Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-05 / 102. szám

RÉGIÓ 2021. május 5. | www.ujszo.com Kihasználták a lezárások időszakát, megszépült az iskolaudvar Minden osztály felel egy-egy magaságyásért (Kép: A nádszegi alapiskola) TORNYAI BIANKA Csak néhány magaságyást terveztek a nádszegi alapiskola udvarára, végül széles körű tereprendezés, parkosítás, szépítés zajlott le az intézmény közel kétezer négyzetméteres területén. rriM-T^ri A magaságyások elkészítésébe azért fogtak bele a nádszegi alapis­kola alkalmazottai, mert a járvány miatt elrendelt lezárásokat szerették volna hasznukra fordítani. Nem tervezett munkák „A Tesco áruháznak egy pályáza­tán második helyezést értünk el ta­valy, ebből a pénzből vettük meg a faanyagot a magaságyásokhoz. Ere­detileg az volt a tervünk, hogy csak néhány ágyást alakítunk ki, ahol a gyerekek növényeket termeszthet­nek. Januárban és februárban csak a kritikus infrastruktúrában dolgozó szülők gyerekei jártak iskolába, nagyjából húszán. Üres volt a pince, a gondnoknak, a takarítónőknek sok szabadidejük lett. A gondnokunk ezermester, vállalta, hogy elvégzi a famunkákat, vagyis elkészíti a desz­kákból a magaságyásokat. A szabad kapacitású pedagógusok és takarító­nők segítettek befesteni és fóliával kibélelni az elkészült ládákat. Köz­ben parkosítottuk az iskola udvarát, amit eredetileg nem terveztünk olyan nagyszabásúra, mint amilyen végül lett. A községi hivatal 10 japán díszcseresznye- és egy platánfát adott az iskolának. Ahhoz, hogy ezeket elültethessük, ki kellett vágni a kerítés mentén lévő elöregedett, sok helyen elkorhadt, nagyjából negyvenéves tujákat. Volt még az udvaron több mogyorófánk is, ame­lyeket a dióhoz hasonlóan megtá­madott a burokfüró légy, ami tönk­reteszi a termést, ezért elhatároztuk, hogy ezeket is legjobb lesz kivágni” - részletezte Szarka Zsuzsanna, az iskola igazgatója. A mogyorófák gyökérzetének kiemeléséhez ko­moly felszerelés kellett, a helyükön gödrök keletkeztek, így szükség volt a tereprendezésre. „Volt az iskola­udvaron egy nagyon régi betonakna, amely már nem szolgált semmire, így kihasználtuk a tereprendezést végző vállalkozó felajánlását, aki a nehéz­gépekkel kiemelte és elszállította a régi betonelemeket. Speciális tech­nikával bezsaluzták a helyén maradt gödröt és letakarták, így már nem rontja a megszépült udvar összké­pét” - tette hozzá az igazgató. A munkák során megsérültek a fü­ves részek, így összesen 80 kilo­gramm fűmagot vetettek el a közel kétezer négyzetméteres iskolaudva­ron. Mivel a frissen vetett füvet rend­szeresen locsolni kell, ezért a szépít­kezés során a régi, évek óta nem működő kutat is felújították. Felfris­sítették a rózsakertet és elkezdték egy kültéri kreatív osztály és szabadtéri színpad kialakítását is. Ültetőcsomag a diákoknak Minden alsó tagozatos osztály egy kezdő ültetőcsomagot kapott a ma­gaságyásokhoz, amely dughagymát, retek-, sárgarépa-, saláta-, sóska- és spenótmagot tartalmazott. A gyere­kek a pedagógusok irányításával maguk vetették el a magokat, de aki szeretne, palántákat, virághagymá­kat, gyógynövényeket is ültethet az ágyásokba. Minden osztály egy-egy magaságyásért felel, az osztályfő­nökök vezetésével gondozzák, lo­csolják, nevelgetik a gyerekek a nö­vényeket. A felső tagozatos tanulók a technikaórán kapcsolódnak be a kertészkedésbe, mivel majdnem minden osztálynak van egy magas­­ágyása. „Már az ültetés is nagy él­mény volt a gyerekeknek, de az lesz igazán érdekes, hogy ha megnőnek a növények, egy helyi pékségben sült friss zsíros kenyérrel elfogyaszthat­ják a maguk által megtermelt finom­ságokat” - egészítette ki Szarka Zsuzsanna. még mindig tárgy Több mint 30 százalékkal emelkedett az örökbefogadások száma (Kép: Dog Azyi) Uj helyre költözik a kórházi patika Komáromban CEEEüEEJ Új, célszerűen és szabványo­san kialakított helyiségekbe köl­tözik a kórház 14 munkatárssal működő gyógyszertára. A váltás­ra 25 év után kerül sor, ennyi ide­ig működtek a régi helyiségben, ezeket térbelileg és szakmailag is kinőtték. Az új helyszínen két részleg lesz: az egyik a citoszta­­tikumok készítésére szolgál, a másikban a steril gyógyszereket állítják elő, amelyek közé idén oltási anyagok és szemcseppek is tartoznak - tájékoztatott Komjá­thy Hajnalka vezető gyógysze­rész. Még tart az épület teljes körű felújítása, várhatóan május végé­re fejezik be. Az ingatlan meg­vétele és felújítása 600 ezer eu­róba került, melyet az AGEL SK finanszíroz. „Míg a múltban csak időnként szembesültünk egyes gyógyszerek hiányával, jelenleg napi szinten oldjuk ezeket a helyzeteket. Sokat kell rögtö­nöznünk, de szerencsére a kór­házi osztályokon ezt ritkán lát­ják. Mindent megteszünk azért, hogy a páciensünk megkapjon mindent, amire szüksége van” - mondta Komjáthy. A járvány hatására a kórházi gyógyszeré­szek nemcsak a vakcinák táro­lásáról, az oltóanyagok admi­nisztrációjáról gondoskodnak, hanem ők készítik elő az oltást a fecskendőbe való felszívással. A gyógyszertárban a fiatal szak­emberek oktatására is figyelnek, most két negyedéves hallgatójuk van szakmai gyakorlaton a Co­­menius Egyetem Gyógyszeré­szeti Karáról. (AGEi_vp) A kutya SOMOGYI KATALIN Az elmúlt hónapok bezártsága alatt Szlovákia-szerte sokkal több kutyát fogadtak örökbe a menhelyekről. Nem volt ez másképp a nagymegyeri Dog Azyl menhelyen sem. NAGYMEGYER A koronavírus-járvány miatt el­rendelt kijárási tilalom alatt a nagy­megyeri menhely is be volt zárva. Nem lehetett kutyát simogatni, sé­táltatni, de ez elsősorban az ott dol­gozó önkéntesek védelmét szolgál­ta. Az örökbefogadást nem korlá­tozták, és sokkal többen éltek ezzel a lehetőséggel, mint bármikor koráb­ban. „Valóban, nálunk is ez volt a helyzet, tavaly tavasszal hatalmas érdeklődési hullámmal kezdődött. Jóformán tízesével jelentkeztek az érdeklődők, akik mind kutyákat akartak örökbe fogadni. Kijárási ti­lalom volt, az emberek a kutyákban látták a menekülés lehetőségét. A pandémia második hullámát már nem ez jellemezte, hiszen az pont a tél kellős közepére esett” - emléke­zik vissza Veronika Dosoudilová, a nagymegyeri Dog Azyl menhely vezetője. A rontom-bontom kutya A menhely önkéntes dolgozói ter­mészetesen örültek a nagy érdeklő­désnek, ugyanakkor fokozottabb fi­gyelmet is követelt tőlük ez a hely­zet. Még óvatosabban kellett meg­válogatni az új gazdikat. A „miért akarnak örökbe fogadni kutyát” kérdésre a legtöbben azt válaszol­ták, hogy home office-ban, vagyis otthon dolgoznak, így nem kell egyedül hagyni a kutyust, tudnak foglalkozni vele. Nyilvánvaló volt azonban, hogy egyszer visszatér az élet a normális kerékvágásba, ezért a kutyát meg kell tanítani arra, hogy egyedül marad otthon. Ha ugyanis eljön az az időszak, amikor eltűnnek a gyerekek, eltűnik a gazdi, és ma­gára marad a lakásban az eb, nem fogja érteni, mi történt. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a kutyában kialakul az úgynevezett szeparációs szorongás, ami a viselkedésében úgy nyilvánul meg, hogy letépi a tapétát, szétrágja a kanapét, kikapaija a pad­lószőnyeget, egyszóval ízekre szedi a lakást. Teszi mindezt csupán azért, mert eltűntek a biztonságot jelentő emberek, akik nem tanították meg arra, hogy visszajönnek hozzá. Ez a szorongás egészen odáig fajulhat, hogy a kutya még önmagában is ké­pes kárt tenni. A szünidő vége kritikus „Már most szeretném felhívni a felnőttek figyelmét arra, hogy ne kiskutyát adjanak a gyerekeknek a jó bizonyítványért, vagy csak azért, hogy elfoglalják őket a nyári vaká­ció idejére. Minden nyár végén ro­hamosan megnő a kidobott, kóbor kutyák száma. Havonta átlag 20-25 kutyát szoktunk befogadni a men­­helyre, tavaly augusztusban ez a szám 54-re szökött fel. Attól félek, ebben az évben sem lesz jobb a hely­zet, és ez a szülők, a felnőttek hibája. Mindig pontosan meg tudjuk álla­pítani, hogy a befogadott kutyák kö­zül, melyek a vakációs kutyák. Job­bára 3-6 hónapos, nagyon játékos, tökéletesen szocializált kutyusok, imádják az embert, és nem értik, ho­gyan kerültek az utcára. Nem utol­sósorban, ez a »használat után eldo­bandó« hozzáállás a gyerekeket sem tanítja felelősségteljes viselkedésre” - figyelmezteti felnőtteket a men­hely vezetője. Láncra vert kutya A parlament jóváhagyására vár a közeljövőben az a törvény, amely szerint a kutyák láncon tartása tilos lesz, és büntetendő cselekménynek számít. Veronika Dosoudilová sze­rint ez már nagyon esedékes volt. „Ennek a törvénynek már nagyon itt van az ideje. Fejlett, civilizált orszá­gokban évek óta nem létezik lánc, sőt, ha csak felmerül az állatkínzás gya­núja, a rendőrök azonnal intézked­hetnek. Mi nem tehetünk semmit. Hiába látom a saját ürülékében élő, láncra vert, csontsovány kutyát, nem segíthetek neki, mert nem léphetek be idegen területre és nem vihetem el önkényesen más ember tulajdonát” - magyarázza Dosoudilová. A tavaly szeptemberben elfoga­dott törvény, amely szerint az állat nem tárgy, hanem élő, érző lény az első lépés azon az úton, amely oda vezet, hogy megvédjük az ejha­gyott, önhibájukon kívül kidobott, vagy megkínzott állatokat. Ám amíg egy kutya eladható, ajándékozható, addig az ember felfogásában bizony tárgy marad.

Next

/
Thumbnails
Contents