Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-17 / 111. szám
www.ujszo.com I 2021. május 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A család világnapja Attól, hogy törvénybe iktatnak valamit, a valóság nem változik meg ájus 15-én ünnepel(het)tük volna a család világnapját, ha a pandémia körüli problémák és politikai cirkuszok nem vonnák el a figyelmünket erről a fontos témáról. Korántsem mondhatjuk el azonban, még ha megpróbálunk is eltekinteni a fenti „zavaró tényezőktől”, hogy minden család érzi úgy, ünnepelnie kellene ezt a napot. Vegyük sorra először a járványhelyzet következményeit. Sok családot pótolhatatlan veszteség ért, legközelebbi hozzátartozóikat vesztették el, ami lelki, fizikai és anyagi nehézségeket is jelenthet számukra. Van, akinek a megélhetése került veszélybe, elvesztette a munkáját, tönkrement a nagy erőkkel felépített vállalkozása, és még sorolhatnánk. A posztszocialista (vajon meddig kell még ezt a fogalmat használnunk azokra az országokra, amelyek képtelenek tartósan emberi körülmények közé kormányozni választóik életét?) államokban az ún. hagyományos család fogalma mantraként működik, és hatalma erejétől függően az aktuális kormány egészen addig is elmehet, hogy beleírja az alkotmányba, mit jelent ez neki. Mivel politikai manőverekről van szó, amelyek csak és kizárólag a hatalma megerősitéséről szólnak, és saját véleménye rákényszerítéséről az állampolgárokra, nem merül fel az, hogy a valóság ettől teljesen eltér. De hiszen ezt ők is tudják. Tudják, hogy attól, hogy törvénybe iktatnak valamit, a valóság nem változik meg. Csak az embereket osztják fel csoportokra, összeugrasztják, látszólagos érvet adnak a kezükbe, hogy marják, üssék, bántsák egymást, míg ők nyugodtan uralkodhatnak. A legszomorúbb és legveszélyesebb változata ennek az, hogy maga az uralkodó politikus és csapata is elhiszi, hogy övé az egyetlen igazság, ő tudja, mi a jó a népnek, a nemzetnek. 1994-ben az ENSZ május 15-éta család nemzetközi napjává nyilvánította. Nem határozta meg a család fogalmát, hiszen az nagyon sokféle lehet. A politika azon van, hogy törvényekkel akadályozza meg azt, hogy egymást szerető emberek hivatalosan családot alapítsanak és törvény által elismerve és védve neveljék gyerekeiket. A szocialista propaganda szerint a család a társadalom legkisebb sejtje - ezt tanultuk annak idején, az „átkos” iskoláiban. A mai propaganda szerint a család a társadalom alapvető „intézménye”. Folytatódik? Ezek ugyanazok? Csak míg az átkosban a kommunista „fővezéreknek” titokban volt több szeretőjük és gyerekük, addig ma már ezt nyíltan teszik meg, sőt parlamenti párt élén hangoztatják a család szentségét. Hadd ne írjam le a nevét annak, aki a „hagyományos” család legvehemensebb támogatója, de aki már a pártja nevével is kigúnyolja és hülyére veszi az egész országot. Amit tehetünk, az az, hogy nem hagyjuk szó nélkül a hozzánk legközelebb állókat semmibe vevők, méltóságukban sértők tetteit, és kiállunk minden emberért, aki a saját családjában biztonságos, szerető közeget tud teremteni saját maga, társa és gyermekei számára. Ezen a napon minden családot ünnepeljünk meg! A gyermektelent, az egy- és többgyermekest, az egyszülőst, a mozaikcsaládot, a szivárványcsaládot. Ez a sokszínűség vezet egymás megértéséhez és elismeréséhez. r NEM. MEG NEM DÖNTÖTTÜNK, HOGY I AKARUNK-E GYEREKET MEGLÁTJUK. [mennyit fizet érte L A MATOYIC (Cartoonizer) Az EU kiáll Az EU elítéli az ellenséges országokról készült orosz listát, és megalapozatlannak tartja Moszkva vádjait - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki szolidaritásáról biztosította Csehországot. Borell felszólította Oroszországot, tartsa tiszteletben a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi egyezményt. A Deník N című cseh lap beszámolója szerint Borell egyúttal az orosz döntés felülvizsgálatát váija, ez enyhíthetné a feszültséget. Csehország Az orosz kormány pénteken listát fogadott el az úgynevezett barátságtalan államokról, a listára két ország került fel, az Egyesült Államok és Csehország. A listára Vlagyimir Putyin orosz elnök április 23-i rendelete alapján olyan országok kerülnek, amelyek „barátságtalan cselekedeteket hajtottak végre az Oroszországi Föderációval, annak állampolgáraival, illetve jogi személyeivel szemben, intézkedéseket (ellenintézkedéseket) hozva ellenük”. A rendelet alapján ezen országok számára korlátozhatják, illetve teljesen megtilthatják, hogy Oroszország területén toborozzanak munkatársamellett kát a nagykövetségeikre, konzulátusaikra, egyéb képviseleteikre. Csehország legfeljebb 19 helyi munkaerőt foglalkoztathat, az USA egyet sem. Csehország esetében az az indok, hogy április 17-én kiutasított 18 orosz követségi alkalmazottat, akiket diplomáciai fedettségben dolgozó hírszerzőknek minősített. Prága szerint az orosz különleges szolgálatoknak közük volt egy cseh lőszerraktárban 2014-ben történt, két emberéletet követelő robbanáshoz. Hat másik közép- és kelet-európai ország szolidaritásból szintén kiutasított orosz diplomatákat, amire Oroszország tükörintézkedésekkel reagált. (TASR, MTI) Kitekintés a Vaskupola alól SIDÓH. ZOLTÁN F ppen egy hete zúdulnak a Hamász palesztin terrorszervezet raké-Etái Izrael szinte valamennyi nagyobb városára, a zsidó állam válaszul kőkeményen zúzza szét a Gázai övezetet uraló szélsőségesek infrastruktúráját, miközben Ciszjordánia szintén forrong, az Izraelben élő arabok rendre összecsapnak a zsidókkal, a palesztinok dühödten tüntetnek Nyugat-Európa nagyvárosaiban, és megugrott a németországi antiszemita incidensek száma. Mindez egy érzelmileg felfokozott időszakban történik, amikor éppen véget ért a muszlimok számára oly fontos böjti hónap, a ramadán, egy hete ünnepelték (volna) a zsidók a Jeruzsálem-napot, annak évfordulóját, hogy 1967-ben a hadsereg elfoglalta egész Jeruzsálemet, végezetül szombaton volt a nakba - ez arabul katasztrófát jelent, és a palesztinok Izrael állam 1948-as megalapítására utalnak a szóval. A mostani konfliktus szikrája április derekán pattant ki, amikor zsidó telepesek történelmi jogaikra hivatkozva Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat az otthonukból, illetve valamivel később a jeruzsálemi Templom-hegyen az arabok számára kiemelten fontos Al-Aksza mécseméi durva összetűzések voltak a túlzottan határozott rendfenntartók és a palesztinok között. Ennyi elég is volt az alig Pozsony méretű, ám legalább másfél milliós Gázát 2006 óta uraló Hamász számára, hogy az egyre nagyobb hatósugarú rakétáit múlt hétfőtől elindítsa Izrael felé. Egy hét leforgása alatt több mint 2200 rakétát lőtt ki, terrorizálva ezzel Tel-Avivtól egészen a Vörös-tenger partján levő Eilatig a lakosságot. Ekkora intenzitású rakétaesőre nem volt példa a korábbi a konfliktusok idején, azaz 2014-ben, 2012-ben vagy 2008-ban, a támadások most kis híján megbénítják Izrael légi forgalmát. Ennek ellenére viszonylag kevés áldozattal járnak a csapások, mivel Izrael a világ talán leghatásosabb rakétavédelmi rendszerét, a Vaskupolát működteti bő 10 éve, amely a kilőtt palesztin rakéták mintegy 80-90 százalékát elfogta. A zsidó állam közben célzott csapásokkal reagál: sorra lövi ki a Hamász vezetőit, lerombolja a támadó alagutakat, a fegyverraktárakat, a logisztikai bázisokat. A két fél katonai viselkedése között óriási a különbség, a Hamász számára az sem gond, ha rakétái óvodába csapódnak be, Jeruzsálem viszont amennyire csak lehet, figyelmeztető lövések után precíziós támadásokat hajt végre. A világ közvéleménye nem mindig tudatosítja, hogy a terrorszervezet tudatosan civilek lakta épületekbe rejti a bázisait, tudván, hogy a polgári áldozatok mindig felkorbácsolják az indulatokat, ráadásul Gáza voltaképpen egy összefüggő, nagyon sűrűn lakott településhalmaz. Egyiptom ugyan próbál közvetíteni a két fél között, Joe Biden amerikai elnök is telefonált az izraeli és a palesztin vezetőkkel, azonban a rendkívül heves konfliktusnak egyelőre nem látni a végét. A palesztinok próbálják kiterjeszteni a frontvonalakat, Ciszjordániában szintén halálos áldozatokat követelő zavargások robbantak ki, és ami új fejlemény: az izraeli arabok több helyen összetűztek a zsidókkal - kis túlzással polgárháborús viszonyok uralkodnak a palesztin kisebbségű városokban, ami miatt példátlan módon szükségállapotot kellett hirdetni az érintett településeken. Jeruzsálem viszont garantáltan nem enged. Benjámin Netanjahu miniszterelnök a hétvégén úgy fogalmazott: Addig folyik a palesztin támadók ellen a megtorlás, amíg az szükséges. Egyben figyelmeztette a Hamász dzsihádista szervezet vezetőit, hogy nem tudnak elbújni se a felszínen, se a fold alá. Israel történetének leghosszabb ideje regnáló kormányfője belpolitikai okok miatt is kénytelen nagyon határozottan fellépni. Az országban ugyanis két év leforgása alatt négyszer is parlamenti választást tartottak, mindannyiszor patthelyzet lett a végeredmény. Netanjahu várt sikerét még az sem hozta meg, hogy a világjárvány elleni harc során példátlanul gyorsan oltották be a lakosság többségét. Ha most a Hamásznak esetleg megrendítő erejű ütést visz be, akkor talán az újabb vokscsatát már megnyeri. Félő, hogy mint már annyiszor, most újra csak részsiker, egy hosszabb tűzszünet lesz a korlátozott háború eredménye. Ahogyan Zorán énekelte: Séd non est pax - és nincs béke... FIGYELŐ Weber: Büntetni kell a vallási uszítást Az antiszemita tüntetések miatt az egész EU-ban büntetni kellene a vallási uszítást és gyűlölködést - mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője a Berliner Morgenpostnak. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak egyértelműen állást kell foglalnia a dzsihádista palesztin Hamásszal szemben az izraeli lakosság ellen folytatott rakétaterroija miatt. Kiemelte, hogy a vallásszabadság az „európai társadalmi modell” alapeleme, ezért meg kell vizsgálni, hogy minden EU-tagállam bűncselekménynek nyilvánítsa a vallási gyűlölködést. Weber kijelentette, hogy az antiszemita incidensekért egyes pártok is felelősek, például a német AfD és a Marine Le Pen francia Nemzeti Tömörülése, mert ezek a radikálisok ösztönzik az antiszemitizmus társadalmi elfogadhatósága határának kitolását, hozzájárulva az indulatok elszabadulásához. „Aki a gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogát arra használja, hogy antiszemita jelszavakat üvöltözzön, izraeli zászlókat égessen és rárontson zsidó intézményekre, bűncselekményeket követ el, amelyeket a jogállam a legnagyobb következetességgel megtorol” - mondta Boris Pistorius alsó-szászországi belügyminiszter a Welt am Sonntag című lapnak. Horst Seehofer belügyminiszter a Bild am Sonntagnak azt nyilatkozta, „a jogállam teljes erejével kerül szembe, aki antiszemita gyűlöletet teijeszt Németországban”. (mti)
