Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-28 / 121. szám

6 RÉGIÓ 2021. május 28. I www.ujszo.com Több hely kell a magyar diákoknak A két középiskola szerint nem csökken, hanem inkább növekszik az iskolák irán­ti érdeklődés, ezért mindenképp bővíteniük kell (A szerző illusztrációs felvétele) Kémiai helyett biológiai szúnyogirtás POZSONY Idén új módszert vezettek be a szúnyogok ellen Pozsonyban. Az eddig megszokott kémiai szú­nyogirtás helyett lárvaölő szerrel próbálják csökkenteni a vérszí­vók számát, ez hatékonyabb és kömyezetbarátabb, mint a koráb­ban alkalmazott eljárások. Pozsonyban már szaporodnak a szúnyogok, így indokolt a vérszí­vók elleni fellépés. Elsőként Dé­vény, Dévényújfalu, Oroszvár és Récse városrészben vetették be a biológiai lárvaölő szert. A szú­nyogvadásznak nevezett önkén­tesek segítségével megjelölt lár­vatenyészetekbe fecskendezték a BTI nevű anyagot, amely még a kifejlődés előtt csökkenti a szú­nyoglárvák számát, így gyéríti az állományt, más szervezetekre nem ártalmas. A nagyobb terüle­teken drónokat használnak szú­nyogirtáshoz. A főváros környé­kén még februárban feltérképez­ték a szúnyogkeltetőket, márci­ustól pedig naponta ellenőrzik azokat. Megfigyelhető, hogy a szokatlan hideg miatt a szúnyo­gok is lassabban kelnek. A ko­rábbiakkal ellentétben most bio­lógiai lárvairtóval, áradáskor Ausztria felől helikopterrel, és szúnyogcsapdákkal is felvehetik a harcot a vérszívók ellen, közöl­te a magisztrátus. A csapdák ak­tuális képet adnak a városrészek­ben uralkodó helyzetről, és cél­­zottabbá tehető a szúnyogirtás. Idén mintegy száz szakképzett, önkéntes szúnyogvadász is tere­pen van a város szakembereivel együtt. Ok egy alkalmazás segít­ségével jelentést adnak az egyes területekről, és feljegyzik, hogy hány lárvát találtak. A szakem­berek az adatok kiértékelése után rendelhetik el a lárvairtást. A ma­gisztrátus a városrészekkel, a megyével, Ausztriával is együtt­működik a szúnyogok elleni harcban. Szúnyogvadász önkén­tesnek a lovcikomarov.sk olda­lon lehet jelentkezni. Az önkénte­sek speciális lárvaszedő eszközt is kapnak, ezzel vehetnek mintát a fejlődő szúnyogokról. (béva) NÉMETI RÓBERT Annak ellenére, hogy a Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapis­kolában és a Szakkay József Szakközépiskolában is kimondottan jó létszámmal indulhat a következő tanév, az iskolák vezetése szerint több férőhelyre van szükség, mert az állításokkal ellentétben nagy az érdeklődés a középfo­kú magyar oktatás iránt. KASSA „Az elmúlt tanévben sajnos az volt a jellemző, hogy a tanárok és a gye­rekek el voltak egymástól különítve. Ez nemcsak az iskolai falain belül, hanem az egyes tanintézmények kö­zötti kapcsolatra egyaránt érvényes volt. Emiatt azok a hagyományos programjaink is elmaradtak, amelyek arra szolgálnak, hogy bevonzzuk a diákokat az iskolába, hogy kommu­nikáljunk az alapiskolákkal, az óvo­dákkal, a szülőkkel és nem utolsó­sorban a gyerekekkel. Szinte minden aktivitás a virtuális térben zajlott. Ez nem volt a legszerencsésebb megol­dás, de nem volt más választásunk. A hagyományos programokat felvál­tották az online térben közvetített be­mutatkozó videók, melyben a taná­rok, a diákok és az egész iskola is be­mutatkozott. Az összes iskolai akció, a versenyek és egyéb vetélkedők többsége is elmaradt, de még így is hálásak vagyunk, hiszen a pandémia okozta nehézségek ellenére kimon­dottan jó számokat produkáltunk. A tendencia nagyon jó, hiszen a 2021/22-es tanévre két osztályba 33 elsőst, a gimnáziumba pedig 31 új di­ákot írattak be a szülők. Míg a gim­náziumi beíratás terén jobban érez­hető az általános iskolák közötti’sze­­mélyes kapcsolat hiánya, addig büsz­kén kijelenthetem, hogy legalább 10-12 éve