Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-07 / 79. szám

8 i RÖVIDEN Hadgyakorlatot tart Kína Tajvannál Peking. Kína „rutinszerű” had­gyakorlatot tart a saját területé­nek tartott Tajvannál repülőgép­hordozó rajával. A kínai hadi­­tengerészet szerint a manőver célja „a nemzeti szuverenitás és a biztonság szavatolására vonat­kozó képességek fejlesztése”. A haditengerészet jelezte, ajövő­­ben rendszeresen tartanak ha­sonló hadgyakorlatokat. Az amerikai haditengerészet szintén tegnap jelentette, a Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó és az őt kísérő hajóraj - az idén már másodszor - hajózott be a Dél­­kínai-tengerre. A történések a térségbéli feszültség kiéleződését jelzik. Kína rendszeresen meg­sérti a tajvani légteret és az utóbbi időben fokozta katonai tevékeny­ségét is a sziget térségében. (MTI) Iráni atomprogram: amerikai lépések Washington. Washington kész megfontolni az Irán ellen a nuk­leáris programmal kapcsolatos szankciók feloldását, de csak ak­kor, ha Teherán szigorúan be­tartja a 2015-ös többhatalmi atomalkuban foglaltakat-jelen­tette be az USA külügyminiszté­riumának szóvivője, közvetlenül az iráni atomprogram korlátozá­sáról szóló egyezménnyel kap­csolatos bécsi egyeztetések előtt. Ned Price hozzátette, Washing­ton biztosan nem készül egyol­dalú gesztusokra Irán felé a teg­nap rajtolt bécsi egyeztetéseken, valamint leszögezte: egyelőre nem számítanak közvetlen tár­gyalásokra Teheránnal. (MTI) Iráni vádemelés az ukrán gép ügyében Tohorán. Vádat emeltek Iránban tíz tisztségviselő ellen, akiket az ukrán utasszállító 2020. januári lelövéséért vonhatnak felelős­ségre. A MAU ukrán légitársaság gépét az iráni Forradalmi Gárda lőtte le 2020. január 8-án rövid­del azután, hogy a gép felszállt a teheráni repülőtérről. A szeren­csétlenségben a fedélzeten tar­tózkodó mind a 176 személy, köztük az ukrán személyzet 9 tagja életét vesztette. Az iráni polgári légi közlekedési hatóság márciusban közzétett jelentésé­ben arra jutott, a rosszul beállított radar és a légvédelem kezelőjé­nek hibájából történt a katasztró­fa. Teheránt akkor bírálták ami­att, hogy a vizsgálat során nem neveztek meg felelősöket. (MTI) Törzsi összecsapás Dárfúr régióban Kartúm. Legalább 50-en haltak meg és 132-en sebesültek meg a nyugat-szudáni Dárfúr régióban fegyveres összecsapásokban - derül ki a Nyugat-dárfűri Orvo­sok Bizottságának tegnapi beje­lentéséből. Komoly hiány van egészségügyi felszerelésből a térségben. Számos súlyos sebe­sültet a fővárosba, Kartúmba kellett szállítani. Az összecsapá­sok szombaton törtek ki Nyugat- Dárfür állam fővárosában. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG Orosz erősítés az ukrán Ukrán határőrök a Donyec-medencében. Rendszeresen lövik őket. (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. A Kreml csapatokat vezényelt a délkelet-ukrajnai szakadér területekkel határos Rosztov megyébe. Az orosz­­bárét felkelők által ellenőrzött terület határán rengeteg kato­nai járművet, rakétavetőket, helikoptereket halmoznak fel. Az orosz hadsereg orosz területen való mozgásának nem kellene aggo­dalmat keltenie, mert Oroszország nem jelent fenyegetést más orszá­gokra - jelentette ki Dmitrij Pesz­­kov, a Kreml szóvivője. „Az orosz hadsereg olyan irányban mozog orosz területen, amilyenben szüksé­gesnek tartja, olyan formában, ami­lyenben szükségesnek tartja az or­szágunk hathatós védelmének sza­vatolására” - hangoztatta a szóvivő azzal kapcsolatban, hogy Moszkva csapatokat vezényelt a délkelet­ukrajnai szakadár területekkel hatá­ros térségbe. Peszkov azt mondta, emiatt senkinek sem kell nyugtalan­kodnia, mert szerinte „Oroszország a világ egyetlen országára sem je­lent fenyegetést, Ukrajnára sem”. A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. Kijev a „donyecki köztár­saság” milíciáját tette felelőssé az in­cidensért, amit Donyeck visszautasí­tott. Az ukrán hadsereg tegnapi tájé­koztatása szerint az elmúlt 24 órában két katonát vesztettek az ország keleti részén zajló konfliktusban. Jens Stol­tenberg NATO-fötitkár telefonon felhívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és kifejezte aggodalmát az orosz haderőnek az ukrán határ menti aktivitásának erősödése miatt. A lassan hét éve tartó konfliktus vi­szonylagos nyugalmi fázis után a na­pokban egyre feszültebbé kezd válni. Megszaporodtak a minszki fegyver­szüneti megállapodást megszegő vil­longások az arcvonal mentén. Kijev szerint azután történik, hogy Orosz­ország az ukrán határ mentén nagyon sok katonát és eszközt vont össze, és ezzel párhuzamosan a Donbasz régió szeparatista csoportjai egyre 2021. április 7. | www.ujszo.com határon sűrűbben intéznek támadást a kor­mányerők ellen. Az ukrán hadsereg vezetője a kijevi parlamentben 27 orosz zászlóaljról beszélt, ez akár 15 ezer katonát is jelenthet. Ami igazán aggasztó, hogy rengeteg katonai járművet, rakétavetőket, helikopte­reket is szállítanak folyamatosan a térségbe, illetve egészségügyi oszta­gokat, utászokat is. Azaz ha az orosz hadsereg invázióra készülne, akkor az pont így nézne ki. Az orosz kormány szerint csak a fokozódó ukrán ag­ressziótól védik a környék lakossá­gát, illetve felkészülnek arra, ha a nyugati hatalmak beavatkoznának a konfliktusba. Ukrajna két keleti megyéjében 2014-ben tört ki felkelés, amit az orosz hadsereg fegyverrel és pénzzel biztosan segített, és legalább 2015 el­ső hónapjaiban katonákkal is -bár ezt Moszkva csak annyiban ismeri el, hogy oroszországi önkéntesek egyé­ni módon csatlakozhattak a felkelés­hez. A harcok nyomán két ukrajnai megye, Donyeck és Luhanszk nagy része két önálló népköztársaságként működik azóta, orosz támogatással. 2015 óta elvben tűzszünet van, amit utoljára tavaly nyáron erősítettek meg, ám ennek ellenére rendszeresek a kisebb összecsapások annak a szűk demilitarizált zónának a környékén, ami elvben a felkelők és az ukrán hadsereg között van. (MTI, 444) építhet Magyarországon Kína méretes egyetemet A magyar kormány egy kínai állami óriáscéggel szeretné megvalósítani a magyar felső­­oktatás egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elit egyetem, a Fudan budapesti campusának építését - derül ki a Direkt36 hírportál által megszerzett dokumentumból. Budapest. Az oknyomozó portál által megszerzett minisztériumi elő­terjesztésben az áll, hogy az 540 mil­liárd forintra becsült építkezésből 100 milliárdot a magyar állam állna, viszont mintegy 450 milliárdot Kína hitelezne. (Hasonló konstrukcióban, mint a Belgrád-Budapest vasútbő­­vítésnél.) Az építkezés - olvasható a megszerzett dokumentumban - egyébként kínai projektként valósít­ható meg. „A Fudan campusa ráadá­sul a kormány számításai szerint több pénzbe fog kerülni, mint amennyit a teljes magyar felsőoktatás működésére költött az állam 2019- ben. A Fudan épületei ezen kívül el­veszik a helyet a sok ezer magyar di-Mindörökké Kormánymegbízás Netanjahunak Jeruzsálem. Benjámin Ne­tán jahut, a jobboldali Likud párt elnökét kérte fel az új kormány megalakítására Izraelben Reuven Rivlin államfő, miután a frakci­ókkal tartott megbeszélésén a legtöbb képviselő a kormányfői tisztséget 2009 óta betöltő politi­kust javasolta a tisztségre. Netan­­jahut 52 képviselő, a Likud, két ultraortodox párt, valamint a jobboldali nacionalista Cionista vallásosok nevű párt javasolta kormányfőnek. Riválisát, Jaír Lapidot, a centrista ellenzéki Van Jövő (Jes Atíd) párt elnökét 45 képviselő ajánlotta e posztra. Rivlin leszögezte, ha lenne rá tör­vényes lehetősége, akkor legszí­vesebben egyik jelöltet sem bízná meg az új kormány megalakítá­sával, mert szerinte egyikük sem rendelkezik a 120 tagú kneszet­­ben a kormányalakításhoz szük­séges legalább 61 fos többséggel a március 23-án, két éven belül negyedszer megtartott parla­menti választás alapján. A tör­vényhozásba bejutó két arab párt nem kívánt megnevezni senkit sem kormány főj előlinek. (MTI) Moszkva. Aláírta Vlagyimir Pu­­tyin a választási törvény módosítását, amely összhangba hozza az orosz el­nökválasztás rendjét a tavaly elfoga­dott alkotmánymódosítással, meg­nyitva a lehetőséget, hogy még két­szer jelöltesse magát a tisztségre. Az orosz alkotmány a július 1-jén meg­szavazott módosítást megelőzően ki­zárta annak a lehetőségét, hogy az orosz elnök két egymást követő cik­lus letöltése után ismét versenybe szálljon a tisztségért. Az elfogadott változtatás törölte az „egymást köve­tő” kitételt, egyben lenullázta a hiva­talban lévő államfő addigi mandátu­mait. A 68 éves Putyin 21. éve áll Oroszország élén. 2000 és 2008 kö­zött elnöki minőségben - akkor az ál­lamfői mandátum 4 évig tartott -, majd 2008 és 2012 között, az alkot­mányos korlátozás miatt miniszterel­nökként. Ebben az időszakban Oroszország elnöke Dmitrij Med­­vegyev volt, majd ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben 6 évre hosszabbították. A 2018-ban meg­tartott választás megerősítette e tiszt­ségben. Az elnök eddig nem jelen­tette be egyértelműen, hogy indulni kíván-e a 2024-ben esedékes elnök­áknak tervezett, modem kollégiumi és közösségi tereket ígérő Budapest Diákváros projekt elől is” - olvas­ható a cikkben. Az építkezésre beje­lentkező Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatot az elmúlt években a világ számos táján gyanúsították meg kor­rupcióval és kémkedéssel. Az alapí­táshoz szükséges tőkét és a campus építéséhez az ingatlanokat a magyar állam biztosítja, többek között pél­dául egy 800 milliós telket. Az évek óta szoros kínai kapcso­latok kiépítésére törekvő Orbán-Putyin 2036-ig is elnök lehet (TASR/AP) választáson, ha igen és nyer, akkor akár 2036-ig is hatalmon maradhat. Putyin aláírta azokat a törvény­­módosításokat is, amelyek értelmé­ben akár ötmillió rubelig (kb. 55 ezer euró) terjedő pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a második világháborús szovjet veteránok nyilvános megrá­­galmazása, valamint a becsületük és méltóságuk megsértése. Alekszej Navalnij ellenzéki politikust egy moszkvai bíróság egy második vi­lágháborús veterán megrágalmazása címén már megbüntette... (MTI, ú) kormány több fontos üzletet kötött az elmúlt időszakban kínai partnerek­kel. Ilyen a Budapest-Belgrád vas­útvonal 700 milliárd forintos felújí­tása, amit kínai állami cégek nyertek el közösen Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségével. Tavaly a koronaví­rus kitörése után a magyar állam rengeteg kínai védőfelszerelést és lélegeztetőgépet vásárolt sokszor nagyon drágán, majd idén Magyar­­ország lett az első európai uniós or­szág, amely kínai vakcinát kezdett el használni. (24.hu, 444) Vörösre festették Rangun utcáit Rangun. A mianmari tiltako­zók vörös festéket fújtak Rangun utcáira és buszmegállókra ked­den ezzel emlékeztetve a febru­árban hatalomra került juntát, hogy vér tapad a kezéhez. „A vér még nem száradt meg” - olvas­ható az egyik pirossal írt felira­ton. Egy másik, festékkel írt üze­netben a közkatonákat szólították fel, hogy ne hagyják magukat ki­zsákmányolni a hataloméhes tá­bornokoktól. „Ne öljetek embe­reket egy kutyaeledel árával ve­télkedő alacsony fizetésért” - ol­vasható benne. Több ellenzéki csoport emellett röplapokon a buddhista újévet jelző, jövő héten esedékes vízünnep bojkottjára szólított fel. A katonai hatalom ellenzéke szerint így lehetne ki­mutatni az együttérzést az utcai összecsapásokban megölt tünte­tőkkel és családjaikkal. A mian­mari Politikai Foglyokat Támo­gató Egyesület friss összesítése szerint február elseje óta mintegy 570 ember vesztette életét, és csaknem 3500-at őrizetbe vettek a hatóságok, utóbbiak négyötöde még mindig rács mögött van. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents