Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-29 / 122. szám

www.ujszo.com | 2021. május 29. RÉGIÓ I 5 Jubilál a Bartók Béla Alapiskola A diákokkal közösen ünnepelték az évfordulót (A szerző felvétele) KISS BARTALOS ÉVA Hetven óve indult újra magyar nyelvű oktatás Nagymegye­­ren, a jubileum alkalmából emlékművet állítottak fel az iskola bejáratánál. NAGYMEGYER 1950. szeptember 1-én csengettek be először a magyar tanítási nyelvű alapiskolába Nagymegyeren. A mai Bartók Béla Alapiskola ötven évvel a megalapítása után vette fel a zene­szerző nevét. Ma közel ötszázötven diákkal ünnepelhették a jubileumi évfordulót, amelyet ugyan átrende­zett a pandémia miatti lezárás, de méltóképpen emlékeztek meg a vá­ros életében is jelentős évfordulóról. Értékek iskolája A rendezvényt az iskola diákjainak műsora tette emlékezetessé, verseik­ben, dalaikban is visszacsengtek a köszöntőkben elhangzott gondola­tok. Az oktatási szakemberek, a vá­ros és az iskola vezetői nemcsak a múltat értékelték, hanem a jövőbe is tekintettek, és kiemelték a szülők ér­demeit a magyar oktatás fennmara­dásában. 1957-ben költözött az im­pozáns épületbe az iskola, amelynek neve többször változott, és számos generáció koptatta már a padjait. Az elmúlt évtizedekben folyamatos volt a változás, az iskola által közvetített értékek, valamint az azokhoz való ra­gaszkodás azonban általános érvényű. Erre mutatott rá Soóky Ma­rián igazgató is, aki elmondta, emlé­ket állítanak az elmúlt hetven évnek, amely egyben figyelmeztetőként szolgál a múltból a jövő generációjá­nak. „A hely szellemét az elődök ál­tal létrehozott értékek, az épített örökség, a megörökölt gazdag ha­gyományok teszik élővé, maradan­dóvá és követésre méltóvá. Az iskola értékteremtő intézmény, és nem csu­pán szolgáltatóközpont” - mondta az ország egyik legnagyobb magyar is­kolájának igazgatója. Holényi Gergő polgármester nosztalgiával emléke­zett vissza az iskolában töltött évek­re. „Ez az oktatási intézmény alapoz­ta meg a jövőmet, és azt, akivé let­tem. Egy alapiskola feladata, hogy megtanítsa a gyerekeket az alap né­zőpontra, legfontosabb embernek lenni minden körülmény között. Mindent, amit az életben elértem, önöknek is köszönhetem” - köszön­te meg volt tanárai munkáját, és kö­szöntötte az iskolát a polgármester. A jövő kovácsműhelye A tanároknak és a szülőknek is kö­szönetét mondott Filip Mónika (SaS), az oktatási minisztérium ál­lamtitkára, aki arra is rámutatott, hogy az iskolák azok az intézmé­nyek, amelyeknek köszönhetően megőrizhetjük identitásunkat, anya­nyelvűnket és történelmünket. Az államtitkár arra is kitért, fontos, hogy a nemzetiségi nyelvű iskolákban is ugyanolyan minőségű legyen az ok­tatás, mint a szlovák intézmények­ben. Leszögezte, minden nap azon dolgoznak, hogy segítsék a magyar iskolákat. A jövő kovácsműhe­lyeként jellemezte az intézményt Fe­kete Irén, a Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetségének elnöke, hozzátéve, hogy számos elvárásnak kell megfelelni az iskolákban - a kö­zösség, a szülők, a tanulók és a tár­sadalom részéről. „A kor legna­gyobb dilemmája, hogy az iskola megőrizze-e a régi értékeket, vagy legyen része az új értékek kialakítá­sának? Akkor cselekszünk helyesen, ha az egyensúly és mértékletesség szabja meg igényeinket, ahogy azt itt is láthatjuk” - dicsérte az intézményt Fekete