Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-06 / 103. szám

Rózsaszínre váltanak a déli járások Jövő héttől csak Nagykürtös és Nagy­­rőce lesz piros besorolású délen 2. oldal hátat a bankunknak? Megszokásból sokan kitartanak a pénzintézetük mellett. 2. oldal A NAP SZÁMA: Idén márciusban EM százalékkal többen haltak meg az országban, mint az előző évek március hónapjaiban IDŐJÁRÁS Változóan felhős égbolt, elszórtan zápor. A nappali hőmérséklet 10 és 17 fok között alakul. JEGYBANKI ÁRFOLYAMOK USD GBP CZK HUF ▼ A TT 1,2005 0,8627 25,825 359,65 ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS predplatne@newsandmedia.sk 0905 384 933 9"771335 705045 A vírus, ami velünk marad A koronavírus-fertőzöttek legalább 10 százaléka poszt-Covid-szindrómában szenvedhet NAGYROLAND Pozsony. Bár visszahúzódóban van a járvány Szlovákiában, úgy tűnik, hogy a fertőzás hatásaitól mágegyjá ideig nem szabadulunk. A betegellátásban egyre több szó esik a poszt-Covid-szindrómáról, amely a fertőzésen átesöket érinti. A szindrómáról egyelőre keveset tud­nak a szakértők, különböző módon jelentkezhet a betegeknél, és az ed­digi tanulmányok szerint gyakrabban diagnosztizálják nőknél és a túlsú-Élet a Pál-tanyán Miután eltűnik az aszfalt, kavi­csos, majd poros földút vezet a Pál­­tanyához. Az utolsó szakaszt taná­csosabb lenne gyalog megtenni. Az udvaron csend, nyugalom és madárcsicsergés, itt él Katona Pál és családja. Vezetékes víz és villany, központi fűtés, internet nélkül, a Szepsi melletti Jánok közelében. Nem kényszerből, ők döntöttek így. „Őszintén mondom: elégedettek vagyunk” - kezdi történetüket Kato­na Pál. Néhány éve még gyertyafény mellett tanultak a gyerekek, ma már jóval modernebb eszközzel, trakto­rakkumulátorok segítségével világí­tanak. Kint az állatokra is az akku­mulátorról működő villanypásztor vigyáz, a vizet pedig 13 méter mély kútból húzzák fel. Hogy miért vá­lasztották a tanyát, miért nem költöz­nek át legalább a közeli faluba, kide­rül riportunkból a 6. oldalon. (nr) lyosaknál. A fö tünetek közé tartoz­nak a légzési nehézségek, az állandó fáradtság, az ízületi és izomfájdalom, a koncentrációs nehézségek, a gyors szívverés és az alvászavar. A poszt-Covid-szindróma az utób­bi hetekben lett az egészségügy egyik központi témája, miután egyre töb­ben panaszkodnak arra, hogy a fer­tőzés után sem javult az állapotuk. A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint minden 10. fertőzöttnek még 12 héttel a betegség után is vannak tü­netei. Ha abból indulunk ki, hogy Szlovákiában jelenleg több mint 660 ezer olyan személy van, aki átesett a betegségen (a korona.gov.sk adatai alapján), akkor akár 66 ezren is küzd­­hetnek a poszt-Covid-szindrómával. Július Hodossy, a Pozsonyi Egye­temi Kórház (UNB) egyik főorvosa lapunk megkeresésére elmondta: a tudósok jelenleg arra próbálnak rá­jönni, miért alakulnak ki hosszú távú tünetek egyes betegeknél, míg má­soknál nem. Hozzátette: már megkü­lönböztetnek úgynevezett long-Co­­vid- és poszt-Covid-szindrómát. „Long-Covid-szindrómának nevezik azt a tünetegyüttest, ami a megfertő­­ződés után 4—12 héttel jelentkezik. Ha valakinek még 12 hét után is vannak tünetei, az már poszt-Covid-szindró­ma. A kettő között azért is fontos kü­lönbséget tenni, mert a kutatások alapján úgy tűnik, más-más tünetei vannak a két betegségnek. A long- Covid inkább a tüdőt érinti, a poszt- Covid pedig szív- és érrendszeri, neurológiai, és pszichológiai pana­szokkal jár” - magyarázta a főorvos. A kevés információ miatt az emlí­tett szindrómák kezelése egyelőre különösen nehéz. A szlovák egész­ségügy már a koronavírus előtt is ko­moly, rendszerszintű nehézségekkel küzdött, a járvány pedig tetézte ezt, így a poszt-Covid-szindrómában szenvedők rendkívül nehéz helyzet­ben vannak. Részletek a 3. oldalon. Egyelőre mégsem regisztrálhat minden szlovákiai magyar CZÍMER GÁBOR A korábbi információkkal ellentétben magyar állampol­gárság vagy tartózkodási engedély nélkül egyelőre nem jár a magyarországi oltás. A lapunk rendelkezésére bocsátott korábbi információk szerint a kül­honi magyarok, köztük a szlovákiai magyarok a keddi naptol tudnak on­line regisztrálni magyarorszagi oltásra. Később azonban kiderült, a regisztrációs rendszer ezt hivatalosan egyelőre nem teszi lehetővé. A ma­gyarországi oltásra való jelentkezés feltétele jelenleg ugyanis a magyar állampolgárság, ennek hiányában a magyarországi tartózkodási enge­dély. Ez azt jelenti, hogy a magyar ál­lampolgárok mellett csak a kettős ál­lampolgársággal rendelkező külhoni magyarok és a hosszabb ideje Ma­gyarország területén élő külföldiek kérhetik ott az oltást. Ahogy arról be­számoltunk, az oltást az utóbbi cso­port tagjai ugyan megkapják, de so­kuknak nem postázták az ún. védett­ségi igazolványt. Márpedig ehhez az igazolványhoz kötődik a járványügyi korlátozások alóli kivételek jelentős része. Tegnap több forrásunk is arról számolt be, amit korábban Széles Sándor, a Győr-Moson-Sopron Me­gyei Kormányhivatal vezetője is el­mondott lapunknak, hogy a magyar­­országi oltási regisztrációt való­színűleg kiteijesztik a magyar állam­­polgársággal nem rendelkező hatá­ron túli magyarokra is. Ennek rész­leteiről érdeklődtünk a magyar ille­tékeseknél, de egyelőre nem kaptunk választ. Egy olvasónk azonban fel­hívta a figyelmünket, hogy a magyar regisztrációs rendszer egy hibája mi­att magyar tartózkodási engedéllyel nem rendelkező szlovákiai állampol­gárként is regisztrálni tudott az ottani oltásra. Hét magyar kiselsős Losoncon Losonc. Csupán hét magyar kiselsőst írattak a losonci Kár­mán József alapiskolába. Csúsz Péter igazgató elmondta, meg­nyithatják az első osztályt, szep­tembertől pedig iskolabusz indí­tását tervezik, amitől azt váiják, hogy a következő években emelkedik az iskolába beiratko­zok száma. Az iskolabusz azok­ból a Losonc környéki falvakból hozza be a gyerekeket, ahol nincs magyar iskola. Körképünk Fülekről és Lo­soncról az 5. oldalon. (hn) A gyerekeket szekérrel viszik iskolába, a családfő lovon jár. Szerencsés csillagállásnál akár telefonálni is tudnak a kert végében (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents