Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-30 / 99. szám

www.ujszo.com | 2021. április 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szabadság A szakértők tanácsai helyett ott a politikai marketing F urcsa madár a szabadság. Annyit beszélünk róla. Az egész történelmünket vé­gigkíséri a szabadság esz­ménye, a vágyakozás iránta. Befo­lyásolja a döntéseinket, a minden­napjainkat. Ám az emberek többsége valahogy mégsem gondol bele mé­lyebben, tulajdonképpen mi is az a szabadság, amire vágyik. A témáról nagyon okos emberek írtak tele nagyon vastag könyveket, és mondtak nagyon lényegre törő beszédeket, mégis, szinte mindig az alapoktól kell újragondolnunk a fo­galmat. És ez csak részben köszön­hető annak, hogy a szabadság nem egzakt, nincs pontos definíciója, és kifejezetten képlékeny. Másrészt meg azért van ez igy, mert gyakran összekeverjük az igényeink teljesü­lését a szabadság fogalmával. Ha csak a mostani helyzetünket nézzük: több mint egy éve harcolunk a szabadságunkért. Hogy dacoljunk a halállal. Hogy kimehessünk az ut­cára, hogy leülhessünk egy sörre. Hogy dolgozhassunk, hogy szaba­don lélegezhessünk. A politikusok és döntéshozók hangsúlyozzák a sza­badságunk fontosságát - azt, hogy kollektiven fel kell adnunk a sza­badságjogaink egy részét, hogy visszaszerezzük, ami volt, és közös­ségként kell átlendülnünk ezen az egészen. A probléma ott van, hogy a politikusok és döntéshozók nem tudták elérni, hogy erre a nagyon specifikus, nagyon korlátozó prob­lémára, mint ajárvány, valóban kö­zösségi választ adjunk, és ne egyénit. Ez pedig bizonyos szempontból nem is az ő hibájuk, hiszen teljesen kö­zösségi válasz nincs, és sosem lesz. Más szempontból viszont az ő hibá­juk is: hiszen míg közösségi válasz­ról és a közösség szabadságáról be­széltek, nem léptek túl ők sem a saját, egyéni szintjükön - sem tetteikben, sem gondolataikban, bárhogy is állí­tották az ellenkezőjét. Ha belegon­dolunk, erről szólt a kormányválság, erről szól Sulik és Matovié vitája, erről szólt az utóbbi év szinte minden fontosabb belföldi eseménye. Megoldás pedig úgy tűnik, nincs. Nincs az a probléma, amiért a teljes emberiség feladná a saját, egyéni szabadságeszményeit egy közösségi szabadságeszményért, legyen bár­mennyire is képlékeny, körbeírha­­tatlan mindkét fogalom. És ami még látványosabb és paradoxabb, min­denki katarzist vár ennek az állapot­nak a végétől: közös, kollektív ka­tarzist. Egy adott időpillanatot, ami­kor egyszerre sóhajtunk fel. Például a „terasznyitást”, ami miatt az em­berek egy jó része félredobta a kö­zösségi szabadságeszményét az egyéni szabadság illúziójáért. Ami­kor a politikusok a szakértők taná­csai ellenére kockáztattak, és képe­sek voltak feláldozni a közösségi szabadság felelősségét (amit nekik kellene viselniük) a politikai marke­ting oltárán. Igen. Mindenki megérdemel egy pohár sört. Mindenki megérdemli a régi életét, a találkozásokat. De tu­datosítanunk kell, hogy ebben a helyzetben egyszerűen nincs katar­zis. A világ nem így működik. A kö­zös felszabadulás csupán politikai marketing, egy illúzió, ami abban a pillanatban cáfolódik meg, mikor megtörténik. És a világ már sosem lesz olyan, mint volt - rosszabb lesz, és még nagyobb kihívásokat állít elénk. Ideje elengedni, hogy minden egy csettintésre megváltozik. Hiszen a bűvésztrükköket sem hisszük el. Ajárvány alatt is irtóra fegyverkeznek A világjárvány okozta gaz­dasági válság slIonéra is rekordot döntöttek tavaly a világon a védelmi kiadások, az európai NATO-tagországok azonban mág mindig nem tel­jesítették a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott minimumot. A patinás hadászati-védelmi ku­tatóintézet, a Stratégiai Tanulmá­nyok Nemzetközi Intézetének (IISS) elemzése kimutatja, hogy a globális védelmi kiadások 3,9 százalékkal, 1830 milliárd dollárra emelkedtek 2020-ban. Az 524 oldalas tanulmány szerint továbbra is az Egyesült Államok költi messze a legtöbbet védelemre: az amerikai katonai költségvetés ta­valy világméretekben a teljes összeg 40,3 százalékát tette ki. Ázsiában is folytatódott az emel­kedés, bár lassabb ütemben: az ázsi­ai országok katonai célokra 4,3 szá­zalékkal költöttek többet 2020-ban, mint 2019-ben. Tavalyelőtt 4,6 szá­zalékkal emelkedtek a földrész vé­delmi kiadásai. Az elemzők ugyanakkor kieme­lik, hogy Ázsia részaránya tíz év alatt meredeken emelkedett: 2010-ben az ázsiai gazdaságok az akkori globális védelmi kiadások 17,8 százalékát adták, ez már 25 százalék. Az emel­kedéshez Kína járult hozzá a legna­gyobb mértékben, védelmi költség­vetése 5,2 százalékkal nőtt, ez több, mint az összes többi ázsiai ország növekedése együtt. Az európai N ATO-országok együtt számolt védelmi kiadásai azonban továbbra sem érték el a szövetség ál­tal célként kitűzött 2 százalékos GDP-arányos minimumot, annak el­lenére sem, hogy a koronavírus­­válság miatt a 28 európai NATO- tagállam együttes hazai össztermé­kének értéke a kutatóintézet becslése alapján átlagosan 7 százalékkal csökkent tavaly. A londoni elemző­központ számításai szerint az euró­pai NATO-tagországok hazai össz­termékük átlagosan 1,64 százalékát költötték védelemre, ez 2014-ben még csak 1,25 százalék volt. (MTI) Szputnyikkal nem repülsz! SZABÓ LACI E gyre több ország jelenti be, hogy mikortól fogad újra turistákat, mind több helyen enyhülnek a korlátozások, ám a turizmus új­raindítása elképzelhetetlen a közös európai oltási útlevél..., pardon, a Covid- 19-igazolvány nélkül. Az Európai Parlament tegnap nagy többséggel elfogadta a tervezetet, hogy a legújabb nevén Covid-19-igazolvány (volt már vakcinaútlevél, zöld útlevél, egészségügyi igazolás, talán most már sikerült nevet adni az új dokumentumnak) mikor léphet életbe, milyen adatok szerepelnek rajta, és azt is, hogy milyen oltá­sokkal lehet teljesen szabadon utazni az EU tagállamaiban, később pedig a világ többi országába. Brüsszeli hírek szerint ugyanis már intenzív tár­gyalásokat folytatnak több országgal, hogy nyárra, legkésőbb őszre való­ban megnyíljanak az EU-n kívüli országok határai az uniós polgárok előtt. Az elfogadott szabály szerint (amelyet még az Európai Tanácsnak is jó­vá kell hagynia, de most ez szinte csak formalitás) az ÉU polgárai a júniusi bevezetéstől szinte szabadon utazhatnak a 27 tagországban, függetlenül attól, hogy kaptak-e már oltást, vagy sem. A dokumentum ugyanis egy gyűjtő adatbázis lesz, amelyen szerepel, ha valaki már átesett a betegsé­gen, a PCR-teszteket is itt tartják nyilván, és az oltások idejét és típusát is erről tudják leolvasni az utazás, repülőre szállás előtt. Most még nagy siet­ve létre kell hozni a technikai hátteret, de az okostelefonok, az applikációk világában a digitális és papír alapú Covid-19-igazolás minden bizonnyal legkésőbb május végére, június elejére elkészül. Mindenki szabadon utazhat - ez a célja a Covid-19-igazolásnak - ám ez nem teljesen igaz. Hiszen akit másodszor is beoltanak, utána még két hetet kell várnia és valóban nagy szabadságot kap - teszt és karantén nélkül utazhat. Akik nem szeretnék beoltatni magukat, vagy még nem kerültek sorra, azokra továbbra is tesztelések várnak, igaz, a tervezet felszólítja a kormányokat, hogy a teszteket ingyen biztosítsák az unió polgárainak (vannak országok, ahol most is 50-100 euró egy koronavírusteszt). De van egy csoport, amely hiába kapta meg a vakcinát, mégsem élvez­heti a teljes szabadságot. Azok, akik orosz vagy kínai vakcinát kaptak (ez főleg a magyar állampolgárokat érinti az EU-ban, de akár majd minket is, ha nálunk is valóban elkezdenek oltani a Szputnyikkal), tehát olyat, ame­lyet az Európai Gyógyszerügynökség (még) nem hagyott jóvá, csak akkor indulhatnak útnak, ha előtte elvégeztetik a tesztet, vagyis rájuk úgy tekin­tenek, mintha nem lennének beoltva. A szabály azonban lehetőséget ad az egyes országoknak, hogy kivételt tegyenek, és elfogadják a keleti vakci­nával beoltottak Covid-19-igazolását is. Görögország máris jelezte, oda mehet bárki, mindegy, milyen vakciná­val oltották, ők a keletieket is elfogadják. Nem is csoda, hiszen a főként a turizmusból élő uniós országok nemcsak megmenteni szeretnék az idei nyári szezont, hanem a maximumot kihozni belőle. Ahogy nyitnak az or­szágok, enyhülnek a szabályok, egyre szabadabbak leszünk. A nyári sze­zon végén pedig már csak néhány biztonsági szabály emlékeztet bennün­ket a szörnyű járványra. És egy szó, amivel bővül az ellenőrzőlistánk: te­lefon, pénztárca, útlevél, bankkártya, Covid-19-igazolvány... Indulhatunk! FIGYELŐ Blinken a magyar kormányt bírálja „Komolyan aggódunk a magyar­­országi médiahelyzet hanyatlása miatt, és ezt osztják a sajtószabad­ság nemzetközi szószólói és szá­mos magyar ember is” - mondta Antony Blinken amerikai külügy­miniszter a Telexnek. Leszögezte, az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy erősítse kapcsolatát a NATO-szövetséges Magyaror­szággal, de nagy hangsúlyt fektet arra, hogy támogassa a magyar de­mokratikus intézmények, az em­berijogok és ajogállamiság előre­­mozdítását. „Világosak az aggo­dalmaink és az alapelveink az em­berijogokról, a demokratikus in­tézményekről és a sajtószabadság­ról”- fogalmazott Blinken. „A de­mokrácia szövetét a független han­gok és vélemények sokfélesége adja. Határozottan sürgetnénk a magyar kormányt, hogy biztosít­son nyitott médiakömyezetet.” Blinken ráadásul párhuzamot vont a szovjet időszak és ajelenlegi magyar állapotok között a sajtó te­rén, ironikusnak nevezte a hason­lóságot. „Ez szerintem ironikus, bár talán rossz szó az irónia, nem elégséges. Ez teljesen ellentétes azzal, amit a magyarok érdemel­nének, miután évtizedekig éltek egy olyan ország fennhatósága alatt, amely korlátozta a véle­ménynyilvánítást.” A régiót érintő orosz és kínai je­lenlét Blinken szerint egyre na­gyobb gond. Az amerikai állam bí­rálta a kínai Fudan Egyetem első európai campusának lehetséges megnyitását Magyarországon, ugyanis Peking bizonyítottan kár­tékony befolyásszerzésre és a szel­lemi szabadság elfojtására hasz­nálja a felsőoktatási intézményeit. „Európa kétségtelenül egy geopo­litikai verseny középpontja, ahol Moszkva és Peking aktívan dolgo­zik az integráció ellen. Különböző módokon igyekeznek aláásni több közép- és dél-európai ország de­mokratikus és szuverén akaratát”— fogalmazott a külügyminiszter. Az amerikai külügyminisztérium olyan médiákat hívott meg (köztük a Telexet) a szabad sajtó május 3-i világnapjának apropójából szer­vezett eseményre, amelyek min­dennap kihívásokkal küzdenek, így került Magyarország a sajtó­­szabadság szempontjából Zim­babwe, Venezuela, Törökország, Kína, Egyiptom, Pakisztán és Ka­zahsztán mellé. „Minden jelen lé­vő újságíró olyan országban dol­gozik, ahol valamilyen módon tá­madás alatt áll a sajtószabadság” - fogalmazott az amerikai külügy­miniszter. (Telex)

Next

/
Thumbnails
Contents