Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-19 / 113. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 141 2021. május 19.1 www.ujszo.com Vészhelyzetben javul a teljesítményünk Az eredmények alapján elmondható, hogy akut stressz hatására javult a teljesítmény a gyors reakciót lehetővé tevő statisztikai tanulásban, vagyis agyunk gyorsabban felméri a környezeti szabályszerűségeket a veszélyes helyzetekben, amikor nincs idő a hosszú mérlegelésre (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ Az Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoport munkatársai laborkísérletben bizonyították, hogy agyunk gyorsabban felméri a környezeti szabályszerűségeket a veszélyes helyzetekben, gyorsabban istudunk reagálni. Az ELTE PPK kutatói igazolták, hogy a stressz pozitívan hat a tudat alatti, ún. statisztikai tanulásra. Mivel ennek során agyunk a rendelkezésre álló információhalmazban felismeri a szabályszerűségeket, egyes cselekedeteink automatikussá válhatnak: megtanulunk egy hangszeren játszani, vagy elsajátítunk egy új sportágat. A teniszező gondolkodás nélkül cselekszik, ha jön a labda. „Ilyenkor az agy a környezet mintázatát összekapcsolja a korábbi emlékekkel, és ennek alapján dönti el, mit kell tenni az adott helyzetben. Mindez persze nem tudatos” - magyarázza Németh Dezső, az Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoport vezetője. A kutatócsoport célja, hogy feltérképezze azokat a tanulási formákat, amelyek szándékos erőfeszítés nélkül mennek végbe. Ebben a kutatásukban arra voltak kíváncsiak, hogy az akut stressz milyen hatással van az agynak erre a képességére. A Tóth-Fáber Eszter vezette kísérletbe 53 főt vontak be, akiket két csoportba osztottak. Az egyik csoport számára a kutatók stresszhelyzetet idéztek elő: megkérték a tagokat, hogy három percre tegyék a kezüket jeges vízbe, közben azt mondták nekik, hogy a kísérletről felvétel is készül, amelyet a későbbiekben elemezni fognak. A kontrollcsoport tagjai ezzel szemben nem kaptak ilyen információt, és langyos vízbe kellett mártaniuk a kezüket. A szakértők a teszt előtt és után is nyálmintát vettek az alanyoktól, amelynek elemzéséből kiderült, hogy a stresszelt csoportnál megemelkedett az antistresszhormonként is ismert kortizol szintje. A vizsgálat második felében a résztvevőknek számítógépes reakcióidő-feladatot (ASRT) kellett elvégezniük. Ennek során a képernyőn megjelenik egy kép négy lehetséges hely egyikén, a vizsgálati személyeknek pedig a megjelenő ingernek megfelelő billentyűt kell megnyomniuk olyan gyorsan, ahogyan csak tudják. A képek előre meghatározott, ismétlődő mintázatot követnek. Ez a feladat is igazolta a kutatók feltevését, vagyis a stresszelt csoport tagjai gyorsabban választották ki a helyes megoldásokat, mint a kontrollcsoport résztvevői. Az eredmények alapján elmondható, hogy akut stressz hatására javult a teljesítmény a gyors reakciót lehetővé tevő statisztikai tanulásban, vagyis agyunk gyorsabban felméri a környezeti szabályszerűségeket a veszélyes helyzetekben, amikor nincs idő a hosszú mérlegelésre. Ennek evolúciós előnyei is lehetnek - világított rá Németh Dezső. Stresszes szituációkban, például, ha megtámadnak minket az utcán vagy vitatkozni kezdenek velünk, gyorsan fel kell ismernünk a másik ember mozdulataiból, mimikájából levehető információkat ahhoz, hogy mielőbb cselekedni tudjunk. A hormonális változások pedig alkalmassá teszik a szervezetünket, hogy megküzdjünk az adott fenyegetéssel. Egy másik példa a rövid távú stressz kedvező hatására, amikor angolul kell megszólalnunk. Ilyenkor kicsit idegesek leszünk, és ha a külföldi beszélgetőpartnerünk kijavít minket, a helyes használatot nagy valószínűséggel örökre meg fogjuk jegyezni. Az viszont már nem rögzülne így, ha az illető egy összetett szabály használatát kezdte volna el