Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-18 / 112. szám

www.ujszo.com j 2021. május 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Óvatos kérés Keresni a kiskaput, akkor is, ha az egészségünkről van szó JUHÁSZ KATALIN Egészségügyi miniszté­riumunk bej elentette, hogy intenzíven dolgo­zik egy nyomtatványon, amely nemzetközileg is biztosítaná a beoltottak számára a szabadabb mozgást. Üdvözöljük a törekvést, és kívánunk jó reggelt, most, május idusa után, miközben az oltás de­cember végén kezdődött. Jelenleg szinte minden uniós tagállamban más-más előírások vannak érvényben - szerencse kér­dése, hogy hol fogadják el a „pa­pírt”, amit kaptunk, és hol töröl­hetjük ki vele a köpőcsészénket a kötelező karantén abszolválása előtt. A minisztérium azt ajánlja, for­duljunk háziorvosunkhoz, és kér­jünk tőle igazolást a nemzetközi oltási igazolványunkba. De mivel szinte minden kórház és oltóhely más-más típusú igazolást ad, házi­orvosunknak sincs könnyű dolga. Egyre többen igyekeznek csalással igazoláshoz jutni a zavartalan mozgás érdekében. Azaz a védett­séget igazoló papír beszerzése fon­tosabb lett, mint maga védettség. Nem akarok általánosítani, de úgy tűnik, a háziorvosok egy része már csak legyint, hiszen ebben a sakk­játszmában ők mindeddig egyszerű gyalogok voltak, ezért most sem haj­landóak lenyomozni, hogy valós, vagy otthon gyártott igazolást tesznek-e eléjük. Az emberek erre­felé megtanultak alkalmazkodni az abszurd helyzetekhez, boldogulni minden körülmények között. És eh­hez jön még „pluszban” a tájékozat­lansággal párosuló véleménysza­badság, a Facebook-korszak legna­gyobb vívmánya. A hullámok tehát rendesen összecsaptak, ez az új je­lenség egyaránt érdekelheti a szo­ciológusokat, a pszichológusokat, az informatikusokat és a rendőrséget. Ez utóbbi szakemberek nyilván azért csóválják a fejüket, mert nem értik, miért egyszerűbb csalással igazolást szerezni, azaz kockázatot vállalni ahelyett, hogy mindenki beoltatná magát. Az informatikusok azt nem bírják ép ésszel felfogni, miért nincs egy egységes európai rendszer - a nemzetközi webáruházak, a strea­­mingszolgáltatók vagy mondjuk a gólyamegfigyelő szoftverek mintá­jára - amelyben két kattintással elér­hető minden beoltott személy adata. Eddig is köztudott volt, hogy a kelet-európai ember ajég hátán is megél, de a szociológusok most új aspektusból vizsgálhatják ezt a tulaj­donságot. Ha van megfelelő papír, szabad az út - és a szocializmus évti­zedeiben edződött lakosság, illetve a sokat tapasztalt szülők gyerekei megtalálják a kiskapukat, akkor is, ha az egészségük forog kockán. És hát a mi egészségünk is, mert rólunk, tisztességes állampolgárok­ról is szólnom kell, akik betartunk minden szabályt - akkor is, ha nem látjuk értelmét. Mi nem gondoljuk, hogy okosabbak vagyunk az állam­nál, pedig Igor Matovic az utóbbi ti­zennégy hónapban talán bennünk is megalapozta ezt a feltételezést. Mi igyekeztünk otthon lenni nyolcra, majd kilencre, most meg örülünk, hogy nem muszáj állandóan az órán­kat néznünk esténként. Elfogadtuk, hogy templomba és plázába járha­tunk, moziba és uszodába viszont nem. Mi nem kopogtattunk három rövidet és két hosszút a hátsó ajtón, ha fodrászhoz akartunk menni, in­kább vállaltuk a hajléktalan­kinézetet. Most pedig csak annyit szeretnénk, hogy azok, akik nincse­nek beoltva, ne kaphassanak igazo­lást arról, hogy be vannak oltva. Re­méljük, ez nem teljesíthetetlen kérés. Ha mégis, akkor elnézést kérünk a mohóságunkért... (Kotrha) AZ ÉN APÁMNAK OLYAN PAPÍRJA VAN, HOGY KÉTSZER OLTOTTÁK FIZERREL, HÁROMSZOR ASTRÁVAL. ÉS EGYSZER MÁR SZPUTNYIKKAL IS! I 7 Csőd és permanens válság HEGEDŰS NORBERT iközben állandósul a koalíciós válság, a kormány csődöt mondott a pandémia elleni küzdelemben, a vállalkozók­nak nyújtott segítség terén, és alapvető emberi jogokat sértett meg a koronavírus elleni harc nevében. Most pedig elbukni látszik az egyetlen dolog, amivel a kormány még talán menthető volt: a korrupció és a maffia elleni harc is megy a levesbe. Ma tárgyalja a parlament a vizsgálati fogság hosszának megváltoztatá­sáról szóló törvényjavaslatot, ami az aktuális koalíciós válság apropóját adja. A Za l’udí és a Sme rodina az úgynevezett kollúziós vizsgálati fogság kapcsán feszül egymásnak, ami az őrizet egy olyan formája, ahol azokat a gyanúsítottakat tartják, akiknél fennáll a veszély, hogy szabadlábon befo­lyásolnák a tanúkat vagy a bírákat. Ebben az esetben az őrizetest tulajdon­képpen izolálják a világtól, ami nyilván komolyan megviseli. És mivel Szlovákiában az igazságszolgáltatás malmai igen lassan őrölnek, előfor­dulhat, hogy valaki akár egy évig is ilyen fogságban van, mielőtt bármi történne az ügyével, ami bizony emberkínzásnak minősül. A rendszer te­hát nem optimális és változtatásra szorul, ebben minden fél egyet is ért. Mária Kolíková igazságügyi miniszter is, aki az igazságszolgáltatás átfo­gó reformján dolgozik, ami tartalmazza a vizsgálati fogság lerövidítését is. Csakhogy Boris Kollár Sme rodinája hirtelen egy alternatív javaslattal állt elő, beelőzve Kolíkovát, és még rövidebbé tenné a vizsgálati fogság idejét. Felmerülhet a kérdés, hogy mióta érdekli Boris Kollárt a vizsgálati fogságban lévők sorsa? A válasz pedig az, hogy az érdeklődés jelei akkor kezdtek mutatkozni a Sme rodina családfőjén, mikor a párt által jelölt SIS- igazgató vizsgálati fogságba került. Hirtelen nagyon sürgős ügy lett a kol­lúziós fogság lerövidítése, olyannyira, hogy Kollár akár a smeres Robert Ficóval is hajlandó lenne szövetségre lépni, akinek szintén számos isme­rőse csücsül vizsgálati fogságban. Eddig úgy tűnt, hogy Kollárnak és Ficónak nincs elég szavazata a saját javaslatuk átveréséhez a parlamentben, de az elmúlt napokban megindult a pusmogás arról, hogy néhány, Igor Matovic körül csoportosuló OEaNO- s képviselő is átszavazhatna hozzájuk. Hogy az egyszerű embereknek eh­hez mi érdeke fűződhet - mármint a primitív bosszún kívül (ha már nem sikerült megbuktatni Kolíkovát, legalább a javaslatát megtorpedózzák) -, azt nem tudjuk. Kollár és Fico motivációi legalább érthetőek: csak a bör­tönben ülő haveroknak akarnak segíteni. De ha a Matovic körül csoporto­suló OEaNO-s képviselők végül besegítenek ebbe, az a szervilizmus és bosszúvágy győzelme lesz a párt által hangoztatott elvek felett. Egyszerű emberek egyszerű értékei. És persze, mondhatjuk, hogy nem lesz vége a világnak akkor sem, ha a Sme rodinajavaslata átmegy első olvasatban: a koalíciós partnerek majd tárgyalnak, egyeztetnek, üzengetnek, a válság nyúlik, mi pedig egyre fá­sulunk. A fásultságban pedig talán észre sem vesszük, hogy a kormány épp most dobta el az egyetlen értékét, amivel még menthető volt az elmúlt év bénázása. FIGYELŐ „Szervajándékozás" kórházi ágyéit cserébe Peruban lassan már nincs szabad sírhely ajárvány miatt, és van, aki valamelyik szervét ajánlja fel, csak hogy felvegyék beteg hozzátarto­zóját intenzív kórházi kezelésre. Limában a legsúlyosabb a helyzet, ott 65 temető