyvtárakban, kiállítási központokban, előadásokon, szabadidős és szórakoztató eseményeken, szórakoztató központokban, napközis táborokban, színházakban, mozikban és koncerttermekben, valamint testnevelési és sporttömegrendezvényeken dolgoznak. Az intézkedés elmulasztásáért a munkaadót terheli jogi felelősség, pénzbírságot kap. A főváros után Moszkva megye is elrendelte a védőoltás kötelező beadatását a szolgáltatói szféra alkalmazottai 60 százaléka számára. Mindezek ellenére Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy az országban nincs totális oltási kötelezettség, a „védőoltás önkéntességének elve általános értelemben változatlan marad”. Ugyanakkor a következő mondatával „teljesen indokoltnak” nevezte az oltás elrendelését. (MTI) I 7 Farizeusok HEGEDŰS NORBERT Vajon minek kell történnie, hogy egy kisebbségi magyar politikus egyszer az életben gondolkodás nélkül szolidaritást vállaljon egy másik, üldözött kisebbséggel, és ne azon agyaljon, milyen hatással lesz ez az ő féltve sütögetett kis pecsenyéjére? Nem igazán tudom, mit élhet meg egy szexuális kisebbséghez tartozó személy a mindennapok során a képmutatók Közép-Európájában (ne tagadjuk: mind azok vagyunk), de azt pontosan tudom, hogy milyen az, amikor a többségi társadalom ellenségesen viszonyul hozzám, csak azért, mert valamilyen rajtam kívül álló ok miatt különbözők tőle. Azt hiszem, szlovákiai magyarként ezen a téren mindannyian fel tudunk mutatni némi tapasztalatot, éppen ezért reagálunk érzékenyebben a kisebbségeket érintő kérdésekre. És éppen ezért szakadt le a pofám attól, amit dicső pártjaink vezetői szerdán Szijjártó Péter mellett műveltek. Magyarországon épp korlátozzák a szexuális kisebbségekjogait, és egy újságíró feltette a kérdést, hogyan fér ez össze a határon túli kisebbségi politikával. A magyar külügyminiszter kitérő választ adott, de itt nem is ez a lényeg, hanem Forró, Sólymos és Mózes produkciója, vagy inkább lebőgése. Az MKP elnöke nem látta a törvényt, de a gyerekek védelmét fontosnak tartja. A Híd vezetője szerint ha Magyarországon ez a többségi vélemény, akkor ezt tudomásul kell venni. Az Összefogás elnöke pedig már a kérdésfelvetést is hibának tartja, és az eltérő szexuális orientáció mellé mintegy véletlenül beszúrta a deviancia szócskát. Játék, játék, játék a szavakkal. Szijjártó úgy bólogatott, hogy szegény majdnem orra bukott, de a háttérben Záborská és Kuffa is dobott egy pacsit. „Kisebbségiként sajnos nem tudok támogatni semmilyen olyan kezdeményezést, amely egy másik kisebbséget hátrányosan érint.” Ennyit kellett volna mondani. Szolidaritásból. Mert tudjuk, milyen az, ha rajtunk csattan az ostor, és ezt nem kívánjuk senki másnak. De ha erre az altruizmusra nem vagyunk képesek, akkor csináljuk önzésből: hogy legyen, aki felszólal mellettünk, ha mi kerülünk bajba. Ha nem állunk ki senkiért, értünk sem fog kiállni senki. Tény leg az a terv, hogy lehajtott fejjel meghunyászkodunk egy olyan rezsim előtt, amely megpróbálja teljesen kisajátítani magának a nemzeti és keresztyén diskurzust, hogy aztán az így szerzett - álságos - erkölcsi fölényből vágjon vissza minden értelmes kritikának? Ahol csak az lehet, jó magyar” és, jó keresztény”, aki feltétel nélkül kiszolgálja az aktuális politikai hatalmat? Ahol Ferenc pápa megítélése is kizárólag attól függ, hogy hajlandó-e találkozni Orbán Viktorral? A katolikus egyházfő nyilván abban a tévedésben élt, hogy az Úr ítélőszéke fogja megítélni, jó kereszténye vagy sem. Nem tudhatta, hogy Magyarországon ez Bayer Zsolt reszortja. Ilyesmiről még Orwell sem álmodott. Tényleg ehhez akarunk asszisztálni? Egy rendszerhez, mely a határok összemosásával, egymástól teljesen különböző dolgok egymás mellé helyezésével bizonytalanítja el a kevésbé tájékozottakat, hogy a valóságot teljesen kifacsarva nyomja le mindenki torkán a narratíváját? Tudom, nem könnyű nemet mondani, néha egészen reménytelennek tűnik az árral szemben úszni. Könnyen elbizonytalanodik az ember, főleg ha még a saját környezetében is csak a propagandát hallja visszaböfogni. De azért szögezzük le: egyetlen politikusnak sincs semmi joga, hogy bárkin számon kérje a magyarságát, vagy az identitásának bármilyen részét, esetleg eldöntse, hogy ki itt a jó magyar, és ki nem. Ami pedig a jó keresztényeket illeti... Tudják, van egy könyv, ami erről szól, annak is az Újszövetség nevű része. Tényleg nem akarok itt prédikálni, de Jézus két nagy törvényt hagyott ránk: szeresd az Urat, a te Istenedet, és szeresd a felebarátodat. Főleg az elfogadásról és a megbocsátásról prédikált, ezért nem fogom soha megérteni, hogy a szeretet vallásának nevében hogyan állhatnak egyesek a kirekesztés és a megbélyegzés oldalára. Persze, gyarló emberek vagyunk, sokat hibázunk, a saját erőnkből nem üdvözülhetünk: de azért ez nem olyan nehéz szövegértési gyakorlat. Volt egy csoport már Jézus idejében is, amely mindig meg volt győződve a saját igazáról, minden esetben megtalálta a törvények neki tetsző értelmezését és félt az egyszerű üzenettől, mert az mindenkinek és mindenkihez szólt. Csak a saját érdekeit helyezte előtérbe, és rettegett, hogy elveszíti azt a kicsiny hatalmat, ami megadatott neki. Könyörgöm, csak ezt ne csináljuk. Csak farizeusok ne legyünk. FIGYELŐ Karantén utáni bébibumm Nem a karantén idején fogant több gyerek, hanem a korlátozások feloldása után. Több mint két évtizede a legmagasabbra emelkedett a születések száma márciusban Németországban, a növekedés összefüggésben áll a koronavírus-járvány első hullámának enyhülésével - közölte a német statisztikai hivatal (Destatis). Idén márciusban 65 903 gyerek született az országban, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Már februárban is a szokottnál többen születtek Németországban, az éves szintű növekedés 6 százalék volt. Az emelkedés összefügg a 2020-as tavaszi járványhullám levonulásával és a korlátozások május elején elkezdett lazításával. Hozzátették, hogy több más európai ország statisztikai hivatala is regisztrált hasonlójelenséget. A járvány első hullámát keményen megszenvedő országokban, például Spanyolországban, Franciaországban és Belgiumban márciusban megállt a születések számának csökkenése, sok helyütt pedig nőtt, Romániában 15 százalékkal, Észtországban és Litvániában 13 százalékkal, Hollandiában, Finnországban és Magyarországon 10 százalékkal. (MTI)
