Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-18 / 112. szám
www.ujszo.com j 2021. május 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Óvatos kérés Keresni a kiskaput, akkor is, ha az egészségünkről van szó JUHÁSZ KATALIN Egészségügyi minisztériumunk bej elentette, hogy intenzíven dolgozik egy nyomtatványon, amely nemzetközileg is biztosítaná a beoltottak számára a szabadabb mozgást. Üdvözöljük a törekvést, és kívánunk jó reggelt, most, május idusa után, miközben az oltás december végén kezdődött. Jelenleg szinte minden uniós tagállamban más-más előírások vannak érvényben - szerencse kérdése, hogy hol fogadják el a „papírt”, amit kaptunk, és hol törölhetjük ki vele a köpőcsészénket a kötelező karantén abszolválása előtt. A minisztérium azt ajánlja, forduljunk háziorvosunkhoz, és kérjünk tőle igazolást a nemzetközi oltási igazolványunkba. De mivel szinte minden kórház és oltóhely más-más típusú igazolást ad, háziorvosunknak sincs könnyű dolga. Egyre többen igyekeznek csalással igazoláshoz jutni a zavartalan mozgás érdekében. Azaz a védettséget igazoló papír beszerzése fontosabb lett, mint maga védettség. Nem akarok általánosítani, de úgy tűnik, a háziorvosok egy része már csak legyint, hiszen ebben a sakkjátszmában ők mindeddig egyszerű gyalogok voltak, ezért most sem hajlandóak lenyomozni, hogy valós, vagy otthon gyártott igazolást tesznek-e eléjük. Az emberek errefelé megtanultak alkalmazkodni az abszurd helyzetekhez, boldogulni minden körülmények között. És ehhez jön még „pluszban” a tájékozatlansággal párosuló véleményszabadság, a Facebook-korszak legnagyobb vívmánya. A hullámok tehát rendesen összecsaptak, ez az új jelenség egyaránt érdekelheti a szociológusokat, a pszichológusokat, az informatikusokat és a rendőrséget. Ez utóbbi szakemberek nyilván azért csóválják a fejüket, mert nem értik, miért egyszerűbb csalással igazolást szerezni, azaz kockázatot vállalni ahelyett, hogy mindenki beoltatná magát. Az informatikusok azt nem bírják ép ésszel felfogni, miért nincs egy egységes európai rendszer - a nemzetközi webáruházak, a streamingszolgáltatók vagy mondjuk a gólyamegfigyelő szoftverek mintájára - amelyben két kattintással elérhető minden beoltott személy adata. Eddig is köztudott volt, hogy a kelet-európai ember ajég hátán is megél, de a szociológusok most új aspektusból vizsgálhatják ezt a tulajdonságot. Ha van megfelelő papír, szabad az út - és a szocializmus évtizedeiben edződött lakosság, illetve a sokat tapasztalt szülők gyerekei megtalálják a kiskapukat, akkor is, ha az egészségük forog kockán. És hát a mi egészségünk is, mert rólunk, tisztességes állampolgárokról is szólnom kell, akik betartunk minden szabályt - akkor is, ha nem látjuk értelmét. Mi nem gondoljuk, hogy okosabbak vagyunk az államnál, pedig Igor Matovic az utóbbi tizennégy hónapban talán bennünk is megalapozta ezt a feltételezést. Mi igyekeztünk otthon lenni nyolcra, majd kilencre, most meg örülünk, hogy nem muszáj állandóan az óránkat néznünk esténként. Elfogadtuk, hogy templomba és plázába járhatunk, moziba és uszodába viszont nem. Mi nem kopogtattunk három rövidet és két hosszút a hátsó ajtón, ha fodrászhoz akartunk menni, inkább vállaltuk a hajléktalankinézetet. Most pedig csak annyit szeretnénk, hogy azok, akik nincsenek beoltva, ne kaphassanak igazolást arról, hogy be vannak oltva. Reméljük, ez nem teljesíthetetlen kérés. Ha mégis, akkor elnézést kérünk a