Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-17 / 138. szám
www.ujszo.com | 2021. június 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ha elkezdenek hinni a saját kivételességükben Felsőbbrendűségre alapozva nem lehet kormányozni MARTIN VANŐO Robert Fico és Peter Pellegrini kormányai egész egyszerűen tényleg katasztrófát jelentettek az országra nézve, és amit kiépítettek, attól egyáltalán nem állt távol a maffiaállamjelző, amit még az előző köztársasági elnök aggatott rá. Az előző garnitúra morális és sok más szempontból is olyan alacsonyra tette a mércét, hogy most még az olyan OEaNO-s képviselők is, mint Jozo Procko vagy Ján Hérák, szolid etalonként tekinthetnek saját magukra. Ugyanis egyfajta morális felsőbbrendűséget éreznek az előző kormányzattal szemben, éppen a legyőzése miatt. És ez beleivódott a DNS-ükbe. Hiszen a korrupció elleni harcra építették a kampányukat, ez hozott győzelmet nekik, és ezáltal látják legitimálva mostani hatalmukat és úgynevezett morális fölényüket is. Csakhogy az ilyen hamis felsőbbrendűségi érzés nem ritkán arroganciába csap át. Példákért nem kell messzire menni, itt a legfrissebb, az állami közszolgálati törvény tervezett módosítása, mely alapján a miniszterek mindenféle indoklás nélkül bármikor leválthatnak vezető beosztású és egyéb állami hivatalnokokat. A terület ismerői egyetértenek abban, hogy ez nagy csapás lenne a közigazgatásra és az államigazgatásra egyaránt, és lerombolna minden pozitívumot, amit a közigazgatás ezen a téren eddig kiharcolt. Persze a javaslatnak van racionális alapja. A beterjesztők állítják, hogy az előző kormány bebetonozta embereit a hivatalaikba, szinte elmozdíthatatlanok a vezető posztokról, ezért új, nyílt versenypályázatokat kell hirdetni. A gond az, hogy itt is a morális felsőbbrendűség vezette a beterjesztők tollát, és primitív támadásokra ragadtatták magukat a professzionális államigazgatás alapelvei ellen is. A miniszterek ugyanis sok esetben akkor sem a nyílt versenypályázatot választják, amikor ez valóban elvárt és indokolt. Már csak így van ez a pályázatokkal, egy dolog, hogy mi áll a törvényben, a másik meg hogy hogyan lehet csűmicsavami a paragrafusokat. Kérdés tehát, hogy mennyi akarnak majd elmenni a pályáztatás irányába a miniszterek, viszont ha minden egyes posztot így töltenének be, az új törvény alapján akkor is bárki bármikor indoklás nélkül kirúgható lenne. Elég például annyi, ha a felettese morálisan felette állónak érzi magát. A kormány tagjai és a képviselők nem hagyatkozhatnak pusztán az érzelmeikre, amikor kidolgoznak egy törvényt, a szabályokat és alapelveket is figyelembe kell venniük. És nem árt arra is gondolni, hogy kormányváltás is lesz, és az új garnitúra hogyan fog eljárni az új törvény alapján. Hogyan lehet így hivatásos, a közérdeket szolgáló, több választási ciklust is túlélő nem politikai hivatalnokréteget kiépíteni? Úgy biztos nem, ha a döntést hozó politikusok a saját felsőbbrendűségükre és kivételességükre alapozva döntenek. A szerző a Trend kommentátora Mégis győzhet az igazság SZILVÁSSY JÓZSEF Háromféle döntést hozhatott kedden^ Legfelsőbb Bíróság Ján Kuciak oknyomozó újságíró és jegyese, Martina Kusnírová meggyilkolása ügyében. Helybenhagyhatta volna az elsőfokú ítéletét, amely felmentette a súlyos bűntény felbujtójának vádja alól Marián Kocnert és legközelebbi cinkostársát, Alena Zsuzsovát. Esetleg úgy törölhette volna ezt a verdiktet, hogy a fellebbezést benyújtó ügyész javaslatára a Specializált Bíróságon új összetételű szenátust neveznek ki a perújrafelvételre. Vagy pedig a megsemmisített döntést meghozó Ruzena Sabovát és két bírótársát arra kötelezik, hogy tárgyalják újra az ügyet és vegyék figyelembe az összes feltárt bizonyítékot. A fellebbezésben eljáró bírák az utóbbi lehetőséget választották. Feltehetően azért hagyták meg nekik az ügyet, hogy ne kelljen mindent elölről kezdeni, mert ennek akár évekig elhúzódó per lenne az eredménye. Igaz, a megismételt tárgyalás sem lesz gyors, és utána újabb fellebbezés várható. Peter Paluda, a Legfelsőbb Bíróság szenátusának elnöke szóbeli indoklásában - melyet részletesebb, írásos elemzés követ - konkrét szakmai kifogásokat hozott fel a korábbi felmentő ítélet ellen. A legkeményebb az a szakmai, esetleg morális hitelt is megtépázó mondata volt, hogy a döntésben felsorakoztatott érvek olykor „nélkülözik az alapvető logikát, többször pedig egymásnak ellentmondók”. További megállapítása szerint nem tulajdonítottak kellő jelentőséget a két vádlott rejtjeles üzeneteinek, amelyekről egyébként nemrég szakértők derítették ki: amikor Zsuzsová közölte, hogy „kihúzták a fogát”, akkor valójában megüzente Kocnemek, hogy megtörtént a gyilkosság, megölték Ján Kuciakot. Ugyancsak nem mérlegelték az elsőfokú döntést hozók azt a tényt sem, hogy Zsuzsová vérnyomása bizonyítottan felszökött, miután Andruskó Zoltántól megtudta, hogy agyonlőtték a kiszemelt áldozat menyasszonyát is. A laikusok számára is érthetetlen, vajon miért nem tekintették perdöntőnek a gyilkosság megszervezésében tettestársként szereplő férfi minden vallomását, holott ezeket más bizonyítékok is alátámasztották. A Legfelsőbb Bíróság egyértelmű állásfoglalása után ismét felmerül az a kérdés, vajon mivel magyarázható a tavaly szeptemberben kihirdetett felmentő ítélet, amely több szakértő megdöbbenését, egyúttal pedig az emberek felháborodását váltotta ki. Tévedhetnek-e ekkorát a tapasztaltnak tartott bírák? Netán még mindig ekkora lenne Marián Kocner befolyása? Máig nem vágták le a maffia csápjait? Erre utal Matús Kostolny is: a DenníkN főszerkesztője kifejtette, nem csak arról van szó, hogy sikerül-e végre jogtiszta eszközökkel, belátható időn belül megnevezni a kettős gyilkosság felbujtóját és minden tettestársát. Ugyanis ezzel együtt országunk jelenét és jövőjét sorsdöntőén befolyásoló, ádáz küzdelem zajlik a jogállamiság, egyebek mellett a részrehajlás nélküli igazságszolgáltatás megerősítéséért fáradozó, tisztességes közszereplők, illetve a levitézlett, de még mindig szívós utóvédharcot folytató, pozícióikat menteni, törvényszegő cselekedeteiket eltussolni igyekvő, korrupt politikusok, bírák, rendőrök, ügyészek és más, ugyancsak a zavarosban halászók, közéletünket mérgezők között. A keddi ítélet azt is sugallhatja, hogy nem teljesen helyénvaló a borúlátás, mert a látszat ellenére vannak, s nem is kevesen, akik nem tartoznak a kizárólag önző érdekeiket szem előtt tartó, gátlástalan csörtetők közé. Ugyan a társadalmunk megtisztításáért vívott csata korántsem ért véget, de elszántságukat erősítheti, hogy e kiemelt jelentőségű perben már győzhet az igazság. S nem csak ott. FIGYELŐ Magyar rabbi a német hadseregben A Magyarországon született, de Németországban élő Bállá Zsolt lipcsei rabbit nevezték ki száz év óta az első tábori rabbinak a német hadseregben (Bundeswehr). Utoljára az első világháború alatt volt a német seregben tábori rabbi, a náci korszakban megszűnt a tisztség. A 42 éves Bállá Zsolt 20 éve költözött Budapestről Berlinbe. Azt mondta, megérti, ha egyesek értetlenül fogadják, hogy tisztséget vállal annál az intézménynél, amely lehetővé tette a holokausztot. (MTI) Csirkét osztanak, de tehén és lakás is nyerhető a Covid-lottón Ázsiában súlyos probléma az oltástól való vonakodás, a koronavírus mutánsainak megjelenósóvel pedig megugrott az új esetek száma, ezért a hatóságok nyereményjátékokat vezettek be. A csirkétől a több mint egymillió dollárt érő lakásig szinte mindent lehet nyerni. A thaiföldi Csiangmajban zömében szarvasmarha-tenyésztők élnek, ott tehéntombolát hirdettek, és igazi bombasikemek bizonyult. „Ez a legnagyszerűbb ajándék, amelyet valaha kaptam” — mondta a 65 éves Inkham Thongkham, aki egy egyéves tehenet nyert, miután beoltatta magát. Összesen 27 tehenet lehet nyerni, a nyereményjáték hatására az ottani 1400 idős lakos több mint 50 százaléka regisztrált oltásra. Szerte Ázsiában sokan vonakodnak az oltástól, mivel széles körben elterjedtek a félrevezető információk, és sokan vallási okokból hezitálnak. Búcsú a fizetésemeléstől Hongkongban a beoltottak számára meghirdetett nyereményjátékok díjai között vásárlási utalványok, repülőutak és egy több mint egymillió dollárt érő új lakás is szerepel. Néhány vállalkozás fizetett szabadságot kínál azoknak, akik beoltatják magukat. Egy privát sportklub ugyanakkor jutalom helyett büntetést helyezett kilátásba, és június végéig adott haladékot alkalmazottainak, hogy beoltassák magukat, különben elesnek a bónuszoktól, előléptetésektől és a fizetésemeléstől. Disznóhúsos vakcina A hatóságok még az olyan, Indonéziához hasonló országokban is nehezen tudják eloszlatni a vakcinákkal kapcsolatos félelmeket, amelyeket különösen súlyosan érint a járvány. Indonézia hivatalosan több mint 1,9 millió megfertőződésről és több mint 53 ezer halálesetről tett jelentést. Vérmintákon végzett közelmúltbeli tanulmányok szerint azonban a vírus terjedésének mértéke ennek több mint harmincszorosa lehet. „Attól féltem, ha beoltanak, rögtön meghalok. Később aztán még aggasztóbb hírek jelentenek meg arról, hogy ez a vakcina sertéshúst tartalmaz” - mondta a 67 éves Asep Saepudin, az indonéz Nyugat-Jáva tartományban lévő Cipanas lakója. Az ország lakosságának több mint 85 százalékát alkotó indonéziai muszlimok nagy része amiatt aggódik, hogy az oltóanyagok vallásilag megengedettek-e. A cipanasi hatóságok szerint különösen az időseket nehéz meggyőzni. Indonéziában is állatokkal próbálják oltásra ösztönözni az embereket, egy élő csirkét kínálnak minden idősnek, aki beoltatja magát. Az indonéz egészségügyi hivatal adatai szerint az ország 270 millió lakosának mindössze 5 százaléka van teljesen beoltva. (MTI)