Irén. Templom és iskola A köszöntők után leleplezték az évforduló alkalmából állított em­lékművet. Vörös László, az emlék­mű megálmodója és megalkotója azt mondta, hogy az egyház és az is­kola tanítása közötti folytonosság jelenik meg az alkotásban, amely­nek elemei a templom melletti stá­ciókban is felfedezhetők. Az emlékmű központi eleme, a kis ha­rang is helytörténeti jelentőségű, és a fa tartója is a közeli erdőkből szár­mazik. Mahulányi József helyi es­peres is kiemelte a szimbólumok jelentését. „A kis harang a hang, az emlékmű fohászkodó kézként az égbe mutat, a harangról lógó triko­lórjelenti a hazát, a nemzetet” - je­gyezte meg az esperes. Bizakodás a jövő felé A beíratási eredmények alapján hatvanhét elsős ülhet majd be szep­temberben a Bartók Béla Alapiskola padjaiba, így ismét három új osztályt tudnak megnyitni. Soóky Marián azt mondta, az ünneplő iskolában biza­kodással néznek a következő évek és évtizedek kihívásai felé. A tehetsé­ges és szorgalmas diákok által elért eredmények, amelyeket az iskolában is méltatnak, a jövő nemzedékét is motiválják. Bővül az Eötvös suli tankertje Több tanórát a tankertben tartanak meg (A szerző felvétele) Ismét pereli a megye az egykori Éisty den intézetet VATAŐŐIN PÉTER Február óta használják a ko­máromi alapiskola diákjai és pedagógusai az új tankertet, amelyre a közeljövőben újabb bővítés vár. A technikaóra keretében a magas­­ágyások közti területet söprik fel és gyomlálják a diákok - egy kalap alatt testmozgást és könnyű fizikai mun­kát is végeznek, ami ráadásul jól is esik nekik a májusi napsütésben. 80 négyzetméteren van itt minden, mint a búcsúkor, a teljesség igénye nélkül: eper, paradicsom, retek, levendula, citromfű és több gyümölcsfafajta. Még a permakultúrás művelés is megjelenik a magaságyásokban, hi­szen a büdöskék a kártevők elriasz­tását szolgálják. Ismeretterjesztés „Az az egésznek a lényege, hogy mindenből legyen egy kevés, s hogy a gyerekek ültessék ki, illetve lássák, milyenek is valójában a zöldségek, a gyümölcsfák” - mondta az iskola kezdeményezéséről Majer Péter igazgató. A pedagógiai hatást szol­gálják a kis információs táblák is, amelyeken szlovák, magyar, angol és latin nyelven szerepelnek az adott növények neve. A tankert a VUB Bank felhívására és annak támoga­tásával, 5 ezer euróból valósult meg eredetileg. A járvány miatt csak idén februárban kezdődött az ültetés. Fel­ső és alsó tagozatos gyerekek egy­aránt rendszeres művelői a kertnek: technika, biológia, illetve munkára való nevelés, környezet- és termé­szetismeret keretében használják a területet. A projekt elindítását köve­tően termelőktől és más magánsze­mélyektől is kaptak palántákat ado­mányként, ami további lendületet adott a kertművelésnek. „Itt kint is tartunk órákat, be tudom mutatni mi­lyen az egy- és a kétszikű növény, hogy miként néznek ki a gyökértől egészen a virágig, termésig. Tudni fogják, hogy melyiknek mi a neve, hogyan kell megpucolni. Amit elül­tetünk, azt fel is használjuk: előbb­­utóbb a konyhára kerülnek a termények” - magyarázza Simonies Katalin biológiatanár, hogyan is ágyazza bele az általa tartott órák anyagába a tankertet. Fontosnak tart­ja, hogy ezáltal kapcsolják össze az elméletet a gyakorlattal, a tankert voltaképpen az iskola „biológiai laboija”. Majer Péter szerint néhány diák már otthon is kipróbálta