Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-04 / 101. szám
www.ujszo.com | 2021. május 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Lassú döglődés Minden marad a régiben: mellékvágányon a déli beruházások HEGEDŰS NORBERT Eduard Heger azt állítja, hogy kormánya a megújulás és a fej lődés kormánya lesz, de a nagy tervezésből és pénzszórásból valahogy megint kimaradtak a szlovákiai magyarok. A kormányátalakítás elvileg lehetőséget adhatott volna arra, hogy a honatyák átgondolják az eddig megtett utat, szorozzanak és osszanak, és ahol esetleg hiányosságokat tapasztalnak, ott pótolják azokat. Ehelyett nagyjából annyi történt, hogy a korábbi kormányprogramból kihúzták azokat a pontokat, amiket eddig sikerült teljesíteni, az új programról szóló parlamenti vita pedig bohózatba fulladt, melyen az OEaNO legszervilisebb képviselői abban versenyeztek, ki tud mélyebbre bújni Igor Matovic hátsó felébe. így értelmes dolgok nem nagyon hangzottak el, pedig a valóság nem olyan szép, mint azt Matovic hívei láttatni szeretnék. Itt van például az infrastrukturális fejlesztések ügye, amiről már tavaly kiderült, hogy a magyarok lakta régiókat gyakorlatilag az út szélén hagyja. Hogy a Heger-kabinet mit akar, arról sajnos egyelőre csak találgathatunk, de az alakulóban lévő Szövetség magyar politikusai már megkongatták a vészharangot. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy minden marad a régiben: az összes déli beruházás mellékvágányra kerül, és 2028-ig nem is terveznek velük semmit. Nem hiszem, hogy el kellene ismételni, mekkora károkat okoz ez a szlovákiai magyarságnak. Tavaly - amikor kiderült, hogy lenullázzák a déli utakat - Matovié Orbán Viktor mellett vigyorgott a Monostori híd átadásán, ironikus módon - az élet a legjobb rendező - múlt csütörtökön, miközben a Szövetség arról sajtózott, hogy továbbra sem lesznek utak, Matovié Gyimesi Györggyel ismét Magyarországra látogatott, ezúttal Szijjártó Péterrel fényképezkedtek. Mindkét alkalommal elhangzott valami olyasmi, hogy sosem volt ilyen jó a viszony Szlovákia és Magyarország között. Ez tényleg csodálatos, és őszintén örülök, hogy ezt a nagy barátságot egyik említett politikus szemében sem árnyékolja be a dél-szlovákiai magyarság lassú döglődése. Aztán itt van a Európai Uniótól érkező 6,6 milliárd euró szétosztásának ügye, amiből egy cent sem jut a mezőgazdaságnak. Talán mondanom sem kell, hogy ez a csapás is különösen a Dél-Szlovákiában élőket sújtja. Ahhoz képest, hogy Ján Micovsky földművelésügyi miniszter először arról beszélt, hogy 2,4 milliárd jut az ágazatnak, ez elég vérlázító. Mert rendben, menjen pénz a zöld gazdaságba, az iskoláknak, az egészségügynek, de hogy 6,6 milliárdból egy cent sem jut a mezőgazdászoknak? Viccnek is rossz. De fogjuk fel pozitívan: nem baj, ha nem lesznek utak, úgysem tudnánk hova munkába menni. A bonbon ennek a fekáliahalomnak a tetején pedig Matovic pénzügyminiszter anyák napjára időzített ötlete, amiben felvetette, hogy egy jelentős áfaemelés után növelné a családi pótlékot. A probléma, amit az Egyszerű Ember szeretne elsumákolni, abban áll, hogy az áfa ilyen mértékű emelése pont a legszegényebb régiókban élőket - a szlovákiai magyarság jelentős részét - sújtaná a legj óbban. Plusz a reform csak a dolgozó anyákat érintené. De mi van, ha az anya nem talál munkát, mert a lakhelyén nincsenek se utak, se állásajánlatok? Mi van, ha akaratán kívül munkanélküli, és mégis gyermeke születik? A pénzügyminiszter szociális államába ő már nem fér bele. De fogjuk fel pozitívan: ha nem születnek gyermekek, nem is kellenek majd azok az utak és munkahelyek. És Dél-Szlovákiában nem lesz senki, aki zavarja a Heger-kormány megújulásról és fejlődésről szóló ábrándjait. A 12-15 éveseknél vizsgálják a Pfizert Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megkezdte annak értékelését, hogy a Pfizer és a BioNTech vállalatok koronavírus ellen kifejlesztett vakcinája alkalmazhaté-e a 12-15 éves korosztálynál. Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami ügynökség azt már közölte, a Pfizer és a BioNTech Comirnaty névre keresztelt oltóanyagát a 16 évnél idősebbeknek be lehet adni. Elmondták, az uniós ügynökség illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) gyorsított eljárásban végez értékelést a gyártók kérelme, a 12 éveseknél idősebb fiatalok bevonásával végzett klinikai vizsgálatok eredményei alapján. Eredmény június végére várható. A Pfizer és a BioNTech pénteken nyújtotta be kérelmét. Ha az EMA szakbizottsága ajánlani fogja, az engedély mind a 27 EU-tagországban érvényes lesz. A Pfizer és a BioNTech március végén jelentette be, hogy az ún. harmadik fázisú klinikai vizsgálat alapján a Comimaty százszázalékos hatékonysággal véd a Covid-19-től a 12-15 éves korosztályban. Megfigyelték azt is, hogy az oltás nagyonjó, erőteljes immunválaszt vált ki a korcsoportba tartozó gyerekeknél. Az oltóanyag biztonságosságát és hatékonyságát a kisgyermekeknél és a félévesnél nagyobb csecsemőknél is vizsgálják. Az első vizsgálati eredmények júliusban lehetnek meg az 5-12 éves korosztályról, szeptemberben pedig a még kisebbekről. (MTI) Piros jelzés a moziknak JUHÁSZ KATALIN Kulturális szemafor. Meglehetősen abszurd szókapcsolat, és hiába szeretem az abszurdot a művészet minden területén, most inkább szomorú vagyok. Múlt szerdán, amikor nyilvánosságra hozták az élő kultúrára vonatkozó új szabályokat, inkább dühös voltam, és hálát adtam az égnek, amiért nem rendezvényszervezéssel foglalkozom. Szerintem a kulturális miniszter asszony sem szervezett még semmit, máskülönben nem jelentette volna be lelkesen, hogy hétfőn (azaz a tegnapi napon) nyithatnak a színházak és lehetnek koncertek is, ötvenszázalékos nézőkapacitással. Ezzel szépen befogta a háborgók száját, mert hiszen mostantól nem az ő sara, ha továbbra is zárva maradnak a színházak, koncerttermek. Szinte hallom a megkönnyebbült sóhajtását. És kíváncsian várom, melyik színház tud először közönség elé vinni valamit a rég elfelejtett repertoárból, másfél hónappal az évad vége előtt. Az előadásokat ugyanis „le kell porolni”, ami a legjobb esetben is minimum két hét megfeszített munkát jelent - már ha mindenki egészséges a társulatból. És persze kérdéses, hány jegyet tudnak eladni az adott feltételek mellett (negatív teszt szükséges a belépéshez, maszkot kell viselni, külön háztartásban élők nem ülhetnek egymás mellett, nincs büfé). A koncerteknél hasonló a helyzet - a fellépők leszerződtetésétől a közönség beengedéséig legalább három hét, de inkább egy hónap telik el szervezéssel. Egyedül a moziknál egyszerűbb a nyitás, hiszen a tavaly készült filmek egy része ott porosodik a raktárakban, a többit pedig pár nap alatt be tudják szerezni a tönk szélén álló moziüzemeltetők a szintén kétségbeesett forgalmazóktól. Csakhogy pont a mozik nem nyithatnak - a kulturális szemafor pirosat mutat nekik. Ha ezt valaki meg tudja magyarázni nekem, kérem, ne tartsa magában a tudást, jelentkezzen bátran! A minisztérium útmutatásában ugyanis semmilyen indokot nem találtam erre a döntésre vonatkozóan. Évek óta őszintén szurkolok a moziknak, hogy éljék túl ezt az időszakot. Nem a pandémiára gondolok. Az üzemeltetők már legalább tíz éve gondban vannak, mert változnak a fogyasztói szokások. Csak nagy ritkán tud telt házat csinálni egy-egy film, a mai kor embere ugyanis már mindent letölt, streamel, és randevúzni is máshová jár. A jegyszedők sem csodálkoztak a húsz-huszonöt fos premierközönségen. A városokban érdeklődés hiányában jó ideje megszűntek a délutáni vetitések, faluhelyen pedig maguk a mozik is. A járási székhelyeken örülnek az üzemeltetők, ha estére összegyűlik néhány érdeklődő. Egyedül a nagyvárosi multiplexek tartják magukat, oda viszont javarészt olyan közönség jár, amelyiknek nagyjából mindegy, milyen filmet vetítenek, mert csak az időt akarja eltölteni valahol, hatalmas adag kóla és pattogatott kukorica társaságában. És inkább nem elemezném az idei szomorú, érdektelen, unalmas Oscar-díjátadó gálát, azt, hogy maguk a filmesek sem tudták elhitetni a világgal, hogy ez a műfaj fontos. Ha megpróbálnánk felmérni a világjárvány művészetre gyakorolt hatását, vélhetően a film lenne a legnagyobb vesztes. Persze ennek a summázásnak még nincs itt az ideje, de tény, hogy az új válság egy olyan területet tarol le a szemünk előtt, amelyet a digitális fejlődés eddig is folyamatosan gyengített. Az interneten továbbítható képi tartalom pénzben mérhető értéke szinte a nullára csökkent, vagyis aki megnézhet valamit ingyen, az nem ad ki érte pénzt. Aki pedig mégis hajlandó lenne erre, az sem mehet most moziba, hiszen a szemafor pirosat mutat... FIGYELŐ tudják akadályozni azt, hogy a beoltott emberek másokat megfertőzzenek. Brit kutatások szerint azonban csak 38-49 százalékos a valószínűsége annak, hogy egy első dózissal beoltott személy nem fertőz meg másokat, jóllehet ő maga nem betegszik meg. A koronavírus ellen kifejlesztett oltásokkal jó eséllyel elkerülhető a betegség tüneteinek kialakulása — a Pfizemél ez például 95 százalék az oltóanyag kifejlesztői szerint -, de ez nem jelenti azt, hogy a beoltott emberek ne tudnának megfertőződni vagy másoknak továbbadni a vírust. A közösségi immunitás kialakulását az is nehezíti, hogy bizonytalan, vajon a vakcinák mennyi ideig nyújtanak védelmet. A jelenlegi kutatások szerint ez nagyjából 6 hónap lehet - mutatott rá a dél-koreai szakértő. Korábban a tudósok azt jósolták, hogy ha a lakosság 70 százalékát beoltják vagy átesik a fertőzésen, akkor kialakulhat a közösségi immunitás. (MTI) Félő, hogy sosem lesz nyájimmunitás Egyre valószínűtlenebb, hogy valaha is sikerül elérni a nyájimmunitást a koronavírussal szemben, ez még a felgyorsított oltókampányok mellett sem sikerülhet - erre jutottak dél-koreai kutatók. Várhatóan meg kell szoknunk, hogy a normális, mindennapi életünkhöz hozzá fog tartozni a koronavírus is, csakúgy, mint a szezonális influenza. Még a lakosság 70 százalékos átoltottsága sem vezet majd közösségi immunitáshoz-jelentette ki O Mjong Don, a dél-koreai betegségellenőrzési bizottság vezetője. A nyáj immunitás akkor alakul ki, amikor a népesség jelentős része immunissá válik egy bizonyos kórokozóval szemben, és ennek köszönhetően is szinte teljesen leáll a vírus terjedése. O Mjong Don szerint ez csak akkor érhető el, ha a vakcinák hatékonyan meg
