Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-25 / 118. szám
www.ujszo.com | 2021. május 25. RÉGIÓ I 5 Lakossági fórumot tartanak hétfőn a vágsellyei hulladékfeldolgozóról SZÁZ ILDIKÓ A cirkurális gazdasági feldolgozóról (Centrum cirkulárnej ekonomiky - CCE) tartanak lakossági fórumot május 31- ón a városi hivatal kongreszszusi termóben. Vágsellye, Vághosszúfalu ás Vágkirályfa önkormányzata az ewia társasággal közösen szervezi a találkozót, amelyre várja az órintett közsógek lakosait. BHEEHIHi Értesüléseink szerint öt korszerű cirkuláris, azaz körforgó gazdasági központ építését tervezik az országban a régió ipari és háztartási hulladékának a feldolgozására. Az első centrumot várhatóan a Vágsellyei járásban építik meg, mintegy öthektáros ipari területen, a járási székhely közelében. A városi hivatal eredetileg május 10-re tervezett találkozója a hónap utolsó hétfőjén valósul meg 16 órától, olvasható a városi hivatal önkormányzati honlapján. A városháza nagytermében az eredetileg tervezett időpontban az asszisztált népszámlálás lebonyolításához nyitottak ügyfélfogadó központot, ezért halasztották el a fórum időpontját. A mintegy 120 millió eurós beruházás ellen eddig több mint kétezer lakos tiltakozott online petícióban. A tiltakozást kezdeményezők nehezményezik, hogy Vágsellyén már legalább húsz környezetszennyező üzem van, és a szemétfeldolgozó központ 2025-re tervezett üzembe helyezésével újabb egészségre káros gyár épülne a Duslo vegyi gyár közelében. A beruházó mintegy kétszáz új munkahelyet ígér a feldolgozóban, és megújuló energiaforrásként mutatja be a korszerű szemétfeldolgozót. A tiltakozók aggasztónak tartják, hogy a centrum kapacitása jóval meghaladná a régióban termelt hulladék mértékét. Attól tartanak a lakosok, hogy máshonnan is ide szállítanák a szemetet, emiatt az egyébként is jócskán leterhelt utakon még elviselhetetlenebbekké válnának a forgalmi dugók. A tiltakozók úgy vélik, azzal, hogy ha az üzemben az eredeti hulladék mennyisége, súlya harminc százalékra redukálódik, ezáltal to-A vágsellyei városházán május utolsó munkanapján, jövő hétfőn tartanak lakossági fórumot 16 órai kezdettel (A szerző felvétele) vábbi veszélyes hulladék keletkezik, ami a lakosokra és a környezetre nézve egyaránt toxikus. A vágsellyeiek tiltakozását támogatta Martin Hojsík EP-képviselő is. A beruházást a városi hivatal honlapján közzétett környezeti hatástanulmány szerint várhatóan még idén építeni kezdenék, és évente 130 ezer tonna hulladékot dolgoznának fel benne. 30 ezer tonnát újrahasznosítanának és 100 ezer tonnát elégetnének. Vágsellye 2017-ben mintegy 7800 tonna szemetet szállított el a hulladéktárolóba. 2019-ben a vágsellyeiek már a szemét több mint negyven százalékát osztályozták, és a helyi aktivisták mindent megtesznek annak érdekében, hogy még több lakost vonjanak be a környezettudatos szeparálásba. A vágsellyei térségben élők egyik tábora támogatja a beruházást, mondván, valahol meg kell épülnie a szemétfeldolgozónak. A másik tábor ellenzi, hogy a lakóhelyük közelében álljon a központ, véleményüket ezzel kapcsolatban többen is kifejtették a régióbeli lakosok közösségi oldalán. Bővíteni kell az óvodákat Jogerős a vereknyei hulladéklerakat lezárása ÖSSZEFOGLALÓ POZSONY Közelebb került a vereknyei veszélyeshulladék-lerakat felszámolása, jogerőssé vált az ehhez szükséges építési engedély. Betonfallal zárják le az egykori vegyi üzem telephelyén tárolt anyagokat. A hatvanas évektől a nyolcvanas évekig mintegy 120 ezer köbméternyi hulladék gyűlt össze a Vereknye és Ruzinov városrészek határán található, 4,65 hektáros területen. A helyiek és az aktivisták többször is felhívták a figyelmet az időzített bombaként ketyegő telepre, ahonnan a talajvízbe szivárognak a vegyi anyagok származékai. A környezetvédelmi minisztérium évek óta foglalkozik az egykori Juraj Dimitrov vegyi üzem jelentette veszélyek hatástalanításával, enkapszulációs módszerrel záiják le a peszticidek és herbicidek útját. A lerakat köré tervezett betonfallal izolálják a hulladékokat a környezettől, kiszivattyúznák és megtisztítanák a környék szennyezett talajvizét. A tervek szerint már évekkel korábban munkához láttak volna a telepen, de akadályokba ütközött az engedélyeztetés. Több fellebbezés is hátráltatta a megvalósítást. A Pozsonyi Járási Hivatal fellebbviteli szervként nemrég elutasította az eljárás elleni fellebbezéseket, ezzel megerősítette a ruzinovi építészeti hivatal korábban meghozott döntését. A városrész vezeti az ügy építészeti eljárását. Martin Chren, Pozsony Ruzinov városrészének polgármestere a TASR-nek megerősítette a járási hivatal döntését. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy jogerőssé vált az építési engedély” - magyarázta a polgármester. Az érintettek ugyan nem nyújthatnak be újabb fellebbezést, viszont bírósághoz fordulhatnak az ügyben, ez azonban nem hátráltatja tovább a megvalósítást. Az eljárás előrehaladása ellenére még nem kezdődhet el azonnal a lerakat felszámolása. Az államnak előbb be kell fejeznie az érintett területek kisajátítását. „Az építési engedély része, hogy csak olyan területeken kezdődhet meg a munka, amelyeket az állam már kisajátított. A többi telken is csak akkor láthatnak hozzá a megvalósításhoz, ha odaér az eljárás” - folytatta a városrész polgármestere, (béva, TASR) TORNYAI BIANKA Évek óta egyre nagyobb problémát okoz, hogy nincs annyi férőhely a község két óvodájában, amennyi gyermeket beíratnának a szülők, ezért uniós támogatással komoly bővítést terveznek. NAGYF A nagyfödémesi magyar nevelési nyelvű Meseország Óvodába huszonhét gyermeket írattak be. Manó Ivett igazgató kifejtette, sajnos idén is kénytelenek lesznek néhány gyereket elutasítani. „Van egy speciális nevelési igényű gyermek, akire a törvény értelmében két férőhelyet kell számolni. Többen vannak olyanok is, akik a születési dátumuk alapján mehetnének iskolába, de jövőre még folytatják a kötelező óvodalátogatást. A nagycsoportban néhány helyet fenn kell tartani arra az esetre is, ha tanév közben olyan korú gyermek jelentkezne, akit a kötelező óvodalátogatás miatt nem utasíthatunk el, így hiába ballag el júniusban huszonöt nagycsoportos, valószínűleg 19 gyermeknél többet nem fogunk tudni felvenni szeptembertől. Ez nagyjából hét-nyolc éve állandó probléma. Jövőre tehát 21 nagycsoportossal, 18 középsőssel és 17 kiscsoportossal számolunk, de ezek a számok változhatnak” - részletezte Manó Ivett. Hozzátette, hogy a község nagymértékben szlovákosodik. Ennek szerinte egyrészt az lehet az oka, hogy Pozsony közelsége miatt sok idegen, főleg szlovák nemzetiségű költözik Nagyfodémesre, másrészt a vegyes házasságok, az asszimiláció is okozza ezt, illetve mindig előfordul néhány olyan eset is, amikor annak ellenére, hogy mindkét szülő magyar nemzetiségű, mégis szlovák óvodába, iskolába kerülnek a gyerekeik. A helyhiány nagyobb mértékben Több gyermek jelentkezését kénytelenek visszautasítani (Kép: nagyfödémesi óvoda) jellemző a szlovák óvodára. „Az utóbbi két-három évben megugrott a szlovák óvodába jelentkezők száma, így néhány szlovák gyereket is beírattak intézményünkbe. Olyan is van, hogy nem a helyhiány miatt íratnak be hozzánk gyereket, hanem azért, mert a szülők szeretnék, ha a gyermekük magyarul is tanulna, vagy azért, mert tetszik nekik a mi óvodánk. Mindig igyekszem úgy intézni, hogy a magyar gyerekek bekerüljenek az óvodába, de a nemzetisége miatt senkit sem lehet elutasítani” - magyarázta az igazgató. Gogh Ferenc polgármester elmondta, 510 ezer euró európai uniós támogatásból tervezik az óvoda bővítését. „Olyan sok a gyerek Nagyfödémesen, hogy rengeteg kérvényt el kellett utasítanunk az utóbbi években. A szülők érthető módon elégedetlenek, ezért tennünk kellett valamit a probléma megoldása érdekében. Három évvel ezelőtt adtuk be a pályázatot az Európai Unióhoz, azóta felmerültek problémák, de szerencsére a második alkalommal sikeresek voltunk a pályázattal, és megvalósíthatjuk a céljainkat” - fogalmazott a polgármester. Jelenleg összesen 130 férőhely van a két óvodában és a bővítéssel további 70 gyereket tudnak majd felvenni. Gogh Ferenc biztos benne, hogy lesz is ennyi jelentkező. „A magyar óvodában nincs különösebb gond a létszám megtartásával, hanem sajnos az a nagyobb probléma, hogy a magyar iskolába nem jelentkezik elég gyerek. A szlovák iskolába nagyjából háromszáz, a magyar iskolába nagyjából száz tanuló jár. Sajnos már ilyen az arány” - tette hozzá a polgármester. Úgy véli, a gyerekek szempontjából az magában nem rossz, hogy egy intézménybe járnak, két nyelvet hallanak, tanulnak, de az óvónőknek mindenképpen pluszmunkát jelent akár a mindennapos kommunikációban, vagy például a szülői értekezleten, ahol a teljesen szlovák anyanyelvű szülőknek szlovákul kell megtartani az értekezletet, hiszen nem, vagy csak nagyon keveset értenek magyarul. Mint fogalmazott, a magyar szülők viszont teljesen jogosan váiják el, hogy magyarul beszéljenek a szülői értekezleten. Úgy véli azonban, hogy ez nem akkora gond, amelyet ne lehetne megoldani, és a falu vezetésének elsősorban azt kell szem előtt tartania, hogy a gyerekeket legyen hol elhelyezni. Az egykori Istrochem bejárata (TASR-felvétel)
