Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-29 / 98. szám

ELKEZDŐDÖTT a pisztrángszezon f prilis közepén vé-Aget ért a piszt­ránghorgászat ál­talános tilalma. A I pisztrángos folyókat, patako­kat, víztározókat azóta piszt­ránghorgászok ezrei lepték el. Az általános tilalom tavaly október 1-jétől tartott. „A pisztráng a tél után fi­nom ízű, a horgászat pedig az első időszakban külö­nösen sikeres lehet. Ennek [ több oka van. A szakembe­rek új pisztrángállományt engedtek a pisztrángterü­letekre, amelyek még nem alkalmazkodtak kellőkép­pen az új körülményekhez. Leginkább tenyészetekből származnak, nincsenek „ki­képezve", és nem ismerik a horgászcsalikat''- mondta Ján Kohút, a Szlovák Hor­gászszövetség (SRZ) taná­csának titkára. A pisztránghorgászat vi­szonylag komoly fizikai ál­lóképességet igényel, hi­szen általában legyező mód­szerről van szó. Ráadásul a horgászok naponta több kilométeres nehéz tere­pet bejárnak, különösen a kisebb patakok körül. A pisztránghorgászat sike­ressége nagyon sok té­nyezőtől függ, így például a víz hőmérsékletétől, za­varosságától, az időjárási viszonyoktól, napsütéstől, frontoktól. elhelyezkedése, a terület széttöredezettsége és a he­gyek gazdagsága révén van elegendő pisztrángos vize. A Vág, a Rőce, az Árva, a Hnilec, a Béla, a Caram, a Hernád, a Dunajec és a Poprád mellékfolyóival a legjobb helyek közé sorol­hatók, ahol a legtöbb piszt­ráng fogható" - zárta mon­dandóját Kohút. (TASR) ♦421 948 10S 699 www.arapalma.sk (x| arapaima075@gmail.com Galantská 5694/13 929 01 Dunajská Streda A pisztrángszezon kez­detéhez kapcsolódóan 12 660 kilogramm kétéves szivárványos pisztrángot és 1050 kilogramm barna pisztrángot szállítottak a szlovákiai helyi szerveze­tekhez, és telepítettek a vizekbe. „Szlovákiának az poiommm A VADÁSZ IS természetőr! A természetjárásról, vadról való gondoskodásról, a vadászok megítéléséről beszélgettünk Takács Frigyessel, a Diósförgepatonyi Vadászegyesület elnökével. • A bezártság és az ebből fakadó tömeges kirándulási vágy elsősorban a vadon élő állatok életét zavarta meg jelentősen. Mit taná­csol a természetjáró turis­táknak, hogy élvezzék a természetet, de ne zavarják nagyon a vadállományt? Elsősorban tudatosítsák, hogy a természetben ők a vendégek. Vendégségbe jöttek a természetbe és a vadon élő állatoknak ez az élettere. Ehhez mérten kellene viselkedniük is, tisz­­tességtudóan és fegyelme­zetten, mert ők pár óra múl­tán elmennek, de a vad ott marad és tovább kell élnie. Csak az erdei, mezei kijelölt ösvényeket, utakat használ­juk, ne térjünk le róluk, mert a vad érzékeny szaglásával ahol emberi nyomot szima­tol, azt a helyet már nagy ív­ben elkerüli. Amit kiviszünk magunkkal a sétára, azt hozzuk is vissza! Ne szeme­teljünk, hiszen ha odafelé elfért a hátizsákban, haza­felé is elfér. Minden idegen eszköz, amit az erdőben, a természetben hagyunk, veszélyes lehet a vadállo­mányra. Naponta kijárok a környékre és ezt a mostani tömeges természetjárást jómagam is tapasztaltam. A Kis-Duna mentén, ahol ed­dig 2-3 emberrel találkoz­tam, a lezárás alatt - főként hét végeken - több százan voltak. Ez a tömeg már biz­tosan megviselte a vadon élő állatokat, hiszen az em­berek mindenhol otthagy­ták a lenyomatukat, ami el­riasztja az állatokat. • Mit csinál egy vadász, amikor nem vadászik? A vadászat egész éves fo­lyamat. A vadászidény a természet nyitásával már­cius elsején kezdődik és a természet zárásával febru­ár utolsó napján végződik. Minden idénynek megvan a maga vadászati tevékenysé­ge, a legsűrűbb a tél, amikor nemcsak vadászunk, hanem a legtöbbet kell gondoskod­ni -a vadon élő állatokról. Ebben a vadász első számú feladata a vad védése és a ki­segítő takarmányozása. De a vadász egész évben figyeli a vadállományt, mire május közepén az őzbak vadásza­tával megkezdődik a vadász­idény, teljesen feltérképezi a vadászterületét és a benne található állomány állapotát. • Miért fontos, hogy a me­zőgazdászok rendszeresen egyeztessenek a munkála­taikról a vadászokkal? Nem mindegyikről, de van­nak tevékenységek, amelyek­ről egyeztetnek, ilyen pél­dául a kaszálás, a termény betakarítása. Ez ugyanis az, ami gyökeresen megváltoz­tatja a vad élőhelyét. Mivel nagy táblás a mezőgazda­ság, a vadon élő állatok a termény lekaszálása után egyik napról a másikra éle­lem nélkül maradhatnak és kénytelenek másfajta élelem után nézni, ami nem biztos, hogy az adott időben meg­felelő a számukra, a vadá­szok ezt próbálják táplálék­kiegészítéssel orvosolni. Ezenkívül a kaszálás előtt próbáljuk feltérképezni a te­rületet és felkutatni az esetle­ges fészkeket, nyúl- és őzsza­porulatot. Ha találunk ilyet, akár őzgidát, kisnyulakat, il­letve bármilyen madár- főleg fácánfészket, ezeket a meg­felelő módszerrel átmentjük egy biztonságos területre, anélkül, hogy megérinte­nénk az ott lévő kis állatokat, mert ha az anya megérzi az ember szagát, már fennáll a veszélye, hogy nem tér visz­­sza a kicsinyeihez. • Mi a helyzet a vadon élő állatok védelmével, pél­dául a nagyragadozókkal, mint amilyen a farkas és a medve? Nálunk a Csallóközben ezek közül egyik sem él, de figyelemmel kísérjük észa­kon lakó kollégáink gondjait ezen a területen is. Nincs nagy egyetértés a vadászok és az önkéntes természet­­védők között, ezt mondjuk ki nyíltan. Ha a vadászok azt mondják, hogy túlszapo­rodtak a medvék, ők azt mondják, védeni kell a őket. Mi azt mondjuk, tíz van belő­lük, ők azt mondják, csak há­rom. Úgy ítélem meg, hogy sokkal nagyobb a szaporulat a nagy ragadozóknál, mint amit az állat- és természet­­védők elismernek. Mind a professzionális természetvé­delem, mind a különböző természetvédelmi aktivisták nem kis pénzeket kapnak a tevékenységükhöz az EU-tól vagy az államtól. Ezzel szem­ben én nem tudok olyan vadászszervezetről, amely akár erkölcsi elismerést vagy pénzadományt kapott vol­na a fenntartásához, pedig szerintem a legjobb termé­szetvédő a vadász. A vadász profi módon kezeli a problé­mát, saját érdekéből védi a természetet, és ismeri a vad életét, a természethez való kapcsolatát. 1976 óta va­dászok, azóta tapasztalom, hogy folyamatosan csökken a vadászok népszerűsége. Ennek egyik oka, hogy az emberek a vadászatban ál­talában csak a vad elejtését látják, a vele való törődést már kevésbé. Ilyenkor ta­vasszal, nyár kezdetén még arra is felhívnám a figyelmet, hogy ébred a természet, most születik az utánpótlás. A házikedvenceinket most nagyobb figyelemmel sé­táltassuk és semmiképpen ne póráz nélkül, mert min­den kutyában benne van a farkasösztön, kiszimatolja a vadat, és ha teheti, könyör­telenül elfogja. • Mi a helyzet az idei csal­lóközi és országos vadász­rendezvényekkel? Egyelőre minden szünetel, majd meglátjuk, hogyan alakul a járványhelyzet. A különböző vadászati kul­turális tömegrendezvények még függőben vannak. Mindenesetre mi optimis­ták vagyunk és 2022. január 15-re tervezzük a vadászbá­lunkat. (PR) Tcwasi van, t m m^OWvnK A VADÁLLATOK kicsinyei nincsenek magukra hagyva Anyjuk a közelben tartózkodik. k k k ftt HANGOSKODJANAK! LEOYttl ÓVATOS, ÉS KUTYÁIT SOHÁNINYÜUON MnKUOJtÁZAIAOON! AZ ÁLLATOK KICSINYEIHEZ! kdsefinjük, W0q cl ferméseetioen i)0q viselkedik, mint a vad°) WWW.POLOVNICKAKOMDRA SK HALAK-VADAK 2021. ÁPRILIS 29. hirdetés • DP210264 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—------—----------------------------------------------- HIRDETÉS • DP210236 -----:------------------ hirdetés ■ DP210239

Next

/
Thumbnails
Contents