mohóságunkért... (Kotrha) AZ ÉN APÁMNAK OLYAN PAPÍRJA VAN, HOGY KÉTSZER OLTOTTÁK FIZERREL, HÁROMSZOR ASTRÁVAL. ÉS EGYSZER MÁR SZPUTNYIKKAL IS! I 7 Csőd és permanens válság HEGEDŰS NORBERT iközben állandósul a koalíciós válság, a kormány csődöt mondott a pandémia elleni küzdelemben, a vállalkozóknak nyújtott segítség terén, és alapvető emberi jogokat sértett meg a koronavírus elleni harc nevében. Most pedig elbukni látszik az egyetlen dolog, amivel a kormány még talán menthető volt: a korrupció és a maffia elleni harc is megy a levesbe. Ma tárgyalja a parlament a vizsgálati fogság hosszának megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot, ami az aktuális koalíciós válság apropóját adja. A Za l’udí és a Sme rodina az úgynevezett kollúziós vizsgálati fogság kapcsán feszül egymásnak, ami az őrizet egy olyan formája, ahol azokat a gyanúsítottakat tartják, akiknél fennáll a veszély, hogy szabadlábon befolyásolnák a tanúkat vagy a bírákat. Ebben az esetben az őrizetest tulajdonképpen izolálják a világtól, ami nyilván komolyan megviseli. És mivel Szlovákiában az igazságszolgáltatás malmai igen lassan őrölnek, előfordulhat, hogy valaki akár egy évig is ilyen fogságban van, mielőtt bármi történne az ügyével, ami bizony emberkínzásnak minősül. A rendszer tehát nem optimális és változtatásra szorul, ebben minden fél egyet is ért. Mária Kolíková igazságügyi miniszter is, aki az igazságszolgáltatás átfogó reformján dolgozik, ami tartalmazza a vizsgálati fogság lerövidítését is. Csakhogy Boris Kollár Sme rodinája hirtelen egy alternatív javaslattal állt elő, beelőzve Kolíkovát, és még rövidebbé tenné a vizsgálati fogság idejét. Felmerülhet a kérdés, hogy mióta érdekli Boris Kollárt a vizsgálati fogságban lévők sorsa? A válasz pedig az, hogy az érdeklődés jelei akkor kezdtek mutatkozni a Sme rodina családfőjén, mikor a párt által jelölt SIS- igazgató vizsgálati fogságba került. Hirtelen nagyon sürgős ügy lett a kollúziós fogság lerövidítése, olyannyira, hogy Kollár akár a smeres Robert Ficóval is hajlandó lenne szövetségre lépni, akinek szintén számos ismerőse csücsül vizsgálati fogságban. Eddig úgy tűnt, hogy Kollárnak és Ficónak nincs elég szavazata a saját javaslatuk átveréséhez a parlamentben, de az elmúlt napokban megindult a pusmogás arról, hogy néhány, Igor Matovic körül csoportosuló OEaNO- s képviselő is átszavazhatna hozzájuk. Hogy az egyszerű embereknek ehhez mi érdeke fűződhet - mármint a primitív bosszún kívül (ha már nem sikerült megbuktatni Kolíkovát, legalább a javaslatát megtorpedózzák) -, azt nem tudjuk. Kollár és Fico motivációi legalább érthetőek: csak a börtönben ülő haveroknak akarnak segíteni. De ha a Matovic körül csoportosuló OEaNO-s képviselők végül besegítenek ebbe, az a szervilizmus és bosszúvágy győzelme lesz a párt által hangoztatott elvek felett. Egyszerű emberek egyszerű értékei. És persze, mondhatjuk, hogy nem lesz vége a világnak akkor sem, ha a Sme rodinajavaslata átmegy első olvasatban: a koalíciós partnerek majd tárgyalnak, egyeztetnek, üzengetnek, a válság nyúlik, mi pedig egyre fásulunk. A fásultságban pedig talán észre sem vesszük, hogy a kormány épp most dobta el az egyetlen értékét, amivel még menthető volt az elmúlt év bénázása. FIGYELŐ „Szervajándékozás" kórházi ágyéit cserébe Peruban lassan már nincs szabad sírhely ajárvány miatt, és van, aki valamelyik szervét ajánlja fel, csak hogy felvegyék beteg hozzátartozóját intenzív kórházi kezelésre. Limában a legsúlyosabb a helyzet, ott 65 temető van, de sírhelyhiány a főváros környékén és Peru más részein is, a gyászolók pedig kénytelenek titokban temetni, tiltott helyeken, jobb híján a házuk kertjében. A tragikus gond természetesen nemcsak a koronavírus miatt elhunytakat sújtja, hanem más betegségekben meghaltak hozzátartozóit is. Hivatalosan 65 ezren haltak meg koronavírusban a 32,5 milliós országban, de becslések szerint a valóság ennél sokkal rosszabb: 175 ezerre tehető a ragály halottainak száma. A kórházak annyira zsúfoltak, hogy vannak, akik földjüket, autójukat, vagy valamilyen szervüket ajánlják fel, hogy családtagjuk intenzív kórházi ágyra kerülhessen, amelyből csak 2785 van az országban, azaz 10 ezer lakosra sem jut egy. (MTI) Gyógyszer nincs, az oxigénpalack poroltó, csalók prédája India India összerogy a járvány alatt, ám virágzik a gyógyszerek és oxigánpalaekok feketepiaca, kórházi ágyhozjutni ás temetni is csak így lehet. Az országban kevés olyan dolog van most, aminek nagyobb a keletje az oxigénpalacknál - írta helyszíni tudósításában a The New York Times. Például egy jótékonysági szervezet értesítette arról a rendőrséget, hogy egy forgalmazó kétszeres árat, kétszáz dollárt kért egy palackért, így derült ki, hogy a cég valójában ócskavastelep, és átfestett poroltókat ad el oxigénpalackként - jó esetben oxigénnel vannak újratöltve, de ez is robbanásveszélyes. Széles körben eltelj edt az a vélekedés, hogy Indiában sokkal több a halálos áldozat a naponta jelzett néhány ezernél. A kórházak megteltek, gyógyszer, vakcina, oxigén nincs, a járványból nyerészkedők online vagy telefonon árulják ezeket, kihasználva a családok kétségbeesését. Az így eladott termékek sokszor hamisak, némelyek ártalmasak is. A rendőrség azzal gyanúsított meg egy csoportot, hogy a holttestekről még a halotti leplet is lelopta, és újra eladta azokat. Emellett rendre hamis remdesivir nevű antivirális gyógyszert foglalnak le, amit a Covidban szenvedőknek írnak fel. Újdelhiben négy egészségügyi dolgozót tartóztattak le, mert elvették a Covidba belehalt páciensektől a fel nem használt gyógyszeres fiolákat, és darabonként négyszáz dollárért adták el azokat. Az amerikai lap olyan hangzatos ügyről is beszámolt, miszerint egy kormánypárti politikus kórházi ágyakkal kereskedett, és illegális vérplazma-kereskedelemre is akadt példa. Az effajta zsákmányszerzésről mondta újdelhi főbírósága, hogy „szétszakadt a társadalom erkölcsi szövete”, amikor a múlt hónapban 21 embert vettek őrizetbe csalás, készletek felhalmozása, bűnszövetkezés és más, a járvánnyal összefüggő bűncselekmények miatt. Az északindiai Uttar Prades államban 160 embert vettek őrizetbe hasonló okok miatt. Vikram Singh ottani rendőrfőnök azt mondta, hogy 36 éves pályafutása során sokfajta zsákmányszerzőt és gonosztettet látott, de ilyen dolgokat még soha. Néhány napja arról számoltak be az indiai lapok, hogy hálót kellett kifeszíteni a Gangeszen, mert több száz holttestet sodort a víz. A szegényebbeknek ugyanis nincs pénzük fát venni a hagyományos indiai hamvasztáshoz, ezért a folyóba engedik az elhunytak testét. Az indiai államok vezetői azt követelik, hogy az ország fokozza a vakcinagyártást, és állítsa le az oltóanyagok exportját. Az AstraZeneca gyógyszercég ugyanis Indiában is gyártja koronavírus elleni vakcináját, Szputnyikot is gyártanak már az országban, de az 1,3 milliárd lakos alig 2,5 százalékát oltották be. (MTI)