nekünk magyarázni. A vizsgálat szerint ugyanis a bonyolultabb tanulási formákat nem segítette a stressz, ahogy köztudottan az iskolai teljesítményre is negatívan hat - tette hozzá a PPK egyetemi tanára. A kutatási eredményeket összefoglaló publikáció várhatóan az év második felében jelenik meg a PLOS One című tudományos folyóiratban. (ELTE) Hamarosan megállíthatatlanná válik Grönland jegének az olvadása A jégtakaró néhány száz vagy ezer év alatt teljesen elolvad, ami több mint hét méterrel megemeli a globális tengerszintet (Shutterstock) MTI-HÍR Hamarosan megállíthatatlanná válik Grönland jegének az olvadása. A jégtakaró középső és nyugati területeinek destabilizálódása már megkezdődött a növekvő hőmérsékletek miatt - közölte a Potsdam Klímakutaté Intézet (PIK) hétfőn német és norvég kutatókra hivatkozva. „Eredményeink arra utalnak, hogy a jövőben jelentősen felerősödhet az olvadás mértéke, ami különösen aggodalomra ad okot” - mondta Niklas Boers, a PIK kutatója. Az olvadás megakadályozásához a szakértők szerint nem elég a felmelegedés megakadályozása, hanem jóval az iparosodás előtti szint alá kellene süllyeszteni a hőmérsékletet ahhoz, hogy ajégtakaró elérje az elmúlt évszázadokban jellemző vastagságát. „Gyakorlatilag tehát ajég jelenlegi és a jövőben várható tömegvesztesége visszafordíthatatlan. Ezért a legfőbb cél, hogy a fosszilis üzemanyagok égetéséből származó üvegházhatású gázok emissziójának mértékét gyorsan és jelentősen csökkentsük és ismét stabilizáljuk a jégtakarót és a légkört” - mondta Boers. Az eddigi modellezések eredményei alapján a PIK szerint elkerülhetetlen a grönlandi jégtakaró elolvadása, amint a globális középhőmérséklet eléri akritikus küszöböt, az iparosodás előtti szinthez képest 0,8-3,2 C-fok közötti emelkedést. Amikor túllép ezen a küszöbön a felmelegedés, a jégtakaró néhány száz vagy ezer év alatt teljesen elolvad, ami több mint hét méterrel megemeli a globális tengerszintet. Hatására összeomlik az atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC), amely a meleg vizet északabbra, a hideget délebbre irányítja, biztosítva, hogy a magasabb szélességi körön fekvő szárazföldi területek - köztük Európa - klímája viszonylag enyhe legyen. Egy másik kutatás pedig arra mutat rá, hogy több jég olvad el a Föld „harmadik pólusa”, vagyis a Tibetifennsíkot körülvevő magashegységek gleccserein, mint amennyi telente képződik. A téli hóesés a több mint ötezer gleccser többségénél átlagosan az elolvadt mennyiség kevesebb mint felét pótolja - állapította meg a Svájci Szövetségi Erdő-, Hó- és Tájkutató Intézet (WSL) vezetésével dolgozó kutatócsoport. Műholdas adatok alapján kifejlesztettek egy számítógépes modellt, amellyel évről évre rekonstruálni tudták az új hó és az olvadás arányát 5527 gleccseren 2000 és 2016 között. A kutatók tanulmányukat a Nature Communications című tudományos folyóiratban tették közzé. A gleccserek 70 százaléka évente veszít a jegéből, többségük csak kevés olyan felületet mutat, ahol a jég újraképződik - írta közleményében a WSL. Csak a Karakorum és a Kunlun hegységek gleccserei híztak a vizsgált időszakban. Mintegy 250 millió embert lát el az ázsiai magashegységek gleccsereinek olvadékvize. Azonban a nyári olvadásnak átlagosan kevesebb mint a felét kompenzálja a téli hóesés a gleccserek többségén. Következésképpen a jégfolyamok nagyobb része jelenlegi formájában egyszerűen nem életképes - magyarázta Evan Miles, a WSL munkatársa, a kutatás vezetője. Még ha a jövőben a Föld nem melegedne tovább, az évszázad végére a jégtömeg nagyjából húsz százaléka elolvadna - írták a tanulmány szerzői. Ezzel az Indus, az Amudarja vagy a Szir-darja folyók egy fontos vízszállítója apadna el. A küszöbön álló klímaváltozás tovább fokozhatja a gleccserek olvadását, ami befolyásolja egyes mélyebben fekvő régiók vízellátását.
