Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-10 / 105. szám
10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2021. MÁJUS 10. www.ujszo.com Az alváshiány fokozza a cukorbetegség esélyét Az alvás fontosságát ma már senki sem vitatja. Egy közelmúltbeli tanulmány azonban arra is rámutat, hogy az alváshiány már 1 nap után növeli a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét. A minőségi alvás mindenki számára nagyon fontos. Elengedheteden a testünk megfelelő működéséhez. A pihenés nélkülözheteden a memóriánkhoz, lehetővé teszi az agy számára, hogy megszabaduljon a nap folyamán felhalmozott méreganyagoktól. Az alvás segíti a regenerálódást. Az izmoknak is időt ad arra, hogy gyógyuljanak és gyarapodjanak. A tudósok szerint az alváshiánynak járványszerű, kellemeden hatásai vannak az egészségre nézve. Több tanulmány kimutatta már, hogy aki nem alszik eleget, az többet eszik, kevesebbet mozog és hízni kezd. Az is kiderült, hogy hatására megnő a cukorbetegség kialakulásának esélye - ám hogy pontosan miért, az egyelőre a kutatók előtt is rejtély. Egy új tanulmány mindenesetre közelebb került a megoldáshoz. A japán Toho Egyetem Egészségügyi Iskolájának munkatársai szerint nem világos, vajon a glükózintolerancia az élelmiszer-bevitel módosulása vagy az energiafogyasztás megváltozása miatt jelentkezik, vagy maga az alváshiány az oka. Vagyis a kérdés az, hogy az étrendben és a testmozgás terén történő módosulások járulnak-e hozzá a rossz alváshoz, és ennek hatására nő a diabétesz valószínűsége, vagy valami más áll a háttérben. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan befolyásolja az alváshiány az inzulinérzékenységet. A válasz érdekében egérkísérleteket végeztek, az életükben bekövetkező változásokra koncentrálva. Egy éjszakára 6 órán át ébren tartották az egereket. Megfigyelték, mikor álmosodnak el, és olyankor óvatosan megérintették őket. így ébren maradtak, de különösebb stressz nélkül. Az életmód befolyásának teszteléseképpen pedig 2 héttel azelőtt, hogy a tanulmány elkezdődött, minden egérnek hozzáférést engedtek a magas zsírtartalmú ételhez és a cukros vízhez. Ezzel elszigetelten is megfigyelhették a rájuk gyakorolt hatásokat. Az alváshiány okozását követően a kutatók megmérték az egerek glükózszintjét, valamint a májukban levő zsírtartalmat. Megemelkedett vércukorszintre bukkantak a májban, azoknál az egereknél, amelyek nem aludtak eleget. A változások jelentősek voltak csupán egy, 6 óra alvással töltött éjszaka után is. A kutatók a trigliceridszintet is mérték a májban, mivel a termelődésének megnövekedése összefüggésben áll az inzulinrezisztencia esélyének emelkedésével - vagyis a megfelelő inzulintermelés képtelenségével. Ahogyan várták, az alváshiányos egereknél a trigliceridszint is megnőtt. A tanulmány szerzői szerint ez lehet a gyökere az inzulinrezisztenciának és a májban történő zsír felhalmozódásának.. Mindent összevetve tehát az alváshiány valós kockázati tényező a diabétesz esetében, függetlenül az életmódbeli módosulásoktól. Ezért nagyon fontos tisztában lennie mindenkinek azzal, mit kockáztat a kevés alvással. (napidoktor) Szlovákiában évente 550 új méhnyakrákot diagnosztizálnak, és évente körülbelül 200 nő hal bele. A szakemberek figyelmeztetik a nőket: ne hanyagolják el a nőgyógyászati szűrővizsgálatot, elkerüljék a méhnyakrákot.. . a betegség első-T W sorban a fiatam labb nőket JLmmJ M sújtja. Világviszonylatban a negyedik legveszélyesebb rákfajta és a nők halálozásának második leggyakoribb oka. Jó hír, hogy a szomorú statisztika visszafordítható. Első lépés efelé a megelőzés, vagyis a rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés és a szükséges kivizsgálások elvégzése. A HPV az élet része Az első nemi kapcsolattól 45 éves korig a nők 80 százaléka megfertőződik HPV-vel (emberi papillomavírussal). A fertőzés főleg nemi úton történik a bőrrel való érintkezéssel. Pozitív tény, hogy sok esetben átmeneti jelenségről van szó és a jól működő immunrendszer 18-24 hónapon belül legyőzi, így sok nő nem is veszi észre a fertőzést. Meg kell jegyezni: a jelenlegi ismeretek szerint a fertőzés jelenléte a méhnyak sejtjeiben nem jelenti az említett szerv betegségét, hanem csak fokozott veszélyeztetettséget. A vírusnak több típusa van, a két legveszélyesebb: a HPV16 és a HPV18 okozza a méhnyakrák eseteinek 70 százalékát. Ezért olyan fontos tudni, hogy val; fertőzött-e. A Rákellenes Liga adatai szerint nők 10-20 százalékának immunrendszere nem eléggé eredményes, esetleg a fertőzés olyan erős, hogy a test nem tud vele megbirkózni. Néhány éven belül a sejtekben változás indulhat el, s a rákmegelőző stádiumból méhnyakrák fejlődhet ki. A megelőzés mindenekfelett A méhnyakrák és a mellrák megelőzése miatt rendkívül fontos a rendszeres nőgyógyászati kivizsgálás. Bár sokan tudják ezt, ennek ellenére sok nő elhanyagolja. ,A szülőképes nők alig 40 százaléka jár szűrővizsgálatra. Tudni kell, hogy ilyenkor nemcsak a méhnyakrákot, hanem a mellrákot is észreveheti az orvos, sőt akár még a végbélrákot is” - vélekedett dr. Jozef Spanka nőgyógyász. A kivizsgálás része a mintavétel a méhnyakból. Fájdalmadan kivizsgálásról van szó, amikor az orvos speciális pálcikával sejteket vesz a méhnyakból, mégpedig vagy hagyományos módon üveglapra, vagy modern LBC (liquid based cytology) módszerrel, amivel a HPV is kimutatható. A méhnyakrák előfordulását a citológiai kivizsgálás 60-90 százalékkal csökkentette, a halandóságot pedig 90 százalékkal. Ez a kivizsgálás azonban nem ad pontos diagnózist. Feladata az, hogy kiszűrje az abnormális sejteket hordozó nőket, és az egyik módja annak, hogy a nőgyógyász felállítsa a helyes diagnózist. így nagyobb az esély arra, hogy korai stádiumban fény derül a rosszindulatú daganatra. A mintát citológiai laboratóriumban vizsgálják, s ha kell, megismédik a mintavételt. Az első és második mintavétel közötti idő a nők nagy része számára lelkileg nagyon igényes. A következő kenet eredménye megmutathatja, hogy csak átmened problémáról volt-e szó, vagy pedig súlyosabb a baj. Viszont a páciensnek nem kell passzívan várnia. Ha kiderül a HPV-fertőzés, az orvossal való konzultáció után megfelelő készítménnyel javítani lehet a nő egészségi állapotán. (ki) HA SEJTJEINKET HOSSZÚ IDŐN ÁT SÓ ÉRI, AZ SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI PANASZOKHOZ VEZETHET, S AZ IMMUNSEJTEKET IS NEGATÍVAN BEFOLYÁSOLHATJA A túl sok só gyengíti a falósejteket Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai alapján kiderült, hogy a túlzott sófogyasztás átmenetileg gyengíti a falósejteket. Ezért fontos újfent felhívni a figyelmet, hogy kevés sót használjunk. Mik is azok a falósejtek vagy fagociták? A közéjük tartozó granulociták és monociták az emberi test első védelmi rendszeréhez tartoznak, feladatuk az, hogy azonosítsák és elpusztítsák a kórokozókat. A sóról közismert, hogy árt, ha túl sokat fogyasztunk belőle, mert megemeli a vérnyomást. Ezenkívül megzavarhatja az immunsejtek energiaegyensúlyát, és ezzel gátolja az immunsejtek működését. Étkezés után átmenetileg megemelkedhet a nátriumszint. Először olyan immunsejtek anyagcsere-folyamatait kezdték vizsgálni, amelyeket magas sókoncen-trációnak tettek ki. Három óra elteltével már változások mutatkoztak. A sok só megzavarja a sejdégzést, amitől kevesebb adenozin-trifoszfát termelődik, s ez baj. Ez az anyag a sejtek erőművében, a mitokondriumban termelődik, s ez táplálja az összes sejtet. Energiát szolgáltat a fehérjék- és más molekulák termelődéséhez. Annak tisztázására, miként hat a só az immunsejtek anyagcsere-folyamataira, egészséges felnőtt férfiak két héten át naponta az étkezésen kívül 6 g sót is fogyasztottak. Egy másik vizsgálatban a résztvevők 10 gramm sót tartalmazó pizzát ettek. A 3 és 8 órával később vett vérmintákból kiderült a mitokondriumok működésének csökkenése nemcsak a hosszú időn át bevitt nagyobb mennyiségű só hatására, hanem már egyeden pizza elfogyasztása után is megmutatkozik, igaz, a második mintában már alig volt mérhető ez a negatív hatás. Az még bizonyításra vár, hogy a só rossz hatása más típusú sejtekben is megmutatkozik-e. A kutatók feltételezik, hogy igen, tudniillik a vörösvérsejtek kivételével testünk minden sejtjében van mitokondrium. Az még tisztázadan, hogy a különböző sejttípusok miként szabályozzák a nátrium bejutását a mitokondriumba, viszont az tény, hogy ha sejtjeinket hosszú időn át só éri, az szív- és érrendszeri panaszokhoz vezethet, s az immunsejteket is negatívan befolyásolhatja, s akár az erek és ízületek gyulladásos megbetegedéseit, sőt autoimmun betegségeket is kiválthat. A só tehát már rövid idő alatt is negatívan befolyásolhatja a falósejteket. Akik mindent túlsóznak, azoknál emelkedik a nátriumszint, tehát csak óvatosan sózzunk! Összeállította: Csibrányi Zoltán
