Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-13 / 108. szám

10| HASZNOSTANÁCS 2021. május 13. | www.ujszo.com Téma: Pénzügyi tanácsok Adósságrendezés újabb hitellel? Szakemberek szerint a régi hitel kiváltása egy újjal nem mindenki számára előnyös. Azt, hogy megéri-e vagy sem, az ügyfél csak alapos piackuta­tással derítheti ki. Megszólítha­tunk pénzügyi tanácsadót, aki kidolgozza az összes bank aján­latát, de magunk is kiszámolhat­juk hitelkiváltó kalkulátor segít­ségével, hogy kifizetődő-e. Ki­derülhet, hogy így valóban meg lehet spórolni bizonyos össze­get, ám nem árt az óvatosság. A hitelkiváltás ugyan alacsonyabb kamatot, kisebb havi törlesztő­részletet eredményezhet, és így több adósságot egyetlen hitelbe lehet összevonni, viszont azzal a kockázattal jár, hogy az alacso­nyabb kamatot az egyéb szol­gáltatásokkal összefüggő illeté­kek emelésével kompenzálják, és a bankok bevezethetnek va­lamilyen kezelési költséget az átfinanszírozással kapcsolatban. Adósságrendező kölcsön ese­tén azt is el kell dönteni, mi a cél: a havi törlesztőrészletek csök­kentése vagy a futamidő lerövi­dítése. Ha a cél a minél nagyobb megtakarítás elérése, előnyö­sebb megrövidíteni a futamidőt, vagyis maradnak az eredeti tör­lesztőrészletek, de gyorsabban megszabadulunk az adósságtól. Ha a cél a havi törlesztőrészletek lefaragása, a havi kiadások op­timalizálása, előnyösebb meg­hosszabbítani a futamidőt. A megtakarításból mindenképpen tartalékot kellene kialakítani, a pénzpiac ugyanis nagyon válto­zó, a kamatok a jövőben ismét nőhetnek, amire sokan nincse­nek felkészülve. Az átfinanszírozás előnyei + Jobb kamatláb, alacsonyabb törlesztőrészlet. Több pénzünk marad, amiből befektethetünk, spórolhatunk a nyugdíjra. + Összevonható több adósság egy kölcsönbe, így optimalizál­hatok a kiadások. + Rugalmasság, ami az ala­csonyabb illetéknek köszönhető. + Általában nincs szükség új értékbecslési bizonyítványra. Az átfinanszírozás hátrányai- Ismét lehet kezelési költség.- Az új bankban esetleg szám­lát kell nyitni, mely magasabb költséggel járhat.- Ha az ún. LTV (a hitel nagy­ságának és az ingatlan értékének az aránya) meghaladja a 90%-ot, a bankok 0,5-2%-kal meg szok­ták emelni a kamatlábakat.- Ha nem hozunk létre tarta­lékot, és a kamatlábak a jövőben emelkednének, nem tudjuk majd törleszteni a hitelt. (sza) Ne hagyjuk abba a spórolást! Sokan nem tudják kamatoztatni a megtakarításukat (Shuttertstock-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Egyelőre nem tudni, hogy a ko­­ronavírue-járvány második hulláma milyen hatással volt a szlovákiai háztartásokra, az egyes bankoktól származó adatok alapján azonban arra lehet következtetni, hogy a pandómia a lakosokat megta­nította takarékoskodni. Most viszont, hogy újra kinyitottak a boltok, fennáll a veszólye, hogy ismót elfeledkezünk erről a jó szokásról. A Partners Group SK pénzügyi szolgáltató társaság szerint a banki betétek mennyisége arra utal, hogy a szlovákiai polgárok vagyona a koro­naválság ellenére is gyarapodott. „A folyószámlákon 17%-os évközi va­­gyonemelkedést tapasztaltunk. A polgárok klasszikus számláin többlet alakult ki. Feltehetően elhalasztott fogyasztásról van szó, hiszen a világ­­járvánnyal összefüggő korlátozások miatt az emberek nem tudták hol el­költeni a pénzüket. A boltok újbóli kinyitása azonban azt eredményez­heti, hogy sokan visszatérnek a meg­gondolatlan költekezéshez” - figyel­meztet Peter Bigos, a Partners Group SK pénzügyi szakértője. Jegybanki adatok A szlovákiai háztartások vagyon­gyarapodását a jegybanki adatok is alátámasztották. Míg 2020 januárjá­ban a lakosoknak összesen 38 milli­árd eurójuk volt a különböző pénz­intézetekben, és abból 19,8 milliárdot folyószámlákon helyeztek el, addig 2021 januáijában a lakossági betétek elérték a 41,25 milliárd eurót, ami több mint 8%-os növekedés. „Ha a folyószámlákon levő pénzmennyisé­get nézzük, akkor látjuk, hogy az 23,2 milliárd euróra emelkedett” - mond­ta Bigos. A számokból kitűnik, hogy azok, akik nem veszítették el, illetve akiknek nem kellett jelentősen kor­látozni a munkájukat, többet voltak képesek spórolni, mint a pandémia előtt. Az utóbbi hetekben a korláto­zások enyhültek, az üzletek újra ki­nyitottak, és egyre több szolgáltatás elérhető. Bigos szerint érthető, hogy az emberek ennek örülnek, felszaba­dultak, ám az akciós kínálatoknak és a meggondolatlan pénzszórásnak ko­moly veszélyei vannak. Figyeljünk a kiadásokra! Akik nem szokták megtervezni a kiadásokat, gyakran nem is sejtik, hol folyik el a pénzük. A rendszeres havi kiadások - a lakhatási és energiakölt­ségek, a biztosítási díjak, a telefon- és intemetszolgáltatások ára - minden hónapban egyformák, a legtöbb pénzt a fogyasztáson keresztül szóljuk el. Erre a válság alatt jobban odafigyel­tünk, mint egyébként. „A karantén­intézkedések alatt sok háztartás je­lentősen csökkentette az utazásra, a hétvégi kiruccanásokra, kultúrára, éttermekre és az egyéb szolgáltatá­sokra szánt kiadásokat. így havonta több maradt a pénztárcájukban” - mutatott rá az elemző. Nem tudunk tervezni A szlovákiai lakosok nem igazán tudják megtervezni a pénzügyeiket. „Gyakran tapasztaljuk azt a fajta hozzáállást, hogy a vastartalék ki­alakítása nem fontos, és a hirtelen bevételkiesést sokan hajlamosak hitellel orvosolni” - tette hozzá Bigos. Ugyanakkor a pénzügyi vál­ság veszélye többeket arra ösztön­zött, hogy változtasson a gondol­kodásmódján. „Sokan tudatosítot­ták a vastartalék fontosságát, és most már jobban megfontolják, mit vásárolnak” - árulta el a szakem­ber. A Partners Group SK és a Fo­cus ügynökség által a közelmúltban végzett felmérés szerint a háztartá­sok 78%-a kezdett el spórolni rosszabb időkre. Ebből 20% ren­delkezik ideális, a havi bevételük hatszorosának, 24% pedig a havi jövedelmük 2—5-szörösének meg­felelő tartalékkal. A megkérdezet­tek 16%-ának legalább a rendsze­res havi bevétel kétszeresének megfelelő megtakarítása van. A pénzügyi elemzők örvendetesnek tartanák, ha ezt a felelősségteljes hozzáállást a korlátozások feloldá­sa után is meg tudnánk őrizni, fő­leg, hogy járványügyi szakemberek szerint továbbra sem vagyunk túl a nehezén, ezért a túlzott költekezés helyett tanácsos további tartaléko­kat felhalmozni. Félünk befektetni Noha a pénzügyekhez való hoz­záállás fokozatosan javul, a nyugati országokkal összevetve még mindig van lemaradásunk. A legnagyobb különbség, hogy nálunk hiányoznak a megfelelő pénzügyi szokások, nem tudunk tervezni, és a megtakarításo­kat sem tudjuk kamatoztatni. Ugyanakkor a szokásokat nagyon könnyen ki lehet alakítani. „Minden hónapban az első dolgunk legyen az, hogy a család tartalékalapjába fél­­reteszünk 10%-ot, 20%-ot pedig a nyugdíjra kellene elkülöníteni. A maradék 70%-ból lehet költekezni” -javasolja Bigos. A befektetésektől sokan ódzkodnak, noha éppen ez ké­pezi a nyugdíjra való felkészülés legjelentősebb részét. A világjár­vány első hulláma alatt csökkent a befektetések iránti érdeklődés. 2019- ben a lakosok 18%-a invesztált va­lamibe, 2020 nyarán ez már csak 14% volt. Az emberek 86%-a seho­gyan nem kamatoztatja a pénzét. Ennek legfőbb oka az, hogy sokan attól tartanak, elveszítik a befekte­tett pénzüket, illetve meg vannak győződve arról, hogy a befektetés­hez magas tőkére van szükség, amit a költségvetésük nem tesz ehetővé. „Pedig e célból elég csak 50 euró ha­vonta, amit a mindennapi fogyasztás észszerűsítése mellett ki lehet gaz­dálkodni. Kár, hogy az emberek ennyire félnek, mert így a szlovákiai háztartások reálisan veszítenek, a folyószámlákon levő megtakarítá­suk az infláció következtében veszít az értékéből. Az elmúlt karanténos időszak ideális volt a befektetések számára” - tette hozzá a Partners Group SK munkatársa. (sza) Hogyan takarékoskodjunk? ► ► 1. Minden hónapban tegyük félre a bevétel 10%-át! 2. Vezessünk háztartási könyvelést! így kiderül, mire megy el a legtöbb pénz. Ne feledjük: az autó kényelmes, de a tömegközlekedés olcsóbb. Nézzük meg, le lehet-e faragni a havi rezsiköltségekből, nem használunk-e túl sok vizet és áramot! Készítsünk bevásárlási listát, csak azt vegyük meg, ami szerepel rajta! Tervezzük meg az egész heti étlapot! Főzhetünk egyszerre nagyobb adagokat, melyek egy részét lefagyaszthatjuk. 3. Használjuk ki a kiárusításokat és akciós kuponokat! 4. Hozzunk létre egy állandó (spórolási) átutalási megbízást azzal a dátummal, amikor megérkezik a bérünk a számlánkra! 5. Mérjük fel, a céljaink elérésére mennyi pénzre e van szükség! 6. Dolgozzunk ki egy pénzügyi stratégiát, hogyan kamatoztassuk a megtakarításunkat! Ha nem tudjuk törleszteni a felvett kölcsönt... Aki a járvány alatt képtelen volt törleszteni a korábban fel­vett hitelét, legfeljebb 9 hóna­pos fizetési haladékot intézhe­tett. Ha a haladék lejárta után is anyagi gondjaink vannak, fel kell venni a kapcsolatot a bankkal. Elhalaszthattuk a jelzálog-, a fo­gyasztási hitelek és a részletre vásá­rolt termékek törlesztőrészleteit. Lí­zing esetében 3 hónap haladékot le­hetett) kérni, amit 3 hónappal meg lehet(ett) hosszabbítani, összesen 6 hónap halasztást lehet(ett) intézni. Kinek ári meg? A törlesztési haladékra vonatkozó kérvényt csak egyszer lehet benyúj­tani. Szakértők szerint csak annak éri meg igazán, akinek tényleg annyira rossz az anyagi helyzete, hogy nem rendelkezik pénzzel, és sehogyan sem áll módjában rendezni a tartozását. A kölcsön a halasztás időtartama alatt is kamatozik, vagyis az ügyfél végül nagyobb összeget fizet a banknak, mintha a szerződésben eredetileg szereplő futamidőben törlesztené az adósságát. Ráadásul a törlesztési ha­ladék jóváhagyása azzal jár, hogy az illető bekerül a hitelregiszterbe, és a neve 5 évig ott is marad. Ugyanakkor a haladékot ez esetben speciálisan megjelölik, hogy a járvány negatív következménye miatt kért halasztás­ról van szó. Ha a hitelt biztosították, a biztosítási költségeket a haladéktól függetlenül ki kell fizetni, a biztosítás nem szűnik meg, a halasztás alatt is kiszámlázzák a biztosítási díjat. További gondok Ha továbbra is anyagi gondjaink vannak, fel kell venni a kapcsolatot a bankkal, segitenek megoldást találni. Ha már elő is fordult, hogy néhány havi részletet nem utaltunk át, a le­hetőségek korlátozottak. Az egyik megoldás az lehet, hogy meg­hosszabbítják a futamidőt. így egy­részt csökken a havi törlesztőrészlet, másrészt az ügyfél jobban ráfizet a kölcsönre, hiszen hosszabb ideig lesz adós. Ez a megoldás akkor lehet elő­nyös, ha hosszú távon kell biztosítani aíacsony havi törlesztőrészleteket. A következő megoldás az lehet, hogy a bank meghatároz egy időt, például 3-6 hónapot, ami alatt meg kell ol­dani a rossz anyagi helyzetet, és ez alatt elnéző az ügyféllel szemben. Utána azonban ismét rendesen kell törleszteni. A bank általában megen­gedi, hogy a futamidőt meghosszab­bítsák a kényszerszünettel, de a havi részletet is lehet emelni. Egyób megoldások Ha egyszerre több tartozásunk van, és nem győzzük fizetni az összes köl­csön havi részleteit, megoldást je­lenthet a hitelek összekapcsolása egy hitelbe. A bank egy új konszolidált kölcsönnel egyszerre kifizetheti az összes hitelt, és az új kölcsönnek hosszabb lesz a futamideje. A bank felkínálhat egyéni törlesz­tési naptárat is. Ez azt jelenti, hogy a hitel törlesztési feltételeit a problé­mákkal küszködő ügyfél individuális szükségleteihez igazítják úgy, hogy figyelembe veszik a családi költség­­vetés lehetőségeit. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: APÁK ANYASÁGI SZABADSÁGON ■ HOGYAN KELL INTÉZNI, MILYEN FELTÉTELEKET KELL TELJESÍTENI

Next

/
Thumbnails
Contents