Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-07 / 104. szám
KÖZÉLET Eurobarométer: jobban bízunk az Európai Unióban, mint a saját kormányunkban AZ EU INTÉZMÉNYEIBE VETETT BIZALOM (%) * Forrás: Eurobarométer 94 BUGÁRANNA Pozsony. Emelkedett az Európai Unióba vetett bizalmunk, a saját kormányunk iránt táplált bizalom azonban csökkent augusztus óta - derül ki az Eurobaromáter legújabb felméréséből. Szlovákia lakosainak fele megbízik az EU-ban, legutóbb tíz éve mértek ilyen magas arányt. Tavaly augusztusban Szlovákiában a megkérdezettek 45%-a válaszolta, hogy megbízik az Európai Unióban és annak intézményeiben. Utoljára 2011 -ben mértek 50 százalék feletti arányt, akkor a válaszadók 60%-a bízott az EU-ban. Iveta Radicová kormányfő viszont 2011-ben összekötötte az európai mentőcsomagról szóló szavazást a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással, mely következtében a kormány októberben elbukott, s ezzel az EU-ba vetett bizalom is megrendült - egy hónap alatt 12%-ot zuhant az unió hazai támogatottsága. Radovan Geist politikai elemző, az Euractiv hírportál vezetője hangsúlyozta, hosszú távú trendről van szó, Szlovákiában az emberek már egy ideje jobban bíznak az EU- s intézményekben, mint az állami szervekben. Figyelemre méltó azonban a tendencia alakulása - annak ellenére, hogy Szlovákiában az uniós átlagnál magasabb támogatást élvez az EU, ez az arány fokozatosan csökkent az utóbbi években. A szakértő szerint fontos, hogy a hazai fősodorbeli politikai pártok, amelyek egyébként azt állítják magukról, hogy támogatják az európai integrációt, ne használjanak féligazságokon alapuló euroszkeptikus kritikát az EU-s intézményekkel szemben. Az EU vezet Az idei számok azt mutatják, hogy míg az európaiak közel fele (49%) bízik az EU-ban, addig a nemzeti kormányokba és parlamentekbe vetett bizalom mindössze a 35-36 százalékot éri el. A felmérés szerint 23 tagállamban emelkedett az uniós intézmények iránti bizalom szintje. Portugáliában állapították meg a legnagyobb növekedést, tavaly nyár óta 22%-kal lett magasabb az adott mutató. Ez feltehetően azzal magyarázható, hogy az ország most tölti be az Európai Unió Tanácsának fél évre szóló soros elnökségét, Portugália júliusban adja át a stafétát Szlovéniának. Ellentétes trend mindössze három tagállamban figyelhető meg, Lengyelországban 6 százalékpontos visszaesésről árulkodnak az adatok. Az Európai Bizottság többször bírálta a lengyel kormányt, az uniós szervek elsősorban a kabinet igazságügyi reformját illették kritikával. A jogállamiság védelmével kapcsolatban felmerülő problémák miatt a lengyeleknek már az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága előtt is magyarázkodniuk kellett, amely végül döntésében kimondta, az igazságügyi törvény módosításai sérthetik az uniós jogot. Elégtelen járványkezelós A válaszadók 82%-a rossznak tartja az ország gazdasági helyzetét, ez az arány jócskán meghaladja a 69%-os uniós átlagot. A kormány koronavírus elleni óvintézkedéseivel a megkérdezettek háromnegyede nem ért egyet, ebből a szempontból a vizsgált országok közül a lista végén helyezkedik el Szlovákia. A járványellenes intézkedéseket csak a csehek (76%) és a lettek (79%) értékelték nálunk rosszabbul. A megkérdezettek több mint fele úgy véli, Szlovákiában akár 2023-ig is eltarthat, míg helyreáll a gazdaság, 14 százalékuk viszont úgy érzi, soha nem fogunk teljesen kilábalni a koronavírus-járvány okozta válságból. Orbán és a járvány A magyarországi adatokat tekintve a lakosok 39%-a bízik, 56%-a pedig inkább nem bízik az Orbánkormányban. A tavalyi számokhoz képest a bizalom 7%-kal csökkent, annak hiánya pedig 8%-kal emelkedett. A bizalomvesztés nem kerülte el a magyar parlamentet sem. Az EU- ban viszont az uniós átlagnál jobban bíznak, ez az érték elérte az 59%-ot, ami az augusztusi adatokhoz képest 6%-os növekedést jelent. Magyarországon egy év múlva esedékes a parlamenti választás. Geist érdeklődésünkre elmondta, Orbán Viktor kormányának problémája van az intézmények demokratikus működésével, a jogállamisággal, miközben igyekszik ellehetetleníteni a civil társadalom és a tudományos intézetek, illetve a független média működését, így a demokratikus legitimitása alacsonyabb. Szerinte Orbán a múltban többször hangsúlyozta, hogy az ő vezetésének köszönhetően Magyarország erősödik, gazdaságilag fejlődik, és csökken a munkanélküliség. A jelenlegi helyzetben az ellenségképpel való riogatás nem hatékony, az érzelmek felkorbácsolása sem működik úgy, mint például 2015-ben, a migrációs válság kezdetén. Épp ellenkezőleg, az embereket más gondok nyomasztják, a koronavírus-járvány következtében veszélybe került az egészségük és a megélhetésük egyaránt. Az Orbán-kormány eredményei nem rosszabbak a többi V4-es országénál, Orbán viszont arra építette kormánya sikerét, hogy a magyarok jobban élnek. „Az efféle rendszereket általában jobban megviseli egy válság, amely következtében romlik az életszínvonal és csökken az emberek biztonságérzete. A koronavírus-járvány veszélyezteti az emberek egészségét és megélhetését, ezért úgy gondolom, az ilyen kormányok számára sokkal veszélyesebbek a krízisek. Ha jól kezelik, emelkedhet ugyan a támogatottságuk, azonban ha ez nem sikerül, elveszíthetik az emberek bizalmát. Az USA-ban így járt például Donald Trump, Brazíliában említhetjük Jair Bolsonaro elnököt, akinek népszerűsége jelentősen megcsappant a kudarcot vallott járványellenes intézkedések miatt, és úgy vélem, Orbán Viktor lehet a közép-európai példa” - magyarázta Geist. A cikk teljes változatát honlapunkon, a www.ujszo.com oldalon olvashatja. Új igazgatója van a titkosszolgálatnak ÖSSZEFOGLALÓ Zuzana Óaputová államfő tegnap kinevezte a Szlovák Információé Szolgálat (SIS) óléra Michal Aláóot, aki a Sme rodina jelöltjeként közel áll a párthoz. Pozsony. A köztársasági elnök szerint az SIS új igazgatójának egyik legfontosabb feladata megerősíteni a polgári titkosszolgálat vezetésébe vetett közbizalmat, valamint bizonyítani a külföldi partnerek és szövetségesek előtt, hogy az SIS úgy jár el, mint egy demokratikus jogállam titkosszolgálata. Az államfő méltatta Alác szakmai hírnevét és hírszerzési tapasztalatait. Caputová kiemelte, ahogy minden állami szerv, úgy az SIS feladata is tájékoztatni a nyilvánosságot, és megosztani azokat az információkat, amelyeket a vonatkozó jogszabály lehetővé tesz. Meggyőző bemutatkozás Veronika Remisová (Za l’udí) miniszterelnök-helyettes még korábban úgy nyilatkozott, azt vátja az Michal Aláé több mint tíz éve teljesít szolgálatot az SIS-nél (TASR-felvétel) új igazgatótól, hogy mélyreható reformot hajt végre és helyreállítja a külföldi partnereknek a szlovák intézménybe vetett bizalmát. Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügyi miniszter pedig arról beszélt, semmilyen kifogásról nem tud, amely Alác kinevezését akadályozná. Richard Sulik, az SaS kormánypárt vezetője ugyan korábban nem ismerte Alácot, de a koalíciós tanácson való bemutatkozása meggyőzte őt arról, hogy alkalmas a tisztségre. Az SIS igazgatóját az államfő nevezi ki és hívja vissza a kormányjavaslatára. Alác a Sme rodina által jelölt Vladimir Pcolinsky helyét veszi át, aki azután kérvényezte a felmentését, hogy büntetőeljárás indult ellene korrupció ügyében. Pcolinsky jelenleg vizsgálati fogságban van. Kicsoda valójában Aláő? Az SIS új igazgatója 1985. március 1-jén született Gyetván. Az önéletrajza szerint a Nagyszombati Egyetemen és a kassai Pavol Jozef Safárik Egyetemen tanult büntetőjogot. Több mint tíz éve az SIS-nél teljesít szolgálatot, ahol 2020 decemberétől igazgatóhelyettes is volt. A Szerencsejáték-felügyeleti és Koordinációs Hivatal ellenőrző tanácsában is dolgozik. Radovan Bránik titkosszolgálatokkal, szélsőségesekkel, biztonsági kérdésekkel foglalkozó újságíró lapunknak elmondta, információi szerint Alác a Tactical Combat Academy (TCA) nevű magáncég által szervezett és magánszemélyeknek is nyújtott képzések vezetője volt. „Ezek célja az volt, hogy miként lehet beazonosítani a titkosszolgálatok tevékenységét, például azt, ha valakit megfigyelnek” - mondta Bránik. Az újságíró arról beszélt, hogy az említett magáncég mögött Martin Pcolinsky áll, aki a vizsgálati fogságban lévő Vladimír Pcolinsky testvére. Bránik kiemelte, etikai problémát lát abban, hogy Aláé a TCA-n képzéseket tartott, miközben az SIS-nél dolgozott. „Ha bármilyen titkosszolgálati képzést nyújt magánszemélyeknek, az szerintem élesen szembemegy az SIS tagjainak esküjével” - mondta Bránik. Hozzátette, a TCA tevékenységébe tartozik még például a magánszemélyeknek a fegyvertartási vizsgára való felkészítése is. (czg)
