Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-21 / 115. szám
www.ujszo.com | 2021. május 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ki a haszontalan? Az öregségrasszizmus a pénzt és a hasznot helyezi mindenek elé LAMPL ZSUZSANNA emrég az uralkodó párt egyik tagja azt nehezményezte Facebookbejegyzésében, hogy az idősek elsőbbséget élveztek az oltási programban. A fiatalokat kellett volna előreengedni, mert ők az aktív nemzedék! A felvetésnek eléggé egyértelmű az üzenete. Csak az nem tudja, aki nem akarja tudni, hogy a járvány leginkább a 65 éven felülieket kaszabolta. Tehát nem véletlen, s nem is érdem, hogy ők kapták az első vakcinákat. Ha a kór elsősorban a 35 éven aluliakat veszélyeztette volna - Isten ments, hisz ők a-gyerekeink, unokáink! -, akkor őket oltották volna be először. Ugyanis az a humánus eljárás, hogy a leginkább sújtott korcsoportot kell elsődlegesen védeni. Még egyszer: az oltási sorrendnél nem önmagában a kor, hanem a veszélyeztetettség foka volt a döntő. Ha valaki ilyen helyzetben azt követeli, hogy az (ifjúkor legyen a vakcináció fő szempontja, mintha arra szólítana fel, hogy hagyjuk sorsukra a legveszélyeztetettebb csoportot, pusztán azért, mert épp a nyugdíjasokról van szó. És miért tegyük? Mert ők - állítólag - már nem termelik a pénzt és ajavakat. Egy Schirmacher nevű német író csaknem húsz éve megjelent könyvében arról írt, hogy az elöregedő társadalmakban az időseket egyre inkább tehernek fogják tartani, mondván, már nem hasznosak a társadalom számára, sőt, felélik a tartalékokat a fiatalok elől. Szerinte a média és a reklámok olyan képeket közvetítenek, ahol az életerős fiatalok, a szex, a fogyasztás körül forog minden, vagyis olyasmik körül, ami kevésbé jellemző az idősekre. Már akkor figyelmeztetett arra, hogy ez az öregségrasszizmus egyik hatásos eszköze, mert lépten-nyomon azt sulykolja belénk, hogy csak aki termelni képes, az az értékes ember, aki meg nem, az már haszontalan tagja a társadalomnak. Nem akarom folytatni ezt a gondolatot, azt hiszem, értik miért, értik, hova vezethet )ne. Mindenesetre azóta már mások is rámutattak az öregségrasszizmus, más szempontból nézve az ifjúságkultuszjelenségére. S arra is, hogy mindez nem igazán nemzedéki probléma, hanem olyan nézőpont, ideológia hatása, amely a pénzt és a hasznot helyezi nemhogy a középpontba, hanem mindenek elé. Ami pedig a nyugdíjasok vélt haszontalanságát illeti, azonkívül, hogy sokan még dolgoznak, hadd emlékeztessek arra, a járvány alatt hány nagyszülő segített a fiataloknak. Soroljam, hogy mi mindennel? A gyerekek felügyelése, tanítása. Főzés. Pénzbeli injekció, amikor megszűnt a gyermekük munkahelye. Háztáj i termelés - ugye, senki sem gondolja komolyan, hogy csak maguknak nevelik a kacsát, termesztik a paradicsomot? - és sok minden egyéb. Hány fiatal ismerte fel - azok közül is, akik korábban minél messzebbre igyekeztek a szüleiktől, tartva a befolyásuktól -, hogy milyen jó a segítségük. Hogy rájuk mindenben számíthatnak, támaszkodhatnak. Ne higgyünk a hamis, manipulativ, haszontalan prófétáknak. (Kotrha) Csúcsot döntött a menekültek száma Tavaly másodpercenként legalább egy ember kényszerült elhagyni saját otthonát. A koronavírus-járvány miatti korlátozások ellenére rekordot döntött tavaly a belső menekültek száma a világon, elérte az 55 milliót, vagyis átlagban másodpercenként egynél több ember kényszerült otthona elhagyására saját országában - áll a globális menekültfolyamatokat figyelő két civil szervezet csütörtökön nyilvánosságra hozott közös jelentésében. A genfi székhelyű IDMC (Internal Displacement Monitoring Centre) és a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) felmérése szerint tavaly 40,5 millió emberrel nőtt a belső menekültek száma, ez a legjelentősebb emelkedés az elmúlt tíz évben. Alexandra Bilak, az IDMC igazgatója az AFP-nek azt mondta, mindkét adat szokatlanul magas, a folyamat „példátlan”. A belső menekültek száma a duplája a külföldre menekültek számának, tavaly ugyanis 26 millióan menekültek el otthonukból úgy, hogy átlépték saját országuk határát. Jan Egeland, az NRC vezetője sokkolónak nevezte, hogy másodpercenként legalább egy ember kényszerült elhagyni saját otthonát. Ez arra utal, hogy „nem vagyunk képesek megvédeni magunkat a konfliktusoktól és a természeti csapásoktól”. Bilak felhívta a figyelmet, hogy a mért rekord feltehetően alacsonyabb a valós számnál. A koronavírus-járvány nehezítette az adatgyűjtést, tartva a fertőzéstől sokan nem mentek menedékhelyekre. A járvány súlyosbította a menekültek szociális-gazdasági helyzetét, és a számuk tovább nőhet az országok válságba sodródásával. A belső menekültek háromnegyede természeti csapás és extrém időjárási körülmények miatt kényszerült otthona elhagyására, a ciklonok, a monszunok, a heves esőzések és az árvizek a sűrűn lakott régiókat érintették Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, és rendkívül súlyos volt a hurrikánszezon az Atlanti-óceán térségében. A Közel-Keleten és a szubszaharai térségben a hosszú esőzések okozták a bajt. Bilak szerint a klímaváltozás miatt az ilyen katasztrofális természeti csapások gyakorisága és intenzitása nőni fog, ezzel a belső menekültek számának a növekedése várható. Mintegy tízmillió belső menekült fegyveres konfliktusok és erőszakcselekmények miatt hagyta el otthonát és menekült el az etiópiai Tigrében zajló harcok, Mozambik északi részében és Burkina Fasóban pedig a dzsihadisták támadásai elől. Folytatódott a menekültáradat a háborúk sújtotta Szíriában, Afganisztánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is. Míg a természeti csapások elől menekülők viszonylag gyorsan visszatérhetnek újjáépített otthonukba, a háborúk és erőszak elől menekülők jóval hosszabb idő elteltével. (MTI/AFP) A zöld lehet a nyerő FELEDY BOTOND Németország a szeptemberi szövetségi parlamenti választásra készül. Merkel utódlása, a kancellári szék a tét, és ezzel a kontinens sok szempontból legerősebb országának a vezeté-A német közvélemény-kutatási adatok az elmúlt hetekben azt mutatják, hogy a sokáig 30% fölé mért kereszténydemokraták és a 20% alá mért zöldek között hirtelen kiegyenlítődött a verseny. Sőt, egyes mérésekben a zöldek már megelőzték a feketéket. Egészen meglepő fordulatok következhetnek tehát szeptember 26-a után nemcsak a németek, hanem a többi uniós tagállam, így Szlovákia és Magyarország lakosai számára is. Annalena Charlotte Alma Baerbock a zöldek kancellárjelöltje. A 40 éves nemzetközi jogász, aki Londonban és Hamburgban végezte tanulmányait, most brandenburgi helyről ül bent a Bundestagban. Míg a konzervatív oldal Ármin Laschettel egy férfit indít a kancellári posztért, a zöldek a női jelölttel elhozhatják a „Merkel-bónuszt”, vagyis azt, hogy a női jelöltre a német szavazók eddig könnyebben adták voksukat. A zöldek meglehetősen radikális pacifista és baloldali vonalról indultak, amelynek köszönhetően a korábbi évtizedekben nem voltak hálás koalíciós partnerek a tartományokban sem. Ä velük való közös kormányzások általában rövid életűek voltak, míg politikusaik között sok különc szerepelt a németesen fegyelmezett nagy pártokhoz képest. Joschka Fischer a Schröder-kormányban vált ismertté mint a