Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-18 / 139. szám

www.ujszo.com I 2021. június 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Eddig, és ne tovább! Putyin most álldogál a Manapság az a megle­pő, ha valami a vá­rakozások szerint alakul: a svájci vil­lában lebonyolított Putyin-Biden találkozó pont ilyen volt. A terve­zettnél korábban befejezték, a saj­tótájékoztatón Biden mindent nyil­vánosan terített, hogy később hivat­kozni lehessen: „ő megmondta”. Klasszikus diplomáciát láthattunk. Biden alapállása egy fontos pon­ton különbözik elődjeitől: nem akarta újraindítani (resetelni) a kap­csolatot. Ez amúgy se sikerült soha. Világosan látja, Putyin milyen ve­zető - mégiscsak együtt mozognak a politikai életben, egész pontosan Biden végignézhette Putyin entréját, 1999 óta. Ezért realisztikus elvárá­sokat támasztott, nukleáris leszere­lésről való további tárgyalás és ami még fontosabb, meghúzta a vonala­kat a homokba. Ez lesz a kapcsolat valódi tesztje mindkét oldalon, ez a valódi nem­zetközi politika. Kellő elrettentő erővel a háta mögött az egyik vezető kijelenti, hogy mit szabad és mit nem. A másik pedig eldönti, hogy hisz az elrettentésnek, vagy teszteli Biden által meghúzott vonalon azt. Máshogy fogalmazva: elretten, vagy támad. Biden kijelentette, hogy Navalnij halála „súlyos következményekkel” járhat. Ez még csak egy vékonyka vonal a homokban, hiszen mi a „sú­lyos következmény”. Mégis, az már önmagában fontos üzenet, hogy emberjogi ügyben az US A elnöke hajlandó beverni a súlyát. A Trump­­érában nem így volt négy éven át. Még fontosabb, hogy a kibertá­­madások kapcsán meghatározta azokat a kritikus infrastruktúra­­elemeket, ahol ezt nem tolerálja. „Jelentős kiberkapacitásaink van­nak, és ezzel tisztában van (Pu- „ tyin)”. Ennél világosabban nem be­szélhet, az már nyílt fenyegetőzés lenne. így is egyértelmű, hogy ha ezeket az elemeket támadás éri, ak­kor jön a retorzió. Az USA pedig valóban képes erre, más kérdés, hogy ez vajon milyen eszkalációhoz vezethet Moszkvával. A nehezen azonosítható rendszeres kibertáma­­dások korában Biden megpróbálja megoldani ezt a feladványt, hogy legalább néhány területet levédjen. Ez belpolitikailag is izgalmas lesz, mivel felveti a kérdést, hogy egyéb­ként kiket kell az államnak megvé­denie a kibertérben? Csak a kritikus szolgáltatókat (víz, áram, olajveze­ték), vagy minden egyes polgárát? Meddig terjed a felelőssége...? Ezekről nem csevegett az orosz és az amerikai elnök, és aligha ag­gasztja az oroszokat a polgárokkal szembeni felelősségük kérdése. Egész érdekes mozgás látható Putyin attitűdjében is. Egykori KGB-ezredesi rutinnal tud alkal­mazkodni tárgyalópartnereihez és felkészül belőlük. Trumpot nem volt nehéz levennie a lábáról a Helsinki­találkozón. Most Bidennek kedves­kedett: „az elnök úr egy tapasztalt államférfi. Nagyon különbözik Trump elnöktől”. Vagyis Trump nem tapasztalt, vonhatjuk le a logi­kus következtetést. Vajon ez lehet már annak a jele, hogy az oroszok letettek Trump visszatéréséről? A megbeszélés lényege a keret­­rendszer felállítása volt: eddig és ne tovább. Bidenjelezte, 6-12 hónap múlva meglátják, működik-e a kap­csolat. Most nem születtek nagy döntések, megállapodások, azok majd annak a függvényében alakul­nak, hogy Moszkva változtat-e ma­gatartásán az új amerikai admi­nisztráció által kijelölt területeken. A PEW kutatóközpont friss fel­mérése szerint óriásit nőtt Amerikán kívül azok tábora, akik újra bíznak abban, hogy az USA helyesen cse­lekszik a külpolitikában. Tavaly ez 17 százalékon állt, most a 16 or­szágra kiterjedő felmérésben már 75 százalék. Ez az elnöki ciklusokhoz kapcsolódó kezdeti optimizmust is magába foglalja, de mégis határo­zott különbség. Ezt láttuk most Genfben. (Kotrha) Moszkvában kötelezővé tették az oltást Beoltják az eladónőket, a tanítónőket, a nővéreket, a sofőröket, ós úgy általában mindenkit, akit tudnak. Elrendelte a szolgáltatói szféra al­kalmazottai 60 százalékának kötele­ző beoltását Moszkva tiszti főorvosa. Az első védőoltást július 15-ig, a má­sodikat augusztus 15-ig kell beadni. A polgármester az intézkedést a nagyon súlyos járványhelyzettel indokolta. A vakcináció kötelező lesz a ke­reskedelemben, a vendéglátásban, a tömegközlekedésben és a taxiválla­latoknál, a fogyasztói szolgáltatások­nál (mosodák, vegytisztítok stb.), az oktatásban, az egészségügyben, a szociális szolgáltatásoknál, valamint a lakás- és közüzemi szolgáltatások és az energiaszektor alkalmazottai szá­mára. Az intézkedés kiteljed a szép­ségszalonok és gyógyfürdők, a für­dők és szaunák, a sportkomplexu­mok, a fitneszklubok, az uszodák, a pénzintézetek és a postahivatalok ügyfélosztályai, a köz- és önkor­mányzati szolgáltatások ügyféliro­dáinak alkalmazottaira is. Beoltják az összes főiskolást is. Ezen kívül be kell oltani azokat a dolgozókat, akik mú­zeumokban, könyvtárakban, kiállítá­si központokban, előadásokon, sza­badidős és szórakoztató eseménye­ken, szórakoztató központokban, napközis táborokban, színházakban, mozikban és koncerttermekben, va­lamint testnevelési és sporttömeg­rendezvényeken dolgoznak. Az in­tézkedés elmulasztásáért a munka­adót terheli jogi felelősség, pénzbír­ságot kap. A főváros után Moszkva megye is elrendelte a védőoltás kö­telező beadatását a szolgáltatói szféra alkalmazottai 60 százaléka számára. Mindezek ellenére Dmitrij Pesz­­kov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy az országban nincs totális oltási kötelezettség, a „védőoltás önkéntes­ségének elve általános értelemben változatlan marad”. Ugyanakkor a következő mondatával „teljesen in­dokoltnak” nevezte az oltás elrende­lését. (MTI) I 7 Farizeusok HEGEDŰS NORBERT Vajon minek kell történnie, hogy egy kisebbségi magyar politi­kus egyszer az életben gondolkodás nélkül szolidaritást vál­laljon egy másik, üldözött kisebbséggel, és ne azon agyaljon, milyen hatással lesz ez az ő féltve sütögetett kis pecsenyéjére? Nem igazán tudom, mit élhet meg egy szexuális kisebbséghez tartozó személy a mindennapok során a képmutatók Közép-Európájában (ne ta­gadjuk: mind azok vagyunk), de azt pontosan tudom, hogy milyen az, amikor a többségi társadalom ellenségesen viszonyul hozzám, csak azért, mert valamilyen rajtam kívül álló ok miatt különbözők tőle. Azt hiszem, szlovákiai magyarként ezen a téren mindannyian fel tudunk mutatni némi tapasztalatot, éppen ezért reagálunk érzékenyebben a kisebbségeket érintő kérdésekre. És éppen ezért szakadt le a pofám attól, amit dicső pártjaink vezetői szerdán Szijjártó Péter mellett műveltek. Magyarországon épp korlátozzák a szexuális kisebbségekjogait, és egy újságíró feltette a kérdést, hogyan fér ez össze a határon túli kisebbségi politikával. A magyar külügyminiszter kitérő választ adott, de itt nem is ez a lényeg, hanem Forró, Sólymos és Mózes produkciója, vagy inkább le­­bőgése. Az MKP elnöke nem látta a törvényt, de a gyerekek védelmét fontosnak tartja. A Híd vezetője szerint ha Magyarországon ez a többségi vélemény, akkor ezt tudomásul kell venni. Az Összefogás elnöke pedig már a kérdésfelvetést is hibának tartja, és az eltérő szexuális orientáció mellé mintegy véletlenül beszúrta a deviancia szócskát. Játék, játék, játék a szavakkal. Szijjártó úgy bólogatott, hogy szegény majdnem orra bukott, de a háttérben Záborská és Kuffa is dobott egy pacsit. „Kisebbségiként sajnos nem tudok támogatni semmilyen olyan kezdeményezést, amely egy másik kisebbséget hátrányosan érint.” Ennyit kellett volna mondani. Szolidari­tásból. Mert tudjuk, milyen az, ha rajtunk csattan az ostor, és ezt nem kí­vánjuk senki másnak. De ha erre az altruizmusra nem vagyunk képesek, akkor csináljuk önzésből: hogy legyen, aki felszólal mellettünk, ha mi ke­rülünk bajba. Ha nem állunk ki senkiért, értünk sem fog kiállni senki. Tény leg az a terv, hogy lehajtott fejjel meghunyászkodunk egy olyan rezsim előtt, amely megpróbálja teljesen kisajátítani magának a nemzeti és keresztyén diskurzust, hogy aztán az így szerzett - álságos - erkölcsi fö­lényből vágjon vissza minden értelmes kritikának? Ahol csak az lehet, jó magyar” és, jó keresztény”, aki feltétel nélkül kiszolgálja az aktuális poli­tikai hatalmat? Ahol Ferenc pápa megítélése is kizárólag attól függ, hogy hajlandó-e találkozni Orbán Viktorral? A katolikus egyházfő nyilván ab­ban a tévedésben élt, hogy az Úr ítélőszéke fogja megítélni, jó keresztény­­e vagy sem. Nem tudhatta, hogy Magyarországon ez Bayer Zsolt reszortja. Ilyesmiről még Orwell sem álmodott. Tényleg ehhez akarunk asszisztálni? Egy rendszerhez, mely a határok összemosásával, egymástól teljesen kü­lönböző dolgok egymás mellé helyezésével bizonytalanítja el a kevésbé tájékozottakat, hogy a valóságot teljesen kifacsarva nyomja le mindenki torkán a narratíváját? Tudom, nem könnyű nemet mondani, néha egészen reménytelennek tűnik az árral szemben úszni. Könnyen elbizonytalanodik az ember, főleg ha még a saját környezetében is csak a propagandát hallja visszaböfogni. De azért szögezzük le: egyetlen politikusnak sincs semmi joga, hogy bár­kin számon kérje a magyarságát, vagy az identitásának bármilyen részét, esetleg eldöntse, hogy ki itt a jó magyar, és ki nem. Ami pedig a jó keresztényeket illeti... Tudják, van egy könyv, ami erről szól, annak is az Újszövetség nevű része. Tényleg nem akarok itt prédi­kálni, de Jézus két nagy törvényt hagyott ránk: szeresd az Urat, a te Istene­det, és szeresd a felebarátodat. Főleg az elfogadásról és a megbocsátásról prédikált, ezért nem fogom soha megérteni, hogy a szeretet vallásának ne­vében hogyan állhatnak egyesek a kirekesztés és a megbélyegzés oldalára. Persze, gyarló emberek vagyunk, sokat hibázunk, a saját erőnkből nem üdvözülhetünk: de azért ez nem olyan nehéz szövegértési gyakorlat. Volt egy csoport már Jézus idejében is, amely mindig meg volt győződ­ve a saját igazáról, minden esetben megtalálta a törvények neki tetsző ér­telmezését és félt az egyszerű üzenettől, mert az mindenkinek és minden­kihez szólt. Csak a saját érdekeit helyezte előtérbe, és rettegett, hogy elve­szíti azt a kicsiny hatalmat, ami megadatott neki. Könyörgöm, csak ezt ne csináljuk. Csak farizeusok ne legyünk. FIGYELŐ Karantén utáni bébibumm Nem a karantén idején fogant több gyerek, hanem a korlátozások fel­oldása után. Több mint két évtizede a legmaga­sabbra emelkedett a születések száma márciusban Németország­ban, a növekedés összefüggésben áll a koronavírus-járvány első hul­lámának enyhülésével - közölte a német statisztikai hivatal (Desta­­tis). Idén márciusban 65 903 gye­rek született az országban, 10 szá­zalékkal több, mint egy évvel ko­rábban. Már februárban is a szo­kottnál többen születtek Németor­szágban, az éves szintű növekedés 6 százalék volt. Az emelkedés összefügg a 2020-as tavaszi járványhullám levonulásá­val és a korlátozások május elején elkezdett lazításával. Hozzátették, hogy több más európai ország sta­tisztikai hivatala is regisztrált ha­sonlójelenséget. A járvány első hullámát keményen megszenvedő országokban, például Spanyolor­szágban, Franciaországban és Bel­giumban márciusban megállt a születések számának csökkenése, sok helyütt pedig nőtt, Romániában 15 százalékkal, Észtországban és Litvániában 13 százalékkal, Hol­landiában, Finnországban és Ma­gyarországon 10 százalékkal. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents