Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-06 / 103. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. május 6.1 www.ujszo.com Előretörnek az iszlamista tálibok Az amerikaiak kivonulnak, a szélsőséges afgán tálibok előretörnek (tasr/ap) Brexit: várják a Nobel-díjasokat London. Gyorsított eljárással kaphatnak nagy-britanniai lete­lepedési és munkavállalási enge­délyt a legrangosabb nemzetközi tudományos, művészeti és tech­nológiai elismerések külföldi ki­tüntetettjei a brit belügyi tárca tegnap ismertetett bevándorlási rendelete szerint. A brexit után „áramvonalasított” eljárási rend keretében juthatnak letelepedési, munkavállalási engedélyhez pél­dául a fizikai, a kémiai, a gazda­sági, az irodalmi és az orvosi Nobel-díjjal kitüntetett tudósok és írók, a nemzetközi filmvilág Oscar-, Golden Globe- és BAF­­TA-díjas alkotói, a matematikai Nobel-díjnak tartott Fields-érem és a számítástechnika Nobel­­díjaként emlegetett Turing-díj kitüntetettjei. Szintén gyorsított eljárásra számíthatnak a nemzet­közi zenei világ Brit Award- és Grammy-díjas sztáijai. (MTI) RÖVIDEN Izrael újabb lógi csapásai Szíriában Damaszkusz. Izrael légi csapá­sokat hajtott végre szerdára vir­radóra Szíria északnyugati ré­szén, a támadásokban egy ember meghalt és hatan megsebesültek. Izrael a tengerparti Latakia váro­sában hajtott végre támadást egy raktárépület ellen, ahol műanyag termékeket tárolnak. Izrael az elmúlt években rendszeresen hajtott végre támadásokat Irán­hoz köthető célpontok ellen Szí­riában, és az idei esztendőben fokozta az offenzívákat. Nyugati hírszerzési források szerint Iz­rael „ámyékháborúf ’ folytat Szíriában az iráni befolyás gyen­gítése érdekében. (MTI) Netanjahu nem alakított kormányt Jeruzsálem. Benjámin Netan­jahu nem tudott kormányt alakí­tani a kedd éjfélkor lejáró határ­időig. Emiatt 12 év után ellen­zékbe kerülhet az izraeli minisz­terelnök vezette jobboldali Likud párt, ha a megosztott Netanjahu­­ellenes tábornak a következő he­tekben sikerül a Likud nélkül koalíciós kormányt felállítania. Netanjahu a március 23-ai, két éven belül 4. parlamenti válasz­tás után kezdett tárgyalásokat a többi jobboldali párttal, megpró­bálta tető alá hozni újabb koalí­cióját, de a 28 napos kormány­alakítási megbízás határidejének lejártáig ez nem sikerült. (MTI) Antony Blinken Ukrajnában Kijev. Tegnap Ukrajnába láto­gatott Antony Blinken amerikai külügyminiszter, így mutatva az Egyesült Államok elkötelezett­ségét Ukrajna mellett, amelynek határai mentén Oroszország ka­tonák tízezreit vonta össze az előző hónapban. Ned Price amerikai külügyi szóvivő szerint a látogatás demonstrálja, hogy országa „szilárdan” támogatja „Ukrajna szuverenitását és terü­leti egységét Oroszország ag­ressziójával szemben”. (SZER) ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. A radikális iszlamista tálibok elfoglalták az észak­afganisztáni Baglán tarto­mány Burka nevű körzetét - közölte Biszmillah Atas, a tartományi tanács egyik tagja. A szélsőségesek kedden este ro­hanták le a körzetet, amelynek ki­terjedt térségeit már évek óta ellen­őrzésük alatt tartották, de most a székhelyét is megkaparintották - mondta Atas. Dzsavid Basarat, a rendőrség szóvivője ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a biztonsági erők „taktikai visszavonulást” haj­tottak végre, de már azon fáradoz­nak, hogy visszafoglalják a térséget. A tálibok tudatták, hogy a körzet el­foglalásával nagy mennyiségben jutottak lőszerhez és hadfelszere­léshez az afgán hadsereg készletei­ből. Baglán a dél-ázsiai ország egyik legforrongóbb tartománya, ahol a tálibok az elmúlt években ki tudták terjeszteni befolyásukat. Washington. Joe Biden amerikai elnök azt reméli, hogy júniusban a hét vezető ipari hatalom (G7) csúcs­­találkozóján találkozni fog Vlagyi­mir Putyin orosz elnökkel. Ezt maga Biden mondta a Fehér Házban. „Ez a reményem és elvárásom. Ezen dol­gozunk” — fogalmazott az amerikai elnök. Biden első külföldi látogatása lesz a júniusi, amikor részt vesz a G7- csúcstalálkozón, amelynek idén az Egyesült Királyságban fekvő Corn­wall városa ad otthont. Az utazás előzetes ütemterve szerint Biden Belgiumba is ellátogat, ahol európai és NATO-s vezetőkkel tárgyal majd. Biden és Putyin április 13-án telefo­non beszélt. A Fehér Ház tájékozta­tása szerint az amerikai elnök ekkor javasolta orosz hivatali partnerének, hogy találkozzanak egy harmadik országban, Európában a következő hónapokban. Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti feszültsé-Hosszú börtönbüntetésre ítélte egy fehérorosz bíréság Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető, volt elnökjelölt kampánycsapa­­tának három tagját és egy bizalmasát zavargások keltése és kormányzati épületek elfoglalására tett előkészület vádjával. Minszk. A három vádlottat fejen­ként hat év szabadságvesztéssel súj­tották. A negyedik vádlott azonban 6,5 év börtönt kapott hatósági sze­mély megsértése miatt. A fehérorosz ügyészség közölte, hogy a per során a vádlottak tagadták bűnösségüket. A döntés még nem jogerős, az érin­tettek panaszt emelhetnek ellene vagy fellebbezést nyújthatnak be. Az ügy iratai szerint Cihanouszkaja kampány csapatának három tagja ta­valy augusztus 5-én tanácskozást tartott, amelyen az ellenzéki vezető részvételével állítólag megvitatták, hogyan idézhetnek elő tömeges za­vargásokat Hornéi városában, és Az utóbbi napokban az iszlamisták fokozták a tartományi székhelyek, és körzetközpontok elleni támadásai­kat. Súlyos összecsapásokról érkez­tek jelentések a déli Hilmend és Zá­­bul, valamint a délkeleti Gazni tarto­mányokból is. A kabuli védelmi mi­nisztérium arról számolt be, hogy az get korábban kiélezte, amikor Biden egy március 17-én adásba került te­levíziós interjújában igenlően vála­szolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint, valamint azt hangoztatta, hogy Moszkva be­avatkozott az amerikai elnökválasz­tásba, és „megfizeti ennek az árát”. Ezt követően Anatolij Antonov wa­shingtoni orosz nagykövetet haza­hívták konzultációra. Az Egyesült Államok azóta szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amire Moszkva hasonlóképpen válaszolt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivő­je azt mondta: Biden június közepére tervezett londoni és brüsszeli látoga­tásának idejét nem tekinti a lehetsé­ges orosz-amerikai csúcs elképzel­hető időpontjának. A napokban ismét telefonon egyeztetett a Putyin-Biden csúcs lehetőségéről Nyikolaj Pat­­rusev, az orosz biztonsági tanács tit­kára és Jake Sullivan amerikai'nem­zetbiztonsági tanácsadó. (MTI) foglalhatnak el kormányzati épüle­teket, illetve azt tervezték, hogy a városi tisztségviselőket leváltják a saját embereikkel. A fehérorosz nyomozók verziója szerint Ciha­nouszkaja elfogadta a tervet, és haj­afgán hadsereg visszaverte a tálibok offenzíváját Hilmendben. Helyi tisztségviselők azt közölték, hogy nagyszabású hadműveletek folynak a tartomány székhelye, Laskargáh vá­rosa környékén a kormány ellenőr­zése alól kikerült térségek visszafog­lalására. Legalább négy pakisztáni Budapest. Amennyire csak a költségvetési keretek engedik, az Orbán-kormány rátapos a gázpe­dálra, a gazdasági növekedés ösz­tönzése érdekében - ez olvasható ki a beterjesztett 324 oldalas jövő évi költségvetésről szóló törvény­­javaslatból. Az idei 4% után 2022- re 5,2%-os GDP-növekedéssel számol a kormány a jövő évi költ­ségvetés tervezetében. A gyors növekedés mellett is viszonylag nagy hiánycéllal, a gazdasági össztermék (GDP) 5,9%-ának megfelelő, 3152 milliárd forintos költségvetési deficittel számol a pénzügyminisztérium. Varga Mi­hály pénzügyminiszter erről azt mondta, hogy az Európai Unió még 2022-ben is engedi a tagállamok­nak, hogy eltérjenek a 3%-os de­ficitszabálytól, a kormány legfon­tosabb gazdaságpolitikai céljaihoz pedig ki szeretné használni ezt a költségvetési mozgásteret. landó volt pénzt kiutalni elektromos sokkolók, gázpalackok, hangosbe­szélők, mikrofonok, fegyverek és egyéb felszerelések beszerzésére. Közben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rendelettel meg­katona vesztette életét és hatan meg­sebesültek szerdán egy rajtaütésben az afganisztáni határon - közölte a pakisztáni hadsereg. A határkerítést építő katonákra Afganisztán terüle­téről nyitottak tüzet. A tálibok azt követően indították meg hilmendi offenzívájukat, hogy az országban állomásozó külföldi csa­patok megkezdték a kivonulást. A Trump-adminisztráció még tavaly februárban a tálibokkal megkötött dohai békeszerződésben vállalta, hogy az USA idén május elsejéig tel­jesen kivonja haderejét Afganisztán­ból. A januárban beiktatott amerikai elnök, Joe Biden hónapokon át halo­gatta a döntést, végül április közepén bejelentette, lesz kivonulás, de azt csak szeptember 11-ig’fogják végre­hajtani. Az amerikai és a NATO- csapatok kivonásának ellenzői attól tartanak, hogy a tálibok kerülhetnek ismét hatalomra a dél-ázsiai ország­ban. Sokak szerint most érkezett el az amerikai és NATO-csapatok által ki­képzett afgán biztonsági erők próbá­ja, hogy meg tudják-e állni helyüket a szélsőségesekkel szemben. (MTI, ú) A jövő évi büdzsé fontos célja a gazdaság járvány utáni újraindítá­sa, a 13. havi nyugdíj visszaépíté­sének folytatása és a 25 évnél fia­­talabbnak szja-mentességének be­vezetése. A gazdaság újraindításá­ra 7308 milliárd forinttal számol a kormány. 2022-ben is elkülönített egy jelentősebb összeget, 3620 milliárd forintot az Egészségbiz­tosítási és Járvány Elleni Védeke­zési Alapba, ezzel biztosítja a jár­ványügyi kiadásokat, ha még jö­vőre is lenne ilyenre szükség. Az egészségügyre 2558 milliárd fo­rintot tervez költeni a kormány jö­vőre, 269 milliárd forinttal többet, mint idén. Uniós fejlesztések­re 3001 milliárd forinttal számol a kormány, ennek része az a 405 milliárd forint, amit a kormány re­ményei szerint jövőre a Helyreál­lítási Alapból le lehet hívni. A költségvetés tervezete 3%-os inf­lációval számol jövőre. (Kiubr 444) fosztotta a biztonsági erők több mint nyolcvan - ellene fordult - egykori tagját katonai és más rangjától az or­szágban zajló tüntetéshullám során tanúsított „méltatlan magatartásuk” miatt. Az államfői hivatal közlemé­nye szerint a kiélezett társadalmi­politikai helyzet közepette egyes ka­tonák és a rendvédelmi szervek bi­zonyos tagjai a további destabilizáció érdekében feltüzelték a tüntetési haj­landóságot. Emellett hatóságilag nem engedélyezett rendezvényeket szer­veztek, illetve ilyeneken részt vettek. Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint 20 éve irányító Lukasenka nyer­te meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1%-ával. Az ellenzék Szvjatlana Cihanouszkaját ismerte el győztesnek, és azt állította, hogy meghamisították az eredményeket. Á választást követően tiltakozó meg­mozdulások kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Cihanouszkaja és az ellenzék több vezető tagja is külföldre szökött, so­kan azonban börtönbe kerültek. (MTI) Biden beszélne Putyinnal Méretes hiány a tervben Fehérorosz ellenzékiek szigorú börtönbüntetése Tavaly augusztus óta tart a fehérorosz belpolitikai feszültség (tasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents