Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-13 / 108. szám
4 I RÉGIÓ 2021. május 13.1 www.ujszo.com A legkevésbé fejlett járásokon segítenek HEGEDŰS NORBERT A legkevésbé fejlett járásoknak segítséget nyújtó ötéves programról tartottak kerekasztal-beszélgetést a Kruháö coworking centrumban. Több olyan javaslat is elhangzott, amely hatékonyabbá teheti a programot. RIMASZOMBAT A beszélgetésen Anton Marcincin, Éva Kocanová, Eubos Kovács (mindhárman az NRO-programot kiértékelő tanulmány szerzői) és Marián Habovcík, Sajólenke polgármestere vett részt. A moderátor Ravasz Ábel korábbi romaügyi kormánybiztos volt. Több jogot a régióba Éva Kocanová ismertette a 2015 és 2020 között tartó program eredményeinek elemzéséről szóló tanulmány főbb megállapításait. A legkevésbé fejlett járások (najmenej rozvinuté okresy -NRO) támogatásáról szóló program eredetileg 4-5 járással számolt, később három megye húsz járása kapcsolódott be. A legelmaradottabbak közé főleg Eperjes megye és a Rimaszombati járás tartozik, ahol az elmúlt húsz évben a munkanélküliség a szlovákiai átlag két-, sőt háromszorosát is elérte. Az NRO-k támogatására szolgáló akciótervek helyi koordinációs kapacitások létrehozásával, az oktatás, a helyi gazdaság támogatásával, az infrastruktúra fejlesztésével és kormányszintű intézkedésekkel is számoltak. A tanulmány fő ajánlása, hogy növelni kell a régiók döntéshozó jogait, mert az hatékonyabbá teszi az uniós pályázati pénzek felhasználását. A szerzők a legnagyobb hibának azt tartják, hogy hiányzik a regionális politika, amellyel koordinálni lehetne az EU-s pénzek felhasználását. Eubos Kovács elmondta, hogy a programot elindító törvény a munkanélküliség arányából indult ki. Öt év alatt arra jutottak, hogy ezek a járások gyorsabban fejlődtek, mint Szlovákia többi járása. Hiányzó tervezhetőség Anton Marcincin megállapította, hogy Pozsonyból semmit nem lehet megoldani, ki kell menni a helyszínre, ott kell megtalálni azokat az embereket, akik hajlandók dolgozni, ott kell megnézni, milyen gondokkal küszködnek. Emellett a támogatás alapjaként ma már nem járásokban gondolkodna, hanem természetes tájegységekben. Úgy vélte, meg kell vizsgálni, hogy a pénzt jól használtáke fel. Hiányolta a megfelelő koordinációt. Marián Habovöík pozitívan értékelte a kezdeményezést, elmondta, benne van az új NRO-munkacsoportban is. Ugyanakkor negatívumnak tartja, hogy a törvény változása miatt hiába jött létre valami, el fognak veszni a kapacitások: ha folytatódik is a program, egy-két évig el tart, míg mindent újjáépítenek. Habovcík szerint a szakemberek nem vesznének el, ha tudnák, hogy a program öt éve után biztosan lesz folytatás. Ezt megerősítette több hozzászóló is: a projektekben részt vevő emberek úgy érzik, hogy az állam nem törődik a létrejövő csoportokkal, és az, hogy többéves késéssel jönnek a pénzek, nagyon komoly gondot okoz a pályázóknak. Úgy érzik, hogy a kormány egyáltalán nem becsüli a régiókban dolgozó szakembereket, helyi szinten szinte csak , jó érzésből” dolgoznak sokan. Eb-' bői következik az is, hogy a tehetséges emberek Pozsonyba mennek munkát keresni, így a régiókban szakemberhiány alakul ki. Habovcík kiemelte azt is, hogy ezekben a kevésbé fejlett régiókban a kis projektek támogatása is nagyon fontos, mivel még egy kisebb támogatás is életről vagy halálról dönthet a helyi, kis vállalkozások életében. Plusz a polgármester szerint ideje belátni, hogy nagyberuházók ide nem nagyon jönnek a jelenlegi körülmények között. Ezzel egyetértett Marcincin is: ha a fejlesztés csak a nagy cégekbe koncentrál, akkor csak a gazdag régiók fejlődnek. Ez azt jelenti, hogy a szegény régióknak csak a túlélésre juttatnak pénzt, a fejlődéshez azonban ez nem elég. T úlzott bürokrácia A pályázatok lehívása során a beszélgetők az egyik legnagyobb problémának a túlzott bürokráciát tartották. Habovcík szerint egyszerűsíteni kellene a folyamatot, mivel egy egyszerű vállalkozónak nincs ideje arra, hogy az egész bonyolult folyamatot megtanulj a. Ä másik komoly gondot szerintük az jelenti, hogy a kompetenciák sokszor nincsenek megfelelően leosztva. Pozsonyból olyan problémákat akarnak megoldani, amelyeket megyei szinten kellene, ahogy az összes környező országban teszik - vélte Anton Marcincin. A beszélgetés végén elhangzott az a kérdés is, hogy egyszerű emberként mit tehetünk azért, hogy felgyorsítsuk a helyzet javulását ezekben a legelmaradottabb járásokban. Anton Marcincin szerint a helyi aktivitás nagyon fontos, az egyéni is, de főleg a csoportos. Habovcík szerint leginkább a választásokon lehet befolyásolni az eseményeket. Ravasz Ábel a populizmust tartja a legnagyobb problémának, az információszerzést, a választók képzésének szükségességét emelte ki. Közös biológiai szúnyogirtást terveznek VATAŐClN PÉTER Az Alsó-Csallóközben ósa Vág mentén kilenc falu és Qúta tenne kísérletet az összehangolt, környezettudatos szúnyoggyérítésre. Aligha kell hosszan ecsetelni, hogy a Kisalföld vizes területekkel sűrűn szabdalt vidékén mekkora problémát jelent a nyári szúnyoginvázió. Az önkormányzatok sokszor egymástól függetlenül próbálnak úrrá lenni a helyzeten, túlnyomórészt vegyi irtással. Most mindkettőn változtatna tíz Duna és Vág menti település: Kolozsnéma, Nagykeszi, Ekel, Nemesócsa, Tany, Bogyarét, illetve Ifjúságfalva, Kamocsa, Szímő és Gúta területén kerülhet sor a kísérletre. Már kértek árajánlatot a biológiai szúnyogirtás egyik szlovákiai szakértőjétől, Nasir Ahmad Jalilitól, a Comenius Egyetem docensétől. A módszer emberre és környezetre nézve sokkal kíméletesebb, mint a vegyi alapú permetezés. Szűkült a kör A kezdeményezés eredetileg az Alsó-csallóközi Falvak Társulásának elnökétől és Nagykeszi polgármesterétől, Csóka Lajostól (Híd) származott, majd Bugár Imre (független) tanyi településvezető vállalta a koordinálást. Lapunk megkeresésére elmondta, eredetileg több mint 20 települést szerettek volna bevonni a kezdeményezésbe, képviselőiket április végén a gútai polgármester, Horváth Árpád (MKP) látta vendégül. Kiderült, többen kételkedtek a biológiai irtás hatékonyságában, valamint ehhez mérten túl drágának tartják. Végül 10 önkormányzat volt vevő az ötletre. „Az ellenzők közül többen azt is mondták, hogy az összehangoltságnak kellene megyei vagy országos szinten megoldódnia. Korábban már zajlott közös vegyi irtás a környezetvédelmi minisztérium támogatásával az Alsócsallóközi Falvak Társulása égisze alatt, amelynek köszönhetően a tanyi önkormányzat is pénzt takarított meg, viszont túl bonyolult volt a folyamat adminisztrációja”- vázolta az eddigi tapasztalatokat és gondokat Bugár Imre. Valamit azonban tenni kell, ugyanis a szúnyog gond nélkül képes megtenni hosszú kilométereket is, ha szükségét érzi. Ez azt jelenti, hogy az éppen vegyi kezelés alatt álló területekről számos vérszívó „odébb tud állni”. Ilyen szempontból is észszerűnek tűnik, ha a kifejlett egyedek helyett már a lárvákat veszik célba. A tanyi polgármester azt is megemlítette, hogy a biológiai gyérítés sikerességénél nem elhanyagolható szempont az sem, mennyire mérik fel pontosan a területet: ismerni kell a járatatlan és hozzáférhetetlen vizes élőhelyek elhelyezkedését is, amelyekből akad bőven az összes részt vevő település határában. Sürget az idő A Nasir Ahmad Jalilitől kért árajánlat magába foglalja az önkéntesek oktatását, a helyzetfelmérést, illetve a gyérítő anyagot és annak szállítási költségeit. A folyamatot bonyolítani fogja, hogy külön kell engedélyt kérni az illetékes közegészségügyi és a természetvédelmi hatóságoktól, emellett pedig közbeszerzést is le kell folytatni. Emiatt még nem tudják pontosan, mikor foghatnak bele az összehangolt szúnyogirtási kísérletbe. Az idő azonban nem csak a szúnyoglárvák fejlődése miatt sürget: Bugár Imre azt is elárulta, Nasir Ahmad Jalili azonosított már olyan szúnyogot is Szlovákia területén, amely a nyugat-nílusi láz nevű vírust hordozta. A Naszvadi MagyarTannyelvű Alapiskola épülete (A szerző felvétele) Tartják a létszámokat vataSCin Péter A Komáromi járás két kisebbik városéban nem hozott meglepetéseket az idei beiratkozási időszak: mindkét településen két-két első osztályt tudnak indítani szeptembertől. Egyelőre 34 beíratott gyereket tartanak számon Ogyallán, ám ez még nem a végleges szám, mivel hathét főről tudnak, akiknek a közeljövőben kellene jelentkezniük - tájékoztatta lapunkat Deme László, az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda igazgatója. Emlékeztetett, a vírus terjedése miatt nemrég két hétre be kellett zárniuk az iskolát, emellett a Covid családi körökben is intenzíven terjedt, ami nehezítette a beiratkozás normális folyamatát. Az idei tanévet egyébként két első osztállyal és 39 kisdiákkal kezdték meg úgy, hogy a nulladik évfolyamot 16 fővel indíthatták el. Deme László úgy látja, ha ingadozik a létszám, annak demográfiai okai vannak, s a születésszámok tükrében arra számítanak, hogy ezekben az években csökkenni fog az elsősök száma a korábbi időszakhoz képest. Az ógyallai szlovák tannyelvű Konkoly-Thege téri Alapiskolába idén egyébként a jelenlegi állás szerint 46 gyermeket írattak be. Az ógyallai alapiskolában online és személyesen intézett beiratkozásra is voit lehetőség, de természetesen utóbbi csak a gyerekek jelenléte nélkül. Emiatt ők sem tudták felmérni a gyerekek adottságait és iskolaérettségét, amire később kerülhet sor Deme László szerint. „Ha lehetséges lesz az, hogy folyamatosan üzemeljünk, s nem szakítják meg úgy a működésünket, mint azelőtt, akkor szeretnénk folytatni a nemrég bevezetett komplex instrukciós programot, ami a marginalizált roma közösségből érkező tanulókat segíti differenciális oktatás révén. Bízom benne, hogy nyáron elkészülnek az informatikai és a biológiai-kémiai szaktantermeink” - részletezte az igazgató a legfontosabb terveiket. Ezenkívül folyamatosan, lépésről lépésre végzik az 50- 60 éves épületkomplexum felújítását, illetve szeretnék befejezni az új pavilon tetőterének kiépítését is. A Naszvadi Magyar Tannyelvű Alapiskolába 15 elsőst írattak be, öten kaptak pótidőpontot. Egyelőre csak egy halasztással számolnak, emellett 10 nulladik osztályos tanulójuk is van. Szeptemberben várhatóan két első osztályt tudnak indítani - foglalta össze a beiratkozási adatokat az Új Szónak Becse Norbert. Az iskolaigazgató elmondta, elsősorban a születésszámtól függ az, hogy évente mennyi elsőst íratnak be hozzájuk, kisebb-nagyobb változásokkal tartják a számaikat. Információink szerint a naszvadi szlovák alapiskolába idén 41 diákot írattak be. Az online beiratkozásról Becse Norbert is megerősítette az általános tapasztalatokat: „Sokkal jobb, ha látjuk a gyereket, ki tudjuk vizsgálni, ott vannak a speciális pedagógusaink, akik fel tudják mérni a gyerek iskolaérettségét” — részletezte az igazgató, majd hozzátette, később minden bizonnyal alkalmaznak valamilyen pszichológiai felmérést azoknál, akiknél szükségesnek mutatkozik, hiszen például van a gyerekek között olyan is, aki a járvány miatt hosszabb ideig nem járt óvodába. Még nem biztos, hogy bele tudnak-e vágni az idei évre tervezett nagyszabású fejlesztésbe, de az előkészületeket már megtették. „Múlt héten adtuk be a Bethlen Gábor Alapítványhoz egy kültéri tanterem terveit. Próbálunk reagálni a Covidra is, s ha olyan helyzet állna elő, akkor rendelkezésünkre állna egy külső helyiség, ami könnyen elérhető” - mondta az igazgató a 60 négyzetméteresre tervezett többfunkciós teremről, ahol osztályfőnöki órákat, szülői értekezleteket is lehetne tartani.
