Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-29 / 98. szám

www.ujszo.com | 2021. április 29. KULTÚRA I 9 Szabó István Zárójelentés című, legutóbbi filmjének egyik jelenetében Klaus Maria Brandauer, Udvaros Dorottya és Orosz Ákos (Novák Emil felvétele) Örök értékek a magyar film napján Még a bezárt mozik korszaka előtt bemutatott hangzatos magyar mozisiker, a Hab alkotói a film díszbemutatóján; középütt Kerekes Vica, a női főszereplő (Szkárossy Zsuzsa felvétele) A közmédia pénteki kínálatából A Duna Televízió szinte egész nap magyarfilmeket vetít, köztük a Meseautót, valamint két filmet Törőcsik Mari főszereplésével: az ikonikus Körhintát, valamint premierként Mészáros Márta leg­utóbbi rendezését, az Aurora Borealis - Északi fényt. Az M5-ön látható lesz a Törőcsik Mari és Darvas Iván főszereplésével készült felejthetetlen Makk Károly-film, a Szerelem és az Oscar-díjas Saul fia, valamint válogatás a magyar animáció gyöngyszemeiből. A Duna World Szatoó István Oscar-díjas Mephistójátés minden idők egyik legnézettebb magyar filmjét, a Mágnás Miskát vetíti. Az M2 Petőfi TV a Macskafogót tűzi műsorára. TALLÓSI BÉLA 2018 óta április 30. a magyar film napja. Ilyenkora magyar filmtörténet sikereit ünne­peljük azzal (is), hogy újra­­nózzük örök értékeit. A jeles nap alkalmábél a hétvégén magyar filmek lesznek műsoron a magyar televíziókban. Érdemes leülni a képernyő elé. „Idén a jeles dátum még különle­gesebb, hiszen éppen 120 éve történt, hogy április 30-án az Uránia Tudo­mányos Színházban, a mai Nemzeti Filmszínház elődjében bemutatták az első, már játékfilmes elemeket is tar­talmazó magyar filmalkotást, A tán­­czot” - fogalmaz híranyagában a Nemzeti Filmintézet. Éppen ennek a bemutatónak az emlékére ünnepeljük a magyar film napját április 30-án. 120 év magyar filmkincseiből természetszerűen azok az alkotások állnak hozzánk, mai nézőkhöz érzel­mileg a legközelebb, amelyek szüle­tését és útját nemzedékként mi ma­gunk is megéljük. Azzal a filmes kor­szakkal tudunk legotthonosabb kap­csolatot kialakítani, melynek „élő vi­szonyban” tudjuk követni a történé­seit. Ez nem jelenti azt, hogy korábbi filmes érák örökzöldjeihez ne tud­nánk kötődni, ám az előttünk lezajlott fejezetekben inkább felfedező film­múzeumi kirándulásokat szoktunk tenni, konstatálva, hogy anélkül, amit ott lelünk, nem létezhetne saját ko­runk nemzeti filmművészete, mert abban gyökerezik és arra épül. Ilyen formán bele tudunk mélyed­­ni régi, fekete-fehér magyar filmek tragédiáiba, gondoljunk csak a Halá­los tavasz című, 1939-es filmdrámára a két legendás főszereplő, Karády Katalin és Jávor Pál máig misztiku­san ható jelenlétével. Bele tudunk fe­ledkezni meseszép romantikába, pél­dául a magyar filmtörténet legbájo­­sabb klasszikusát, az 1934-ben elké­szült Meseautót nézve - melyből je­lenségként tűnik ki Perczel Zita. Ugyanakkor jól tudunk szórakozni tévedésekre és félreértésekre épülő komikus helyzetekben bővelkedő vígjátékokon, köztük az 1931-ben bemutatott, de megunhatatlan Hyp­­polit, a lakájon, amelynek poénjait szinte kívülről fújjuk, köszönhetően Kabos Gyula és Csortos Gyula fe­ledhetetlen alakításának is. Kortársaink filmjeit egy kicsit másképp nézzük. Másképp hatnak ránk, mert közelebbinek, jobban a magunkénak érezzük, még akkor is, ha a (közel)múltból merítenek témát. Említsünk néhány megkerülhe­tetlen rendezőt (a teljesség igénye nélkül), akik páratlan mozgóképes kincsekkel ragyogják be a magyar film napját. Az élre kívánkozik Szabó István. A magyar film élő klasszikusának olyan történetein nőttünk fel, mint az Ál­modozások kora, az Apa, a Szerel­mesfilm, a Mephisto, a Redl ezredes és a Hanussen, majd a Rokonok és Az ajtó, végül legújabban filmje, a Zá­rójelentés. Makk Károly már a pá­lyája kezdetén kitörölhetetlent alko­tott a Ház a sziklák alatt című tragi­kus történettel. Ranódy László a Pá­­ger Antal, Tolnay Klári és Nagy An­na remeklésével készült Pacsirta című munkájával emlékezetes. Bacsó Pé­ter A tanúval alkotott egyedi műfajt. Sejtelmes hangulataival és stílusával a Régi idők focija, a Herkulesfurdői emlék, a Szabadíts meg a gonosztól és a Ripacsok című rendezéseivel írt sa­ját filmtörténetet Sándor Pál. Gaál István filmjei közül a Sodrásban ki­hagyhatatlan. Jancsó Miklós életmű­ve külön filmkultúra: az így jöttem és a Szegénylegények