zöldek külügyminisztere. Azóta nem jutottak kormányzati szerephez Berlinben. A megújult zöld párt már középre húz. Messze nem olyan radikálisak az új generációban, de még így középre tartva is érdekesebbek, mint a kormányzásban jelentősen kiégett CDU vagy a teljesen hitelét vesztett szocialisták (akiket rendre 15% alá mérnek). A konzervatívok vezette négy kormányzati ciklus után természetes lenne a választók igénye a változásra. Baerbrock ezt tudja megtestesíteni, ha ügyesen pozícionálja magát és nem követnek el szavazókat elidegenítő hibás lépéseket. Külpolitikában karakteresen EU-párti. Nem föderalista, nem vad integrátor, viszont egyértelműen megfogalmazza, hogy a németeknek is sikeres unióra van szüksége, ahogy az unió lakosai is csak együtt tudnak olyan globális kihívásokkal szemben fellépni, mint a klímaváltozás. Ehhez még hozzátehetjük Kínát, az oroszokat meg a kiberháborút és a helyenként asszertiv washingtoni külpolitikát. Ezekkel szemben csak az összefogás ad védőernyőt. Ebből az álláspontjából következik, hogy a CDU-val szemben az Északi Áramlat-2 vezeték építését nem folytatnák. Ez óriási szó a mai német belpolitikában. A Schröder vezette konzorcium a konzervatívok támogatását is élvezi, egyben az egész európai energiauniót aláássa, hiszen egy bilaterális orosz-német egyezség ekkora méretben nem sok teret hagy másoknak. Az USA amiatt fúrja a projektet, hogy Ukrajna ne veszítse el még a tranzitbevételét is, bár ezen a Biden-adminisztráció épp május 20-án enyhített. Baerbrock talán leállítaná ezt az építkezést, és arról beszélt, hogy Ukrajnából hidrogénvezeték érkezhetne Németországba. így ér össze a gazdasági érdek, a külpolitika és a környezetvédelem: a németek a hollandok mellett a hidrogénipar nagy támogatói; az ukránok mellett ezzel ugyanúgy kiállnak, és egyben erősítik az amerikai kapcsolatot. A hidrogén pedig valóban az egyik fontos része az energiaipar átalakításának, dekarbonizációjának. Hátha még sok ilyen ötlet lesz Berlinben. Már csak az a kérdés, hogy lesz-e esélyük ilyen terveknek a kőkemény német ipari lobbi és külföldi befolyás szorításában. Egy zöld kancellár - persze koalícióban - felrázhatja a német belpolitikát...? FIGYELŐ Megerősödött Merkel pártja A szeptember 26-i szövetségi parlamenti (Bundestag) választásra készülő, Angela Merkel kancellárt adó kereszténydemokrata CDU/CSU a legutóbbi, szerdán ismertetett közvélemény-kutatás szerint ismét az első számú német politikai erő. Országos választói támogatottsága 27,5 százalékos, 1,5 százalékponttal emelkedett áprilishoz képest. A második helyen az ellenzéki Zöldek állnak 24 százalékkal, 2 százalékponttal gyengülve az előző hónaphoz viszonyítva. Az utóbbi nagyjából két hónapban rendre a Zöldek vezettek a felmérésekben. Az egyik legtekintélyesebb közvélemény-kutatató intézet, az 1947-ben alapított Allensbach (Institut für Demoskopie Allensbach - IfD) új mérése szerint a CDU/CSU és a Zöldek után a jobbközép pártszövetség jelenlegi koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) következik 16 százalékkal, 1 százalékponttal gyengülve áprilishoz képest. A CDU/CSU-tól jobbra álíó Alternatíva Németországnak (AfD) 10 százalékon áll az áprilisi 9 százalék után. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága ugyancsak ÍO százalékos, nem változott az utóbbi négy héten. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 0,5 százalékponttal gyengült, így a szavazatok 6,5 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás - mutatta ki az IfD a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap megbízásából készített felméréssel. (MTI)