nem volt annyi új kis el­sősünk, mint amennyi idén szeptem­berben lesz - tájékoztatta lapunkat Csurkó Éva, a Márai Sándor gimná­zium és alapiskola igazgatója. Pálfordulás a 2. körben Csurkó Éva és Matej Éva, az Ipa­riként ismert Szakkay József Szak­­középiskola igazgatója is elmondta, az iskolák iránt érdeklődő diákok kö­zül idén meglepő módon a második körben valamivel többen gondolták meg magukat, mint az előző évek­ben. „Sok diák csak a beiratkozás második köre után jött el szétnézni hozzánk, de végül úgy döntöttek, hogy a második lehetőségként beírt iskolát, vagyis a miénket választják és hozzánk jelentkeznek be. A találko­zók rövidek voltak, de igyekeztünk minden egyes diákkal személyesen elbeszélgetni. Elmondtuk a lehetősé­geiket, igyekeztünk a lehető legtöbb információval ellátni őket. Régóta mondjuk és ugyebár ez köztudott, hogy a gimnázium teljesen más, mint a közeli Ipari. Nekik három szakjuk van, a szaktantárgyak oktatásán van a hangsúly. A gimnázium ezzel ellen­tétben egy széles oktatási tárházat kí­nál a diákoknak. A természettudo­mánytól a társadalomtudományon át, egészen a művészetig egy alapszintű képzést, műveltséget kapnak, melyet a harmadik és negyedik osztályban egy afféle profilizáció keretében tud­nak leszűkíteni annak jegyében, ami­re majd a főiskolán szeretnének összpontosítani” - tette hozzá Csur­kó Éva. Csakúgy mint az előző évek, évtizedek során, a kassai Márai és az Ipari kelettől nyugatig, Ágcsemyőtől egészen Rimaszombatig s még azon is túl keresett a diákok körében. Túljelentkezés, helyhiány Matej Éva az Új Szónak elmondta, csakúgy mint a Máraiban, náluk is ki­mondottan jól sikerült a felvételi. Az első fordulóban 42, a másodikban 34 jelentkező lap érkezett be hozzájuk három szakra: a mechatronika iránt 24, a műszaki líceum iránt 32, a ke­reskedelmi akadémia iránt pedig 20 diák érdeklődött. „Voltak olyanok, akik a második terminusra nem jöt­tek el. A végeredmény végül az lett, hogy az egyes szakokon túljelentke­zés volt, de az fokozatosan lemor­zsolódott azzal, hogy a gyerekek a jelentkezés után két iskolába felvé­teliznek. A kereskedelmi akadémi­ára végül tíz gyereket vettünk fel, a mechatronikára eddig 18 helyből 13 lett elfoglalva, a műszaki líceumon pedig 3 diákot vissza kellett utasíta­nunk a túljelentkezés miatt. A fel­vételik során nagy meglepetés ért bennünket, hiszen a pandémia miatt nem volt lehetőségünk a személyes toborzásra. Csak a közösségi portá­lokon és telefonon keresztül tartot­tuk az alapiskolákkal a kapcsolatot, de én úgy érzem, hogy ezek a szá­mok az előző évek igyekezetének eredménye. Az iskola híre eljutott a nyolcadikosokhoz, jól tudják, hogy nemcsak az iskola épületét, hanem a kollégiumot is modernizáltuk, sőt, folyamatosan bővítjük a tanterme­ink technikai felszerelését. Számos projektbe kapcsolódunk be, és ami­kor még volt rá lehetőség, a diákja­ink ott voltak a különféle Erasmus­­programok külföldi gyakorlatain is. Egészében véve elégedettek va­gyunk az eddigi számokkal, de jö­vőre mindenféleképpen új férőhe­lyeket kell kiharcolnunk iskolánk­nak és a diákoknak. Most is azon ag­gódtunk leginkább, hogy egy gye­reket se kelljen visszautasítani. A je­lentkezők teljesítették a kritériumo­kat, s persze figyelembe vettük a he­tedik és nyolcadik osztályos bizo­nyítványokat és versenyeredmé­nyeiket is. Azt szeretnék, ha legkö­zelebb a jelenlegi 44-es létszámot legalább ötven felé emelhetnénk. A szakközépiskolák helyzete elsősor­ban azért nehezebb, mert a gyere­keket nem lehet átcsoportosítani más-más szakokra. Ha két szak iránt érdeklődik, akkor kétszer kell felvételiznie” - magyarázta a kassai Ipari igazgatója. Személyes találkozás Mivel az Ipariban a 2019-ben be­indított Szak-ajtó névre keresztelt iskolapropagációs programnak már az első hónapokban nagy sikere volt, a technikai eszközök bemutatását, a robotok irányítását, az Arduino­­rendszerek kezelését és a 3D-s ter­vezést és nyomtatást is bemutató nyílt napokat idén szeptemberben újra elindítanák. „Ez az, ami igazán felkelti a diákok érdeklődését. Ha lehetséges lesz, idén szeptembertől megint nekivágunk ennek a folya­matnak, hogy a gyerekek még kö­zelebb kerüljenek hozzánk. Vége­zetül arra szeretném felhívni a szü­lők figyelmét, hogy a szakiskolába jelentkező diákok behatását nagy odafigyeléssel végezzék, mert nem mindegy, hogy a jelentkezőlapokon milyen szakokat és milyen terminust tüntetnek fel” - zárta Matej Éva. Idén már másodszor árasztották el a Duna ágrendszerét (Somogyi Tibor felvétele) SOMOGYI KATALIN Az ártérben valószínűleg illegálisan épített házak miatt nem lehetett a dunai ágrendszer elárasztását a maximálisan engedélyezett mértékben megvalósítani. DOBORGAZ Annak ellenére, hogy a bősi víz­erőmű üzembe helyezésének egyik feltétele volt, 29 év óta most először valósult meg a tavaszi után, a dunai ágrendszer második, nyári, szimu­lált elárasztása is. Ján Budaj kör­nyezetvédelmi miniszter katonai helikopteren érkezett Doborgazra, a szimbolikus zsilipnyitáshoz. „Po­zsony kiváltságos helyzetben van, hiszen a Duna egész hosszán a fo­­lyónak ez az egyetlen szárazföldi deltája. Nincs még egy főváros Eu­rópában, amely közvetlen közelé­ben egy ilyen értékes és ritka ter­mészeti övezet terülne el, amelyet sajnos egyáltalán nem használunk Június 4-ig tart az elárasztás ki. Példát kellene vennünk Ma­gyarországról, ahol a hasonló ter­mészeti adottságú Szigetköz virág­zó turistaparadicsommá alakult” - mondta Budaj. Az erőmű új üzemeltetési rendjé­ben a Vízgazdálkodási Építővállalat vállalta, hogy mindkét mesterséges árasztás vízhozamát jelentősen nö­veli. Az első, tavaszi árasztásnál, amely 34 napon át tartott, áprilisban és május elején, az eddigi 60 köb­méter másodpercenkénti vízhoza­mot 90 köbméterre növelték és a második, nyári árasztást, amely má­jus 21 -én kezdődött és j únius 4-ig fog tartani, már 120 köbméterre szeret­ték volna növelni a percenkénti víz­hozamot. Ám egy nem várt megle­petés ezt sajnos meghiúsította. A miniszter tájékoztatása szerint pár nappal a zsilipek megnyitása előtt derült fény arra, hogy lakóházak áll­nak azon a területen, amelyet ez a megnövelt vízhozam elárasztana. „Egy nappal a zsilipnyitás előtt hí­vott a Vízgazdálkodási Építővállalat igazgatója és tájékoztatott arról, hogy a szimulációs térképek alap­ján, a 120 köbméteres vízhozammal több lakóház is víz alá kerülne. Va­lósággal sokkolt ez a hír, főleg azok után, amit a garamrudnói áradások­nál tapasztaltam pár nappal ezelőtt. A fáma 260 házról szól, amelyek az ártérben épültek fel és nem tudom elképzelni, ki adhatott ezekre épít­kezési engedélyt. Nem értem, ho­gyan lehet egy ilyen hatalmas víz­tározó veszélykörzetében házat épí­teni. A pontos feltérképezés most kezdődött el. Amint elkészül, ter­mészetesen nyilvánosságra hozzuk, és valami megoldást kelleni találni rá, most nem tudom megjósolni az állam ezzel kapcsolatos döntését” - nyilatkozta Ján Budaj. Azt is megkérdeztük a miniszter­től, hogy milyen intézkedést, illetve támogatást tervez a tárca és a kor­mány az elárasztott területek mellet­ti települések számára az árasztások után újra és újra ismétlődő szúnyog­invázió miatt. „Úgy tudom, az erőmű üzemeltetője különböző módon próbál segíteni a helyi települések­nek, saját költségükre nyírják a fü­vet egyes közterületeken. Gondo­lom az, aki ezen a csodálatos tájon telepedett le, az évek során már immunissá is vált a szúnyogcsípés ellen” - zárta a tárcavezető.

Next

/
Thumbnails
Contents