van, de sírhelyhiány a főváros környékén és Peru más ré­szein is, a gyászolók pedig kényte­lenek titokban temetni, tiltott he­lyeken, jobb híján a házuk kertjé­ben. A tragikus gond természetesen nemcsak a koronavírus miatt el­hunytakat sújtja, hanem más be­tegségekben meghaltak hozzátar­tozóit is. Hivatalosan 65 ezren hal­tak meg koronavírusban a 32,5 milliós országban, de becslések szerint a valóság ennél sokkal rosszabb: 175 ezerre tehető a ragály halottainak száma. A kórházak annyira zsúfoltak, hogy vannak, akik földjüket, autójukat, vagy valamilyen szervüket ajánlják fel, hogy családtagjuk intenzív kór­házi ágyra kerülhessen, amelyből csak 2785 van az országban, azaz 10 ezer lakosra sem jut egy. (MTI) Gyógyszer nincs, az oxigénpalack poroltó, csalók prédája India India összerogy a járvány alatt, ám virágzik a gyógysze­rek és oxigánpalaekok feke­tepiaca, kórházi ágyhozjutni ás temetni is csak így lehet. Az országban kevés olyan dolog van most, aminek nagyobb a keletje az oxigénpalacknál - írta helyszíni tudósításában a The New York Ti­mes. Például egy jótékonysági szer­vezet értesítette arról a rendőrséget, hogy egy forgalmazó kétszeres árat, kétszáz dollárt kért egy palackért, így derült ki, hogy a cég valójában ócskavastelep, és átfestett poroltó­kat ad el oxigénpalackként - jó eset­ben oxigénnel vannak újratöltve, de ez is robbanásveszélyes. Széles körben eltelj edt az a véle­kedés, hogy Indiában sokkal több a halálos áldozat a naponta jelzett né­hány ezernél. A kórházak megtel­tek, gyógyszer, vakcina, oxigén nincs, a járványból nyerészkedők online vagy telefonon árulják eze­ket, kihasználva a családok kétség­­beesését. Az így eladott termékek sokszor hamisak, némelyek ártal­masak is. A rendőrség azzal gyanúsított meg egy csoportot, hogy a holttestekről még a halotti leplet is lelopta, és újra eladta azokat. Emellett rendre hamis remdesivir nevű antivirális gyógy­szert foglalnak le, amit a Covidban szenvedőknek írnak fel. Újdelhiben négy egészségügyi dolgozót tartóz­tattak le, mert elvették a Covidba be­lehalt páciensektől a fel nem hasz­nált gyógyszeres fiolákat, és dara­bonként négyszáz dollárért adták el azokat. Az amerikai lap olyan hang­zatos ügyről is beszámolt, miszerint egy kormánypárti politikus kórházi ágyakkal kereskedett, és illegális vérplazma-kereskedelemre is akadt példa. Az effajta zsákmányszerzésről mondta újdelhi főbírósága, hogy „szétszakadt a társadalom erkölcsi szövete”, amikor a múlt hónapban 21 embert vettek őrizetbe csalás, kész­letek felhalmozása, bűnszövetkezés és más, a járvánnyal összefüggő bűncselekmények miatt. Az észak­indiai Uttar Prades államban 160 embert vettek őrizetbe hasonló okok miatt. Vikram Singh ottani rendőr­főnök azt mondta, hogy 36 éves pá­lyafutása során sokfajta zsákmány­szerzőt és gonosztettet látott, de ilyen dolgokat még soha. Néhány napja arról számoltak be az indiai lapok, hogy hálót kellett ki­feszíteni a Gangeszen, mert több száz holttestet sodort a víz. A sze­gényebbeknek ugyanis nincs pén­zük fát venni a hagyományos indiai hamvasztáshoz, ezért a folyóba en­gedik az elhunytak testét. Az indiai államok vezetői azt követelik, hogy az ország fokozza a vakcinagyártást, és állítsa le az oltóanyagok export­ját. Az AstraZeneca gyógyszercég ugyanis Indiában is gyártja korona­vírus elleni vakcináját, Szputnyikot is gyártanak már az országban, de az 1,3 milliárd lakos alig 2,5 százalékát oltották be. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents