Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-05 / 128. szám
www.ujszo.com I 2021. június 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Az Emberekért rövid útja az elágazásig Az ingatag Remisová mások ügyében nem mutatott nagy elszántságot, ám saját pozíciója védelmében határozottan lépett fel A kisebb pártoknak általában kevesebb mediális figyelem jut, ezért a belső konfliktusaikról, feszültségekről is gyérebben szivárog információ. A héten azonban talán a Za l’udí pártról cikkeztek a legtöbbet: a nagyobb koalíciós pártok harcának árnyékában a legkisebb kormánypárt komoly válságba került. A személyes ambíciók, a párt működésének és irányultságának kérdése szétfeszítik ezt a 2020-as parlamenti választás előtt nagy becsvággyal és fáradozással gründolt pártot. A pártalapító Andrej Kiska sopánkodhat, hogy nem ezt akarta. Jelenlegi tudásunk szerint valószínű, hogy a párt története - legkésőbb - a kormánykoalíció végével befejeződik. A Za l’udín belüli ellentétek és a rossz menedzsment azt láttatja, hogy a pártot nehéz lesz egyben tartani és úgy megreformálni, hogy újra az ötszázalékos parlamenti küszöb közelébe érjen - a Focus közvélemény-kutató ügynökség májusban négy százalék alatti támogatást mért a Za l’udínak. Veronika RemiSová pártelnök döntései fokozatosan egyre több párttársa rosszallását váltották ki. A fejetlenség már eddig is tagok kiválásához vezetett, Miroslav Kollár februárban jelentette be, hogy nem kíván az Igor Matovié vezette kormánykoalíció képviselője lenni, Tomás Valásek márciusban a Szputnyik-ügy kezelése miatt hagyta ott a pártot. Az ingatag pártelnök mások ügyében - például amikor Mária Kolíková igazságügyi minisztert támadta Igor Matovié - nem mutatott nagy elszántságot, ám most, saját elnöki pozíciója védelmében határozottan lépett fel, a párt teljes szétesését kockáztatva. Éppen Kolíková jelentkezett be a pártelnöki pozícióért, és a párt parlamenti képviselőinek körében több támogatója van, mint Remisovának; a pártelnök viszont a pártügyekben kompetens elnökséget vonta ellenőrzése alá. Az új elnökről a párt országos tanácsa dönthet, amelyet Remisová nem hívott össze. Ha a párton belül egy új frakció alakul Kolíková körül, akkor betetőződik a párt széthullása, és ugyanez történhet akkor is, ha Remisová szilárdítja meg a hatalmát, támogatók nélkül. Óriási lehetőséget hagyott ki a legkisebb koalíciós párt akkor, amikor a koronavírus-járvány keményebb időszakában az OCaNO és az SaS egymással volt elfoglalva, az ország lakossága pedig reménykedve várta a megválasztott politikusoktól a hatékonyságot, a megfelelő válaszokat. Ebben az időszakban lett volna szükség józanságra, határozottságra és különvélemény megfogalmazására, a Za l’udí ekkor sokak szimpátiáját szerezhette volna meg, de csődöt mondott. Kár érte. RemiSová Vuhani kórlapokat kér az USA Kínától Az amerikai kormány felszólította Kínát, bocsássa rendelkezásre kilenc ember kórlapját a járvány eredetánek vizsgálatához, nevezetesen, hogy laboratóriumból szabadult-e ki a kórokozó. A bejelentést Anthony Fauci világhírű virológus, Joe Biden jelenlegi és Donald Trump korábbi amerikai elnök járványügyi főtanácsadója tette közzé. Az amerikai hírszerző ügynökségek még mindig vizsgálnak olyan jelentéseket, amelyek szerint a vuhani virológiái labor kutatói közül többen megbetegedtek 2019-ben, egy hónappal a hivatalosan jelentett első koronavírusos fertőzések előtt. Kína tagadja a laborból „kiszökő” vírus elméletét, azt állítja, a vírus más területeken jelen lehetett, mielőtt Vuhanba ért. A Financial Times című brit lap szerint Fauci továbbra is úgy véli, a vírus állatról került először emberre, és még ha a kínai kórlapokból az derülne is ki, hogy kilenc laitató már a járvány előtt megbetegedett, akkor sem biztos, hogy laboratóriumi eredetű a járvány, mert a kutatók elkaphatták más emberektől is a kórt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a vírus eredetét év elején Kínában vizsgáló nemzetközi szakértői bizottsága is a további vizsgálódásra vonatkozó javaslatokat fogalmazott meg. Ezeket megkapják a tagállamok és együtt döntenek a lépésekről. Joe Biden emellett utasította az amerikai hírszerző ügynökségeket, „kettőzzék meg erőfeszítéseiket” a járvány eredetének feltárására. Biden azt kérte, 90 napon belül tegyenek jelentést. A The New York Times azt írta: a hírszerzés tájékoztatta Bident, hogy az ügyben nagy mennyiségű bizonyítékkal rendelkeznek, de még elemzésekre van szükség. További időt kértek, hogy számítógépes rendszereken keresztül ellenőrizhessék az összes anyagot. (mti) Se lenyelni, se kiköpni NYERGES CSABA Több mint egy hete kürtölte világgá a győzelmi jelentést a Facebook-oldalán Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselő. A bejegyzésében az állt, hogy Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter aláírta a magyar és a szlovák védettségi igazolványok kölcsönös elismerését. „A részletek véglegesítését követően a két ország minisztériuma között napokon belül rendeződik a helyzet. Megoldva ezzel az állampolgárok egyik égető problémáját! Örülök, hogy a sok befektetett munka és tárgyalás meghozta az eredményt!” - áradozott a kormánypárti politikus. Azóta több mint egy hét telt el, de e sorok írásáig nem látszik nyoma annak, hogy tényleg rendeződött volna a helyzet. Sőt, inkább úgy tűnik a mögöttünk hagyott nagy csöndben, hogy Szlovákia se lenyelni, se kiköpni nem akarta a magyar védettségi igazolványokat, amelyek csak az egyik oltás időpontját tüntetik fel, és az oltóanyag fajtája is hiányzik róluk. Vagyis a hivatalos protokoll alapján elvileg maradniuk kellett volna különféle méretű és színű sorompóknak a határokon, a gyakorlatban azonban mégis szabad az út. Az elmúlt héten a rajkai átkelőn legalábbis csak mutatóba akadt egy-egy szlovák rendőr, és sem a magyar, sem a szlovák rendszámú autókat nem állították meg. Magyarország felé is elég volt messziről felmutatni az okmány sziluettjét, hogy a fülkében ülő magyar rendőr unottan legyintsen: tovább, tovább! Ember legyen a talpán, aki követni tudja ezek után, hogy mi, merre, hány méter. Az egész kontinens ebben a dagonyában csúszkál, esik-kel már régóta. Illetve azért mégsem teljesen. Az az Európai Unió, amely tehetetlenül nézte végig a sajtó, a közpénzek és az uniós pályázati források einstandolását, a közvagyon kiszervezését, az ügyészségek és a bíróságok függetlenségének megnyirbálását, a hűbéresi kör pofátlan gazdagodását Magyarországon, most kaján vigyorral vesz gyönge elégtételt. Már eddig is több tagállam nyisszantotta ketté szimbolikusan a magyar plasztik védettségi igazolványokat, kijelentve, hogy azok semmit sem érnek: a keleti vakcinával oltottak számukra olyanok, mintha nem is léteznének. Csakhogy nem a regnáló hatalmat büntetik ezzel, hanem magyarok millióit, akik az év első harmadában nem válogathattak az oltások közül. Orbán közben, köszöni szépen, jól van. A magyar miniszterelnöknek nem számít, hogy teátrálisan őt is éppen a kínai Sinopharmmal oltották. A minap is ott mosolyoghatott kényszeredetten Boris Johnson oldalán Londonban. Az átlagmagyar meg a végén még vakarhatja a fejét, ha uniós polgárként újra élvezni szeretné a határtalan, könnyített utazást Európában. Bár a kormány szerint „a magyar védettségi igazolvány digitális verziója június 15-ig tartalmazni fogja az oltás típusát és mindkét oltás dátumát, így megfelel majd az uniós szabályozásoknak. A digitális változat alkalmas lesz az uniós zöldkártya kiváltására, és a kabinet reményei szerint végül a magyar oltási igazolványt is el fogják fogadni az EU-ban”. Meglátjuk majd, hogyan és milyen feltételekkel. A puding próbája az evés. Mindenesetre furcsa világot élünk. Egyik ország a másik után jut el lassan az oltási hajlandósági plafonhoz, előbb-utóbb hegyekben állnak az oltóanyagok a raktárakban, és amiért a fejlett országok az év elején még ölni tudtak volna, most majd nagylelkűen elajándékozzák. Milliószám juthatnak a fel nem használt vakcinák nyugatról a világ másik felébe. Az áhított nyáj immunitást közben valószínűleg nem minden helyen fogják elérni, mert még mindig sokan idegenkednek a vakcináktól. Nem csoda, hiszen olyan ország is akad, lásd Szlovákiát, ahol az amatőr, botcsinálta kormányzati kommunikáció is hozzájárult ahhoz, hogy sokakat eltántorítson az oltástól. Ezért még az is előfordulhat, hogy hiába lesz végül széles körben elfogadott vakcinaútlevél a kontinensen, csak átmenetiek lehetnek a könnyítések. Mert a mai tendenciák alapján ősztől nem lehet kizárni a Covid újabb hullámát minden egyes EU-tagországban. FIGYELŐ Ruandába vinné a menekülteket Dánia Dánia a héten elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a menedékkérőket áttelepítse Európán kívüli országokba. Az Európai Bizottság tegnap aggályait fejezte ki ajogszabály miatt. A dán kormány legalább 5-10 országgal tárgyal befogadótáborok létesítéséről, az országok nevét még nem közölte, mivel még nincs végső megegyezés. A dán lapok szerint Egyiptomról, Eritreáról és Etiópiáról van szó, egy további információ szerint az országok között biztosan szerepel Ruanda. A törvény szerint az országba érkező illegális bevándorlókat egy partnerország területén helyeznék el menedékkérelmük elbírálása idejére. Ha Dánia elutasítja kérelmüket, el kell hagyniuk a „harmadik” országot. Dánia célja nullára redukálni az országba érkező menekültek számát, kizárólag az ENSZ menekültelosztási kvótái alapján fogadna be embereket. Az Európai Bizottság szerint a kérelmek Európán kívüli feldolgozása nem lehetséges a jelenlegi uniós szabályok és az új migrációs és menekültügyi paktum alapján sem. Az Európai Bizottság osztja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) aggodalmát, hogy a dán törvény aláássa a menekültek nemzetközi védelmére kialakított rendszert. Az uniós bizottság megvizsgálja a dán szabályozást a további lépések megtétele előtt. (tasr, mti)