az is­kolában elsajátított kertészkedési fortélyokat. Bővítés a kanyarban Az iskola nemrég 5 millió forint ér­tékben pályázott a Bethlen Gábor Alapnál a kert bővítésére. Nagyjából 150 négyzetméterre szeretnék növel­ni a megművelt felületet. Tervezik egy mezítlábas ösvény, komposztáló s még több fa kiültetését, valamint szinte teljesen körbevennék a tanker­tet egy feketeberkenye-sövénnyel. Távlati tervként számolnak egy kül­téri tanterem megépítésével is. Különálló, de a kerttel bizonyos szempontból mégis összefüggő fej­lesztésként jön létre egy faiskola a hátsó udvar egy részén, a sportpálya mellett. Ezen a helyen sok öreg és kiszáradt fát kivágtak, de az igazga­tó szerint azon túl, hogy újakat ül­tetnek a helyükre, szeretnék, ha pe­dagógiai haszna is lenne a fasornak. A kerthez hasonlóan itt is informá­ciós táblákon mutatnák be a növé­nyeket. „A tájainkon honos fákból szeretnék oda minden fajtából egy­­egy példányt” - magyarázza Majer Péter, nyilvánvaló példaként utalva a tölgy- vagy bükkfákra. A külön­féle támogatóknak köszönhetően már minden készen áll, csupán az őszi ültetési időszakra várnak. TORNYAI BIANKA Nagyszombat megye ismét be­perelte az egykori Cisty den - Tiszta Nap reszocializációs köz­pontot, és jogalap nélküli gazda­godás visszatérítése iránti kerese­tet adott be ingatlanja használatá­val összefüggésben. Nagyszombat megye május 10- én nyújtott be keresetet az egykor a galántai épületében működő Cisty den - Tiszta Nap reszocia­lizációs központot működtető nonprofit szervezet ellen, amely­ben jogalap nélküli gazdagodás visszatérítését követelte. A szer­vezetnek több mint 83 ezer eurót kell kifizetnie a megyének az in­gatlan jogtalan használata miatt 2018 óta. A bíróság szerdán adta ki a fizetési meghagyást. „Tománe­­kék akadályozzák, hogy szociális ellátást nyújthassunk. Csaknem három éve próbáljuk jogi úton visszaszerezni a másik épületün­ket a Cisty déritől. Ahogy az első épületben, úgy ebben is olyan la­kosokról szeretnénk gondolkodni, akiknek szükségük van erre. Mi­vel a szervezet eddig nem adta vissza az épületet, úgy döntöttünk, bepereljük” - tájékoztatott Jozef Viskupic, Nagyszombat megye elnöke. A megye még 2018 no­vemberében adott feljelentést az épület kiürítése végett, amelyet a szervezet haszonbérleti szerződés alapján használt. Miután a szerve­zettől visszavonták a tevékenysé­géről szóló akkreditációt, a szer­ződéses viszony 2018. július 24-ével megszűnt. Nagyszombat me­gye álláspontja szerint a szervezet azóta jogtalanul használja az in­gatlant, amellyel beavatkozik a megye tulajdonjoghoz való jogá­ba. A Tiszta Nap a megye egy má­sik ingatlanát is használta, amelyet azonban az akkreditáció vissza­vonása után 2018-ban visszaadott. Ebben az épületben nyílt meg a szociális otthon Galántán, ahol modem kori betegségekkel küzdő pácienseknek nyújtanak ellátást. A felújított épületben rehabilitációs és oktatóközpont működik. Jelen­leg a poszt-Covid-szindróma és a kiégés szindrómájának megelő­zésére irányuló rehabilitáció zaj­lik, amelyen a megye szociális in­tézményeiben dolgozó 250 olyan alkalmazottja vesz részt, aki maga is átesett a Covid-19-betegségen és a lezárások idején a vesztegzár alá helyezett szociális otthonok lakó­inak nyújtottak segítséget. (Nagyszombat megye felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents