Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-22 / 116. szám

RÉGIÓ Nincs két egyforma nap a királyhelmeci Csonkaváron NÉMETI RÓBERT A Bodrogköz központi városá­ban harmadik éve folyik a Csonkavár feltárása és az állagmegóvása. Gönczy Ber­talan, a középkori építmény tulajdonosa szerint a felújítás során egyre több dolgot tud­nak meg a vár múltjáról, de megválaszolatlan kérdések is vannak bőven. A szakemberek szerint a vár korábban lega­lább háromszor magasabb le­hetett, mint ahogy azt eddig hitták. A miocén kori andezitsziklák északkeleti oldalán, a Bodrogköz központi városától szinte egészen a Kárpátokig pazar kilátást kínál az egykori királyi város fölé épített ki­rályhelmeci vár, a helyiek szeretett Csonkavára. Bár a köztudatban vár­ként emlegetik, a szakemberek sze­rint igazából máig nem lehet tudni, hogy az eredeti épület egykor vár, pa­lota vagy kúria volt-e. A feltevések szerint a Csonkavár nagy valószi­­nűséggel az 1400-as évek elején épülhetett, és mintegy másfél évszá­zaddal később, 1553 körül lerombol­ták. Annak ellenére, hogy a várban néhány évvel ezelőtt egy viszonylag nagy volumenű munkafolyamat vet­te kezdetét, s első ránézésre úgy tűnhet, hogy hatalmas lépésekben haladnak az ásatások, Gönczy Ber­talan szerint minden egyes kő meg­­mozdítása vagy a földből való kifor­dítása olyan kérdéseket vet fel ben­nük, amelyekre sokszor csak hosszas kutatás után kapnak részleges vá­laszt. S bizonyára vannak olyan kér­dések is, amelyekre talán sohasem kapnak választ. „Az épület alagsorá­ban három pincehelyiséget is feltár­tunk, viszont az emeletből csak egy közfal és két ablak maradt. Nagyon sok jel utal arra, hogy az épületnek legalább egy emeleti része volt, de ezt sajnos már nem tudjuk bizonyítani. Ez a bizonytalanság igazából a tulaj­donos Pálóczy család öröklési szo­kásával kötődött össze, ők- ugyanis sohasem határozták meg a családon belül, hogy melyik birtokrész kié, egész egyszerűen mindenki egyfor­mán részesült a javakból. Az egyes birtokrészek ezért sem lettek külön­­külön nemesítve” - magyarázta la­punknak a Csonkavár bejárása során Gönczy. Nehézkes tervezés Mivel egy középkori épületről van szó, a falak konzerválását és helyre­­állítását Pavol Mrkávek vágújhelyi (Nővé Mesto nad Váhom) falszakér­tő kezeire bízták. „Az idei munkála­tok során elsősorban a legkritikusabb falkiesésekre összpontosítunk. Ide sorolható például a bal oldalsó sarok, az úgynevezett nagy fal és a hátsó fal helyreállítása. Ezeket a folyamatokat május végéig szeretnénk befejezni. Ha ez megtörténik, akkor bátran ki­mondhatjuk, hogy ha csak részlege­sen is, de visszafordítottuk az idő for­gását a Csonkaváron. Június elsejétől számolunk a nagyszabású régészeti feltárás folytatásával, melynek fő célja, hogy legalább további 700 ton­nányi törmeléket szállítsunk el” - kö­zölte lapunkkal Gönczy Bertalan, s azt is hozzátette, hogy bár folyama­tosan zajlik a munka, nehéz előre ter­vezni, hiszen lépésről lépésre újabb problémákba, megoldandó felada­tokba és még annál is több újdonság­ba ütköznek. „Az év elején egy olyan kéménynyílást is felfedeztünk, me­lyet az eddigi jelek szerint sohasem használtak. Önmagában már ez is rengeteg kérdést vetett fel bennünk, de találtunk egy másik bejáratot is az épületben, amely már a középkorban be volt falazva. Ennek sem tudjuk még a sorsát, és nemrégiben távolí­­tottuk el azt az akácfát is, mely a kül­ső falra volt ránőve, de az eltávolítás után derült csak ki, hogy a fa lombo­zata éveken át egy hatalmas falprob­lémát takart el a szemeink elől. Ez egy lassú, de annál alaposabb folyamat” - mondta Gönczy. Halaszthatatlan munka Akijárt már a királyhelmeci Cson­­kavámál, abban valószínűleg felme­rül a kérdés, miért van szükség egy ilyen komplex beavatkozásra egy olyan építményen, mely szinte csak kőből és mészből épült, s több év­századot túlélve a mai napig is szi­lárdan áll a város feletti dombon. „Mi emberek megszoktunk egy bizonyos látványt és nem vesszük észre, hogy a vár falain továbbra is folynak a ne­gatív változások. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy folyamatosan el­­porlik a kövek közötti meszes kötő­anyag, s ezáltal a falat alkotó kövek is meglazulnak, kihullanak. Ez nem egy újkori jelenség, az idő vasfoga már évszázadok óta teszi a dolgát. Azt, hogy milyen negatív behatással van az épület kezeletlen falaira a termé­szet ereje, az egy évvel ezelőtt felál­lított tetőn is jól látható. Rengeteg ap­ró kő és egyéb törmelék van rajta, mely a magasból érkező csapadék, a kemény téli fagyok, a száradás és a szél kombinációjának az eredménye. Ezért is olyan fontos, hogy ezeket az alapvető helyreállításokat elvégez­zük, mert kívülről bármennyire is erősnek tűnnek a falak, az óra egyre ketyeg, a falak pedig folyamatosan gyengülnek” - tette hozzá Gönczy Bertalan. Reményteljes jövő A Csonkaváron idén tehát a leg­kritikusabb falhiányosságok javítását végzik el. Jövőre hozzálátnak a fal­korona kijavításához, két éven belül pedig a két új helyiségben talált bolt­ívek helyreállítása is megkezdődhet. Ha minden Gönczyék terve szerint halad, a vár falai közzé tervezett la­­pidárium és a turisztikai-információs helyiség három év múlva a nagykö­zönség előtt is megnyithatja ajtaját, és egy olyan 3D-s alkalmazást is elké­szítenek, mely egy adott korszak fel­tételezett külső és belső tereit is ké­pes lesz bemutatni az ide érkezőnek. • Repcearatás, vetőmagvásárlás előtt • A BASF bemutatta a klímasemlegességet célzó ütemtervét • Hozamnövelés a fiziológiai .. .. ismeretek segítségével 2021. május 22. I www.ujszo.com 6 1_________

Next

/
Thumbnails
Contents