című munkáival elkezdte sajátos filmnyelvének meg­alkotását. Mészáros Márta női sorso­kat pőrén feltáró életképeivel, továb­bá a Naplójával majd legutóbb az Au­rora Borealis - Északi fény című já­tékfilmjével alkotott nagyot. A fiatalabb nemzedékből Török Ferenc a Moszkva térrel vált kulti­kussá, de nem kevésbé ütős a Sze­zon című filmje sem. Ujj Mészáros Károly a Liza, a rókatündérrel, An­tal Nimród a Kontrollal, Hajdú Sza­bolcs a Fehér tenyérrel nyitott em­lékezetes fejezetet a magyar film történetében. Mundruczó Kornél fényes útja a Nincsen nekem vá­gyam semmi című drámával kezdő­dött, a Szép napokkal, a Deltával és a Fehér Istennel folytatódott, eljutva a Pieces of a Woman című filmjé­hez, melynek főszereplője, Vanessa Kirby idén a legjobb színésznő ka­tegóriában Oscar-jelölt volt. S ha eljutottuk az Oscarig: az első Oscar-díjas magyar alkotás Rófusz Ferenc Ä légy című animációs rövid­filmje volt 1981-ben. Egy évvel ké­sőbb első magyar játékfilmként Sza­bó István Mephisto című alkotása nyert a legjobb idegen nyelvű filmek között, 2016-ban a kategória győz­tese Nemes Jeles László Sauí fia című alkotása lett. Az amerikai filmakadémia díját legutóbb Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyerte el, amely 2017-ben a rövid­­film kategóriában diadalmaskodott. Záijunk szlovákiai magyar vonat­kozásokkal (itt is a teljesség igénye nélkül). Élen Borbély Alexandra vi­lágraszóló teljesítményével Enyedi Ildikó Testről és lélekről című film­jében, amellyel a legnagyobb presz­tízsű alakításdíjakat gyűjtötte be, köztük az Európai Filmakadémia díját. Kristóf György Out című film­je magyar-szlovák-cseh koproduk­cióban készült Bandor Évával és Bárdos Judittal a női főszerepben. Bárdos Juditot Nemes Jeles László Napszállta című filmjében is láthat­tuk, de játszott benne a királyhelme­­ci születésű Dino Benjamin is. Ke­rekes Vica szlovák, cseh és magyar filmcsillag. Szerepeinek hosszú so­rolása helyett utóbbi két sikeres ma­gyar filmjét említsük, az Apró me­séket, valamint a Hab című roman­tikus vígjátékot, amely sorra nyeri a díj akat világszerte. Készül Eperjes Károly új filmje Budapest. Krisztus inge munkacímmel egész estés filmet forgat Eperjes Károly. Az alko­tás az ötvenes évek azon idősza­kát idézi fel, amikor a kommu­nista diktatúra erőszakszerveze­te, az ÁVH brutális támadást in­dított a magyarországi szerze­tesrendek, egyházi közösségek, a kereszténység ellen. A forgatás április 20-án kezdődött. A fel­vételek várhatóan május végéig tartanak a járványhelyzetre te­kintettel, a legszigorúbb bizton­sági előírások betartásával. A valós eseményeken alapuló film középpontjában a hit paj­zsával küzdő ferences szerzetes, Leopold atya és a fiatal, ambici­ózus ÁVH-s vallatótiszt, Keller főhadnagy párharca áll. Az 1950. június 8-ról 9-re vir­radó éjszaka alatt sok ezer em­bert hurcoltak el erőszakkal a kolostorokból, rendházakból. Nem sokkal később, egyetlen tollvonással - négyet leszámítva - az összes magyarországi szer­zetesrendet betiltották, felszá­molták és minden értéküktől megfosztották. A Krisztus inge alkotói olyan feldolgozás készítését tűzték ki célul, amely a ma embere szá­mára is átélhetővé, megismer­hetővé teszi a kort, az egyházi emberek heroikus helytállását és a hatalom totális háborújának eszközeit. Az 1950-ben játszódó film történetében Leopold atya azért küzd szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban a ferences rendet ismét felvirá­goztassa. Kezdetben a kommu­nista hatalom nem akadályozza A gútai születésű Telekes Pétert is láthatjuk Eperjes Károly ren­dezésében (Szkárossy Zsuzsa felvétele) őket tevékenységükben, még a háborúban elrejtett kegytárgya­ikat is visszakaphatják. Leopold atyát azonban koholt vádak alapján letartóztatják, és hogy megtörjék, kegyetlen kínvalla­tások alá vetik. Volt diákját, a vallásnak hátat fordító, a szoci­alista rendszerben hívő fiatal tisztet, Keller főhadnagyot bíz­zák meg a beismerő vallomás ki­csikarásával. Az atya kitartása, ellenállása azonban mindent megváltoztat. A főszerepeket Telekes Péter, Gál Tamás, Pásztor Erzsi, Eper­jes Károly, Nemcsák Károly, Ja­kab Tamás, Tóth János Gergő alakítja, mellékszerepekben többek között Derzsi János, Koltai János, Tordai Teri, Csá­szár Angéla és Tóth Auguszta lesz látható. (MTI, k)

Next

/
Thumbnails
Contents