Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-28 / 121. szám

www.ujszo.com | 2021. május 28. KULTÚRA 19 „Kéne egy kis Gyuresány, takarodj!" Összegyűjtöttük, mit tudunk eddig a legtitkosabb magyar filmről, amely 800 millió forintból készül budapesti Thália Színház tagja volt. Mózes András most is társulati tag a Tháliában, és szintén játszott a Pap­pá Pia című vígjátékban. Azt a bizonyos angol rendezőt Keith Englishnek hívják, aki a fil­mes adatbázis alapján egy nagyjá­tékfilmet jegyez eddig rendezőként. A producer azt is megerősitette, hogy Trill Zsolt, Zayzon Zsolt és Szikszai Rémusz is játszik a filmben, vala­mint, hogy Bendi Balázs írta a for­gatókönyvet. Szikszai már szabad­kozott is a sajtóban: ő csak pár per­cig látható, és az általa játszott ka­rakternek nincs is neve, szóval ez in­kább amolyan kiemelt statisztasze­rep volt. A szerdán közzétett előzetes vé­gén az áll, hogy „Hamarosan a mo­zikban”, vagyis nem tudni, mikorra időzítették a premiert, de filmes ber­kekben egy ideje az a feltételezés kering, hogy a filmet a 2022-es országgyűlési választás előtt terve­zik bemutatni Magyarországon. A cselekményt illetően a követ­kezőt közölte a gyártó cég: „Amikor egy ambiciózus, de elnyo­mott közvélemény-kutató szakem­ber rájön, hogy a főnöke részt vett egy botrányos hangfelvétel kiszivá­rogtatásában, úgy dönt, fényt derít az igazság részleteire, hogy azzal jobb pozíciót zsarolhasson ki magának. Összeáll újságíró szerelmével, és nyomozni kezd, de mivel hamar konfrontálódik a főnökével, egy nagy hatalmú kör célpontjává vál­nak.” Nos, ebből még azt sem lehet pon­tosan tudni, melyikük a férfi, illetve a nő. Gyuresány Ferenc minden­esetre már üzent a stábnak: azt sze­retné, ha őt Hugh Grant játszaná. A volt kormányfő arra a híres táncos videójára utalt, amelyet 2006-ban készített az Igazából szerelem című film egyik jelenetét utánozva, amelyben Hugh Grant alakította a brit miniszterelnököt. JUHÁSZ KATALIN A szakmai berkekben csak „Gyurcsány-film"-ként emle­getett magyar politikai krimi előzetese végre megérkezett, és nem is akárhogy: motoros futár vitte a trailert tartalmazó pendrive-ot a kormányközeli szerkesztőségekbe. Persze két kattintással elkiildhették volna, de a kézbesítés módja ezúttal jelképes: az őszödi beszéd is így került nyilvá­nosságra annak idején. Az alábbiakban csupán a magyar­­országi kollégák által nehezen összegereblyézett információkat summázzuk. Nincs még vélemé­nyünk, hiszen csak a trailert láttuk, amiből kevés derül ki a film tartal­mát illetően, de a komoly költség­­vetés azért látszik rajta. A hazugság ára munkacímmel in­dult projekt költségvetése 800 mil­lió forint, ami magyar viszonylatban tekintélyes összegnek számít. A producer a megbízható és elkötele­zett Kálomista Gábor, aki egy inter­júban cáfolja, hogy propagandafilm készülne, egy másikban pedig el­mondja, hogy a film emlékeztetni szeretné az embereket arra, hogy Gyuresány Ferenc követte el a rend­szerváltás utáni időszak legnagyobb bűncselekményeit. Januárban kezdték csiripelni a ve­rebek, hogy Kálomista cége, a Me­­gafilm politikai krimit forgat az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról és a 2006. őszi zavargásokról. A fele­dékenyebbek kedvéért: Gyuresány Ferenc akkori miniszterelnök a kor­mány balatonőszödi üdülőjében tar­tott májusi zárt körű frakcióülésen a következőket mondta: „Elkúrtuk, nem kicsit, nagyon! Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél évet. Teljesen világos volt, hogy amit Jeleneta filmből mondunk, az nem igaz.” Azóta sem tudni, ki tette nyilvánosan elérhető­vé szeptemberben a beszédet, amely utcai zavargásokat váltott ki. A hazugság ára szép cím, de lás­suk be, nem eléggé ütős. A film em­lített előzetese már a sokkal hatáso­sabb Elkértük címmel érkezett. So­káig az is titok volt, ki rendezi és kik játszanak benne. A forgatás kezde­tére a volt tévészékház Szabadság téri épülete előtt felbukkant díszlet­elemekből (vízágyú, kiégett autók) és mozgásból (kommandósok, tün­tetők) lehetett következtetni. Egy statiszta áprilisban elmesélte élmé­nyeit a telex.hu portálnak: először a Ria-ria-Hungária skandálását kérték tőlük, majdközölték, hogy „kéne egy kis Gyuresány, takarodj!” is. A sta­tiszták zöme főleg a pénz miatt volt ott, nem túlzottan érdekelte őket, mit forgatnak — de egyébként sem tud­hattak volna meg túl sokat. Még azt sem, ki rendezi a filmet, amelyben szerepelnek. Csak annyi derült ki, hogy egy angol rendezőt kértek fel, és nemzetközi stáb dolgozik a fil­men. A közösségi oldalak korszakában semmi nem maradhat titokban, így az is kitudódott, hogy nehezen ta­láltak színészeket, mivel több meg­keresett színész nem akarta a nevét és arcát adni ehhez a politikailag érzé­kenynek tűnő projekthez. Február­ban már a Facebookon kerestek meg színészeket ismeretlen casting­­direktorok egy ígéretes főszerep le­hetőségével - ők is nyilatkoztak a (Képarchívum) sajtónak, többek közt azt, hogy nem kaptak kielégítő tájékoztatást a film tartalmát illetően. Akadt olyan szí­nésznő, aki csak a szereplőválogatás helyszínén, a Megafilm székhelyén szembesült azzal, hogy a titokzatos „Gyurcsány-filmbe” akarják be­szervezni. Május közepén végre kiderült, hogy Mózes András és Bánovits Vivianne a film főszereplői. Mind­ketten harmincévesek, Bánovits ed­dig olyan filmekben játszott kisebb­­nagyobb szerepeket, mint az 1945, a Pappa Pia, az X, a rendszerből tö­rölve, illetve a Pillangó, és feltűnt több televíziós sorozatban is (Hac­­tion, Munkaügyek, Drága örökö­sök, Egynyári kaland). 2017-ig a Kálomista Gábor által igazgatott Fábry Zoltán Komáromban Komárom. A Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeumának po­zsonyi kiállítása, amely a hazai magyar irodalom fontos egyéni­sége, Fábry Zoltán halálának 50. évfordulójára készült, mától Komáromban látható. A megnyitó 17 órakor kezdő­dik a Kultúrpalota dísztermében (Nádor utca 13.), ahol Bárdos Gyula, a Csemadok országos el­nöke mond bevezetőt. A kiállí­tást a Dunaszerdahelyen élő Jó­zsef Attila-díjas költő, iroda­­lomörténész és kritikus, Tóth László nyitja meg, aki a tárlat egyik szakmai tanácsadója volt. Közreműködnek a komáromi művészeti alapiskola tanulói és pedagógusai. Fábry meghatározó szervező­je volt a hazai magyar irodalom­nak, stószi házába mindenki el­zarándokolt, aki valamit is szá­mított a szakmában. Tökélyre fejlesztette a home office-t: ki­helyezett szerkesztőségéből a világ minden tájára levelezett, összes ügyét írásban intézte. A látványos kiállítás két éven át készült, és eleve úgy tervez­ték, hogy „vándorútra” indul­hasson. (juk) Vasárnap, május 30-án Kisudvarnokon lép fel az Ifjú Szivek Táncszínház az Autentika című előadással. Ez a műsor a társulat megalakulásának hu­szadik évfordulójára készült tavaly, és a tervek szerint végigutazták volna vele az országot, majd pedig a pozsonyi Hviezdoslav Városi Színházban tartottak volna ünnepi bemutatót. A koronavírus-járvány azonban közbe­szólt, így csak most kezdhetik megismertetni a nagyközönséggel ezt az előadást, amelynek koreográfusa és rendezője Hégli Dusán, a társulat művészeti igazgatója. A kisudvarnoki műsor kezdési időpontja 17.30, a je­lenleg érvényben lévő járványügyi előírások betartásával. Az Ifjú Szivek Táncszínház a szlovákiai magyar táncművészet egyik jelentős műhelye. Fő érdeme, hogy Közép-Európa tradicionális tánc- és zenekultúráját előadá­sain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti. (Fotó: Somogyi Tibor) Elhunyt Eric Carle meseíró és illusztátor Elhunyt 91 éves korában Eric Carle, akinek gyermekkönyvein ge­nerációk nőttek fel. A telhetetlen hemyócska című könyvét több mint 60 nyelven adták ki, köztük magya­rul is, és 50 millió példányban kelt el világszerte. Fiatalkorát Németországban töl­tötte, bár az USA-ban született (szü­lei német bevándorlók voltak), itt él­te át a II. világháborút. Középiskolai rajztanára vezette be az expresszio­nista festészetbe. A művészeti isko­la elvégzése után, 40 dollárral a zse­bében visszatért New Yorkba. Ter­vező grafikusként dolgozott a New York Times reklámosztályán, majd évekig egy reklámügynökséget ve­zetett. Első mesekönyvét baráti fel­kérésére illusztrálta, később már szinte csak ezzel foglakozott. Mun­kájával segítette a traumatikus élet­helyzetek feldolgozását, kreatív módon szórakoztatva a kicsiket. 2002-ben múzeumot alapított, ahol könyvillusztrációkat állítanak ki. „Az ismeretlen gyakran félelme­tes” - mondta egy interjúban. „Könyveimben igyekszem ellensú­lyozni ezt a félelmet, hogy pozitív üzenettel helyettesítsem. Úgy gon-Eric Carle (1929-2021) dolom, hogy a gyerekek természe­tesen kreatívak és szívesen tanul­nak. Meg akarom mutatni nekik, hogy a tanulás valóban lenyűgöző és szórakoztató.” Carle halálhírére sok kortársa re­agált a közösségi médiában. „A mennyország most még színesebb lett” - búcsúzott tőle Peter H. Rey­nolds író, aki szerint Carle „nyomot hagyott, bátran fröcskölt, és arra ins­pirálta a körülötte lévőket, hogy ugyanezt tegyék”. (MTI, juk)

Next

/
Thumbnails
Contents