Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-03 / 77. szám

16 SZALON ■ 2021. ÁPRILIS 3, www.ujszo.com Visszatérő motívum a történelem ku­tatása kapcsán és a történészek munká­ját illetően, hogy az hasonlatos a detek­tívéhez, a nyomo­záshoz. A levéltári munka, a múlt titkainak felfejtése nem sokban külön­bözik a mai rejtélyek megoldásától. TT r M az asszociáció M könnyen lesz úrrá Demmel József legújabb munkáját olvasva, ami egy 150 évvel ezelőtt tevé­keny Zólyom megyei alispánnak, Grünwald Bélának az életét tárja fel - olyan részletességgel, és olyan háttértörténetekre, élettörténeti részletekre rávilágítva, amelyek ed­dig nem voltak ismeretesek. Hogy pontosan miben merül ki Grün­wald Béla politikai és közéleti te­vékenysége, ami miatt egy mono­gráfiát érdemelt ki 2021-ben, abba itt most nem merülünk el teljes részletességgel, hiszen ezt a kötet több mint 250 oldalon keresz­tül taglalja. Legyen itt elég annyi kedvcsinálónak, hogy Grünwald Béla nevéhez köthető az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezés után a Magyar Királyság területén akkor már létező szlovák kulturális, tu­dományos és közéleti intézmény­­rendszer elsorvasztása. Ő képvisel­te a szlovák nyelvű gimnáziumok bezáratásának tervét, és a Matica slovenská betiltását. Mindezt meg­lehetősen jól kidolgozott ideológi­ai keretbe foglalta, aminek talán az a lényege - zanzásítva és leegysze­rűsítve -, hogy az állam, az ország, a társadalom modernizációja nem engedi meg a szeparatista mozgal­makat, az „egységet megbontó” kezdeményezések kivirágzását. Ez tehát mindenféle nemzetiségi au­tonómia elleni érv volt 150 évvel ezelőtt. És lényegében ez az érv ma is él és virul. A szlovákiai magyar olvasók előtt nem kell talán be­mutatni, hogy a fenti, „moder­nizációs” érvrendszer milyen erős defenzívába szorítja a Szlovákián belüli nyelvi és kulturális önkor­mányzatiság ideáját. Ez teszi Grünwaldot aktuális­sá ma is a magyarság szemében; no meg az, hogy Grünwald Béla jól szimbolizál valamit, amit talán a magyar nemzeti emlékezet máig nem dol­gozott fel vagy vallott be magának, ti. hogy milyen sokat tett hozzá a korabe­li magyar állami politika türelmetlensége a magyar­­országi nemzetiségi elitek Budapesttől való elidege­nedéséhez. Grünwald Béla ezzel együtt nem az élő történelmi emlékezet része Magyaror­szágon; Szlovákiában szemé­lye jóval ismertebb, ő az egyik szimbóluma a magyarosítás­6RÜNWALD BÉLA. A történész mint detektív nak. A zólyomi alispán könyvének címlapja - ami A Felvidék címet viseli - feltűnik a rendszerváltás utáni szlovák gimnáziumi történe­lemkönyvek illusztrációjaként is, ami felvillant valamit abból, rész­ben honnan ered a szlovákok máig élő traumatizált reakciója a Felvi­dék szó hallatán. Ahogy Miroslav Michela történész megfogalmazta, a Felvidék szó máig valami olyasmit sugall a szlovákság számá­ra, hogy ez a térség valamifajta ma­gyar „történelmi tulajdon” része. Ehhez képest - mint a kötetből is kiderül - a rendszerváltás utáni Magyar Nagylexikon Grünwald­­szócikke szerint a zólyomi alispán az energikus, de igazságos nemze­tiségi politika híve volt... a távol­ság tehát nem kicsi az értékítéletek között. De leginkább abban van távolság magyar és szlovák történelmi tudat között, hogy Grünwald Béla a szlovák köz­emlékezetnek inkább élőbb ele­me, mint a magyarországinak. Az előbbi sem jelent viszont kiforrott, letisztult képet: Grünwald egy homályos szi­luettekkel bíró, de rendkívül sötét tónusú múltképnek a része Szlovákiában, amiben összemosódik 18. századi és 20. század eleji modernizá­ció, összefolyik reformkor és későbbi magyar nagy­hatalmi törekvések, össze­mosódik magyarosodás és magyarosítás. Demmel József rend­kívül jó érzékkel nyúl e múltképek tisztázásához. Viszonylagos fiatal kora ellenére már nem az első mono­gráfiáját teszi le az asztalra, ami­ben ezeknek az egymásra sokszor rímelő magyar és szlovák múltké­peknek a feltárására tesz sikeres A kölcsönös sértések és nyilvános megaláztatások folyama végzetesen aláássa a személyes önbecsülést és presztízst. kísérletet, szívós kutatómunkával utánajárva a nemzeti történelme­ket átszövő személyes életutaknak, személyes kapcsolatrendszereknek. Mindezzel Demmel a magyar­szlovák kapcsolattörténet egyik kiemelkedő tagjává emelkedett, írásai megkerülhetedenek, ha va­laki át akarja tekinteni a magyar­szlovák történelmi kapcsolatok alakulását. Ebbe a sorba illeszke­dik a Grünwald-monográfia is, amiben a nagybetűs Történelem, a nagypolitikai események együtt és párhuzamosan formálódnak az egyéni élettörténésekkel; amiben a politikai törésvonalak feltárása együtt zajlik a személyes, családi vagy kiscsoportos kapcsolatok há­lójának feltárásával. Ezért is érdemli ki tehát Demmel József műve a detektív­­regényt is mint műfaji besorolást, amivel a legkevésbé sem annak magas szintű akadémiai nívóját húznánk a fikció szintjére, inkább a téma izgalmasságát lehet így ér­zékeltetni. Illetve a témák félvilági jellegét: perlekedések, a másikat lejárató és rossz hírbe hozó szín­művek, heves utálatok, szerelmek és balkézről való gyerekek elhelye­zése távoli biztonságos helyen... Grünwald Béla személyisége egy ideáktól és tesztoszterontól fűtött „korunk embereként” bontakozik ki a könyv lapjain. Ahogy a kötet szerzője fogalmaz: a zólyomi alis­pán egy „hús-vér ember - egyéni motivációkkal és ambíciókkal, tapasztalatokkal és sérelmekkel, erényekkel és hibákkal”, akin ke­resztül megérthető a máig sok­ban meghatározó, továbbgyűrűző nemzetiségi ellentétek kialakulásá­nak folyamata. A kötet minden bizonnyal je­lentős érdeklődésre tart majd szá­mot szlovák olvasóközönség előtt is; és csak remélni tudjuk, hogy ezen túl is valamiféle nemzetközi visszhangja is lesz, amihez angol nyelvű összefoglaló írás megszüle­tése vezethet. Ez a fajta nemzetkö­zi beágyazottság az, ami talán még tovább erősítheti a kötet értékét, és itt nemcsak angol nyelvű in­terpretációra érdemes gondolni, hanem a nemzethez tartozásból (nationhood, nation-ness) faka­dó kulturális konfliktusoknak a feltárására vonatkozó akadémiai igyekezet angol nyelvű eredményei is értékes elméleti keretet vagy ki­egészítést adhatnak a Demmel József által elvégzett kutatáshoz, és talán beépülhetnének az ilyen kötetekhez használt szakirodalmi anyagba. Talán érdemes lenne az ilyen monográfiákat reflektáltami az akadémiai világ olyan dilem­máira, vitáira, ami akörül forog: a nemzet felülről létrehozott, ér­dekbeli motívumok eredménye, amelyet egy elit konstruál tan­könyvek, iskolák, intézmények, szimbólumok révén, vagy alulról épül, belső emberi motivációk­ból, érzelmekből, részben tanult, részben ösztönös „bio-kulturális” attitűdökből? Grünwald személye jó példának tűnik arra, hogy ezek a motívumok - érdekmotívumok és érzelmi motívumok - egymás­tól nem igazán választhatók el, egymással kölcsönhatásban értel­mezhetők csak. Hiszen Grünwald tevékenységei visszaigazolják az intézmények fontosságát: ha nincs szlovák gimnázium, akkor gyen­gébb a szlovák nemzeti mozgalom. Miközben Grünwald személye rámutat arra, hogy mégsem írha­tó le a nemzetté válás csak elitek hatalomépítési machinációjaként, hiszen lényegében önromboló bel­ső motivációk bontakoznak ki sze­münk előtt, ahogy megismerjük a zólyomi alispán lendületes, de la­bilis személyiségét. Az is látványos, hogy az ideológiai konfliktust - a szlovák és magyar nemzetépítés érdekkonfliktusát - az egymás sér­tegetéséből, a sértettségből fakadó ellentétek hogyan fűtik tovább, valahová az irracionalitás szférája felé. Ami az emberek motiváció­ját végül egymás lemészárlásáig is hajlamos felfüteni egy-egy etnikai konfliktus esetén, vagy - ahogy Grünwald esetében történt - a kölcsönös sértések és nyilvános megaláztatások folyama végzete­sen aláássa a személyes önbecsülést és presztízst. Demmel József sze­rint egyebek mellett e személyes szférát is megtépázó viták ásták alá a zólyomi alispán mentális egész­ségét, ami végül öngyilkosságához vezetett. A Grünwald-monográfia tehát erősen kapcsolható a konfliktu­sok kutatásához (conflict studies) is, ezért olvasása legkevésbé csak a történész szakmának tanulságos, hanem a társadalomtudományok minden művelője számára - és persze azon túl is mindenkinek, aki szeremé maga elé képzelni, hogyan zajlott az élet egy valahai felvidéki vármegyében. Kollai István Demmel József: Szörnyeteg Felsö-Magyarországon? — Grünwald Béla és a szlovák­magyar kapcsolatok története. Ráció Kiadó, 2021. 283 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents