Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-27 / 120. szám
4 I RÉGIÓ - GÚTA 2021. május 27.1 www.ujszo.com A pünkösdi sortánc hagyománya Gútán Pillanatkép a 2019-es júniusi sortáncból (Szabó László felvétele) vataSCin Péter Az emlékezet ezerint jócskán a 19. századig nyúlik vissza a sortáncjárás hagyománya Gútán. A hagyományt több évtizede a helyi Csemadok élteti, s habár az idei évben sem a járvány, sem az időjárás nem kedvezett a megszervezésének, május 23-án ismét táncosok járták a város utcáit. PBTE1 Lógott az eső lába, s az élő zene és a feldíszített lovas kocsi is hiányzott, de az ünnepi misét követően mégis kisebb tömeg várta a Nagyboldogasszony-templom előtt, hogy a fiatalok táncra perdüljenek egyévnyi szünet után. 2020-ban a koronavírus miatt elmaradt az esemény. Hasonló kimaradásra csak második világháború miatt volt példa. \ Emberemlékezet óta „A sortáncjárás Gútán egy népi hagyomány, amelynek története egészen a 19. századig húzódik vissza. Egészen addig vannak róla emlékeink az elmondások alapján. A 80-as években Kicsindi Károllyal csináltunk egyfajta kutatást, hogy honnan is ered ez a tánc itt Gútán. Egy 85 éves bácsival is beszélgettünk akkor, aki azt mondta: emlékei szerint még az ő nagyapja is járta a sortáncot” — fogalmaz Páczer Tibor, aki évtizedek óta vesz részt tevékenyen a táncos esemény megszervezésében. 1984- től, amikor is letudta a sorkatonai szolgálatot, „hol csőszként, hol táncosként, hol szervezőként” szerepelt a pünkösdi sortáncban. A Csemadok által évtizedek óta tető alá hozott esemény szívósan tartja magát - annak ellenére, hogy míg egykor a szervezeten belül például citerazenekar és színjátszókör is működött, addig napjainkban némileg szerényebben működik az egyesület. Körbejárni a várost A résztvevők rendes esetben előre meghatározott útvonalon járják körbe a városközpontot, ahol ki-ki vendégül látja őket - így válik a szokás össznépi és közösségi eseménnyé. „A hajómalomhoz is el szoktunk menni. Sok éven keresztül ott volt az utolsó állomás, s ott is felállítottuk már a vámkerékfát. Akkor jutottunk oda végül, amikor már mindenkinek vér- vagy vízhólyagos volt a lába, s ott vetették le a cipőiket” - idézi fel az emlékeket Páczer Tibor. Régen Nagyszigeten is „Lokálpatriótának tartom magam a szó nemes értelmében. Nagyon sokat jelent számomra a sortáncjárás. A közösséget összetartó eseménynek nevezném. Erre büszkék lehetünk. Ha azt vesszük, a sortánc mint olyan máshol is megvolt a régebbi időkben, de talán nálunk maradt meg legjobban” - mondja Kürti Endre gútai lakos, a helyi művelődési élet régi pártolója, aki csak egyszerűen jó értelemben vett lokálpatriótának nevezi magát. Nem a szűk értelemben vett város szülötte, hanem az attól több kilométeres távolságra fekvő Nagyszigeten jött a világra: „Édesanyám említette, hogy a 20-as, 30-as években még ott kint is járták ezt a táncot.” A fiatalokban buzgó vér A régi időkben csak egy-két módosabb gazdánál jelentek meg a sortáncjárók, ahol vesszőből font kerítéssel körbezárt táncteret alakítottak ki. Ott állították fel a vámkerékfát. De mi is volt ez pontosan? „Régen ment a szórakozás a módos gazdánál. Neki voltak csőszei, akik itt vagy ott vigyáztak a birtokaira. A fiatal fiúk lányok pedig ugye kimentek a határba, s a gabonában vagy a herében »henteregtek«. Folydogált bennük a vér, akkor még nem volt Facebook meg ilyesmi. A csőszök ezt észre szokták venni, de a fiataloknak fürge lábuk van, elmenekültek. A mulatság alatt azonban figyeltek a csőszök, s felismerték a párt, akik korábban kint »szórakoztak« a határban. Megfogták a legény grabancát: »te voltál ez a gazfickó, aki legyúrtad ennek a gazdának a termését«. Kéthárom csősz kikötötte őt a kerekesfához. S azért nevezik vámkerékfának, mert vámot kellett a lánynak fizetni a csőszöknek, hogy elengedjék a legényt, s tovább tudjanak szórakozni. Mi ezt olyan módon szoktuk megrendezni, hogy az egyik táncost jelképesen kikötöttük, a lány odaállt a csőszökhöz, odaszólt a zenészeknek, hogy álljanak le, majd megkérdezte: milyen nagy bűnt csinált a párom, mi a kiváltási díj? A csőszök elkezdtek alkudozni a lánnyal: volt amikor egy üveg bort kellett adnia, máskor pedig éneket kértek. Végül a csőszök megkapták a vámot, s ment tovább a mulatság” - ecseteli Páczer Tibor a szokás hátterét. Csak kézi erővel A tizen- és huszonéves résztvevőkről látszik, hogy az eső ellenére is jól érzik magukat, s szívesen ropják a táncot a gútai utcákon. Lendületre és erőre egyébként is szükség van a szokás ápolásához. Covid-mentes években 15-18 méter magas nyárfát szoktak használni a vámkerékfa felállításához. Azonban nem alkalmaznak a mozgatásához semmiféle járművet: kézi erővel szokták behozni a városba a kivágás helyszínéről, majd ugyancsak saját maguk állítják fel, gépi erő nélkül. H e ly b e n vagyunk! > Építkezések teljes körű kivitelezése > Középületek és családi házak szigetelése > Beton gyártása és eladása, betonpumpálás > Ásási, bontási és egyéb földmunkák > Daruzási munkák 40t-ig > Konténerek bérbe adása és szállítása tel.: +421 948 798 779 info@jgutte.sk www.gutte.sk GUTTE, s.r.o. s--------- Kolárovo_____. DP210276
