Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-15 / 110. szám

Í18 SZALON ■ 2021. MÁJUS 15. www.ujszo.com Szlovákiai magyar kutatók az MTA kitüntetettjei között 2021. május 3-4-én tartotta 194. rendes közgyűlését a Magyar Tudományos Akadé­mia. Ezen belül rendezték meg a Külső Ta­gok Fórumát is, az MTA nem magyar állam­polgárságú tagjainak szokásos összejövetelét. Ennek a találkozónak az egyik kiemelkedő programpontja az Arany János-díjak átadása. Ezt a díjat olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kaphatják meg, akik je­lentős tudományos munkásságot mutattak fel, kiemelkedő ered­ményt értek el, vagy fiatal kuta­tóként nyújtottak jelentős teljesít­ményt. Ennek megfelelően a díjat az MTA Magyar Tudományos­ság Külföldön Elnöki Bizottsága évente három kategóriában ítéli oda. Az idei találkozón - amely a járvány miatt virtuális térben va­lósult meg - a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács két oszlopos tagja, Dusza János és Kádasi Lajos kapta meg az utóbbi években elért kiemelkedő tudományos teljesít­ményért járó Arany János-díjat. Kádasi Lajosnak ezt a tudományos kitüntetést még tavaly, Dusza Já­nosnak pedig az idei ülésén szavaz­ta meg az MTA MTK EB. Mivel azonban 2020-ban a rendkívüli helyzetre való tekintettel nem volt lehetőség sem a díjak átadására, sem a díjazottak előadásának meg­tartására, az idei rendes közgyűlés adott erre módot. Kádasi Lajos Az emberi genom szerepe az örökletes patológia kialakulásában címmel tartotta meg on­line előadását. Ez a téma szűkebb szakterületével, a molekuláris humángenetikával függ össze. Szlovákiában ő kezdte úttörőként alkalmazni a mole­kuláris genetikai módszereket az emberi genom tanulmányozására még a múlt század 80-as éveiben. Külön említést érdemel, hogy tagja volt annak a nemzetközi konzor­ciumnak, amely jelentős eredmé­nyeket ért el a mukoviszcidózis molekuláris genetikai elemzésében. Ennek a kutatásnak az eredmé­nyei a legjelentősebb nemzetközi folyóiratokban jelentek meg. Ku­tatócsoportjával feltárta a Szlová­kiában leggyakrabban előforduló súlyos monogénes betegségek (több mint 20 betegség) genetikai hátterét, aminek alapján kidolgozta és bevezette ezen betegségek DNS- analízisen alapuló mutáció specifi­kus diagnosztikáját Szlovákiában. Eredményeit száznál több tudo­mányos közleményben publikál­ta, valamint egy monográfiában, amelyet a Szlovák Orvostársaság, valamint a Szlovák Irodalmi Alap Kádasi Lajos is 2014-ben az Év könyve díjjal méltatott. Kádasi Lajos felsőfokú tanulmányait a pozsonyi Come­­nius Egyetemen végezte, és tudo­mányos fokozatait (PhD., DrSc.), valamint professzori kinevezését is itt szerezte. Jelenleg a Szlovák Tu-A HÉT TÉMÁJA dományos Akadémia Biomedicína Centrum Humángenetikai Részle­gének vezetője, a Comenius Egye­tem Természettudományi Karának tanszékvezető-helyettes egyetemi tanára, az SZMAT egyik alelnö­­ke. Az egyetemen jelentős szerepet vállal a doktori képzésben. Kieme­lendő, hogy egyik volt doktoran­­dusza, Radvánszky János genetikus 2018-ban elnyerte az SZMAT által odaítélt Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díjat. Dusza János előadásának címe, a Korszerű kerámiák varázsa ugyan­csak kutatásainak irányultságával, a modern kerámiák szövetszerke­zetével, azok nano-szinten jelent­kező fizikai és törési tulajdonsá­gainak felmérésével függött össze, ínvenciózusan felépített prezentáci­ójában a hagyományos értelemben vett kerámiáktól indulva vezette el a hallgatóságot a nano-méretekben megmutatkozó anyagösszefüggé­sekig. Dusza János magyarországi kollégáival olyan új kerámiákat és nanokompozitumokat fejlesztett ki, amelyeknek nagyobb a törés­szívósága, mint a hasonlítható anyagoké. Vizsgálati módszerei­ben is bevezetett olyan eljárásokat, amelyek nemcsak a kutatásban, de különböző kompozitumok kifej­lesztésében is nemzetközileg úttö­rő jellegűek. Számos nemzetközi anyagtudományi társaság (Euró­pai Szerkezetintegritási Társaság TC - 6 Ceramics részleg elnöke, az European Ceramic Society, az Amerikai Kerámiai Egyesület és az Európai Szabványügyi Bizottság) tagja, nemzetközi kutatások vezető­je. Munkásságának elismeréseként a Szlovák Tudományos Akadé­mia két alkalommal, 2005-ben és 2009-ben az év tudósának válasz­totta, Magyarországon pedig Gá­bor Dénes-díjjal jutalmazták mun­kásságát. Egyetemi tanulmányai (ELTE TK) után a Szlovák Tudo­mányos Akadémia Anyagszerkezeti Kutatóintézetének munkatársa lett, 2004 óta a kassai Műszaki Egyetem professzora, 2013-tól 2017-ig az SZMAT elnöke, jelenleg alelnöke, valamint Kassán az alapkutatásokat folytató és technológiai transzfert támogató PROMATECH Cent­rum vezetője. Sőt, 2007-től az MTA külső tagja. Vagyis a legjobb kezekbe került az Arany János-díj. A szlovákiai magyar közvéle­mény általában azoknak a hazai ku­tatóknak és egyetemi oktatóknak a nevét ismeri, akik az úgynevezett nemzeti tudományokat képviselik, az itt bemutatott és MTA által díja­zott két tudósunk azonban a transz­nacionális tudományok jeles tagja. A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács feladata nemcsak az, hogy kapcsolatokat teremtsen az MTA által reprezentált összmagyar tudo­mányossággal, hanem a hazai tudo­mányágak képviselőit is láthatóvá tegye egymás, valamint a köztudat számára. Hiszen ilyen alkalmakkor derül ki, mekkora súllyal veszünk részt a szlovákiai tudományos élet­ben. Hogy ez nyilvánvalóbb legyen mindannyiunk számára, kérjük a fiatal tudósgeneráció aktív részvé­telét az SZMAT tevékenységében. Mészáros András a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke Hatvan éve, hogy Izraelben elkez­dődött a törté­nelem egyik leg­fontosabb pere, amelyben a vádlottak padján egy üvegkalitkában Adolf Eichmann, a nád hóhér ült. A vád hatmillió zsidó deportálása, az ítélet kötél általi halál. A per lényege mégsem a büntetés volt, hanem az, hogy a túlélők innen kezdve mertek beszélni a koncentrációs tábo­rok borzalmairól. A világ pedig Hannah Arendt amerikai újságíró­nak köszönhetően ráébredt, hogy a gonosz időnként egészen banális, és úgy néz ki, mint egy unalmas hivatalnok. Adolf Eichmann is ilyen jelen­téktelen figurának tűnt a fekete öltönyében, csontkeretes szem­üvegével, amikor a több mint egy órán át felolvasott ítéletet hallgatta a jeruzsálemi bíróságon. A hete­kig tartó tárgyalást élőben 450 újságíró, a televíziók képernyőin keresztül több millió néző követte figyelemmel. Ők mind élőben hal­lották, amint 111 túlélő tanúságot tett a koncentrációs táborokban átélt borzalmakról. Eichmann végig rezzenéstelen arccal ült a lövésgádó üveg mögött, és amikor szóhoz jutott, csak annyit mon­dott, hogy nem érzi bűnösnek magát, mert parancsra cselekedett. Elrabolta a Moszad Adolf Eichmann 1906-ban szü­letett, villamosmérnöknek tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1932-ben lépett be a Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Mun­káspártba (NSDAP), majd csada­­kozott az SA-hoz. 1935-től ő volt a zsidó ügyek felelőse, az európai zsidók deportálását szervezte. Leg­hosszabb ideig Magyarországon tevékenykedett, több mint 430 ezer magyar zsidó elhurcolását ve­zényelte le. Személyesen vett részt a lidicei mészárlásban és a szlováki-A teljes történetet elolvashatják a Vasárnap keddtől, május 18-ától kapható számában. ai zsidók deportálásáról is ő tárgyalt JozefTisóval. Miután a náci Németország el­vesztette a második világháborút, Eichmann vatikáni údevéllel (!) Argentínába szökött. 1960-ban az izraeli titkosszolgálat, a Moszad ügynökei rabolták el leendő me­nye apjának köszönhetően. Adolf Eichmann Otto Haniger, majd Ricardo Klement néven élt Bue­nos Airesben a Garibaldi utcában, de az apja múltjáról mit sem sejtő fia, Klaus továbbra is az Eichmann nevet használja. A fiatalember egy Sylvia Hermann nevű hölgy­nek kezdett udvarolni, akinek az apja holokauszttúlélő volt, és amikor a lánya jövendőbelije bemutatkozott neki, gyanakodni kezdett. Felvette a kapcsolatot a Moszaddal, amely hajtóvadászatot hirdetett a náci gyilkosok ellen, és napokon belül megérkezett Bue­nos Airesbe egy tizenegy fős Mo­­szad-kommandó. Vrabec Mária A folytatásban olyan kérdé­sekre is választ találnak például, hogy ki volt a Moszad-kom­­mandó vezetője, és mikor adott interjút a Sme napilapnak. Mit mondott el ebben az interjúban? Elfogása után hogyan álla­pították meg, hogy valóban Eichmann? Mivel gyakorol­tak rá nyomást a börtönben? Mi volt a Moszad-ügynökök célja az elfogásával? Miért volt ez a történelem egyik legfontosabb pere? Mi min­den derült ki az Eichmann­­per során? Mit állapított meg róla Hannah Arendt amerikai filozófus, újság­író, aki végigkövette a pert? Mi köze ehhez a lé­vai járásbeli Lekérnek? A mellékletet szerkeszti; Sánta Szilárd. E-mail: szilard.santa@ujszo.com . Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Uj Szó - Szalon, P. 0. BOX 222, 830 00 Bratislava 3

Next

/
Thumbnails
Contents